Pulzáló változócsillagok – egy gazdag múltú obszervatórium jelene
Szabó Róberttel, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatójával tekintettük át az intézmény múltját és jelenét.
Fennállásuk 125. évfordulóját ünnepelték május 16-án. Hogyan kezdődött a történet?
– Konkoly Thege Miklós a Felvidéken lévő ógyallai birtokán egy modern obszervatóriumot rendezett be, amelyet 1899-ben a magyar államnak adományozott. Két év múlva pedig éppen száz éve lesz annak, hogy a Normafán működik a hazai csillagászat szentélye.
A pulzáló változócsillagok kutatása az 1930-as években kezdődött az intézetben. Miért érdekesek ezek az égitestek?
– A Konkoly Observatory, ahogy az egész világon ismerik, az 1930-as évektől kezdve a pulzáló változócsillagok kutatásáról volt híres. Ezek a csillagok kitágulnak, összehúzódnak, ami azért érdekes, mert ahogy a földrengéshullámokból következtetni lehet bolygónk felépítésére, úgy a rezgések révén beláthatunk a csillagok belsejébe. Kozmikus távolságmérésre is lehet használni ezeket a csillagokat. De napjainkban nem ez az egyetlen téma, amiről ismertek vagyunk. Több mint hatvan kutató dolgozik nálunk, egyötödük külföldi. Kilenc kutatócsoportunk lefedi a csillagászat és asztrofizika legtöbb területét a csillagok fizikájától a naprendszeres kutatásokon keresztül a csillag- és bolygókeletkezésen, exobolygókon át a nukleáris és extragalaktikus asztrofizikáig és a kozmológiáig. Fontos területünk még a műszerépítés; van egy nanoműholdunk, a GRBAlpha, amely három éve folyamatosan működik.
A nagy látómezejű óriástávcsövek megjelenése milyen új távlatokat nyitott a megfigyelésben?
– A Piszkéstetői Obszervatóriumban működnek Magyarország legnagyobb távcsövei, ezek azonban nemzetközi összehasonlításban kicsinek számítanak. Az 1960-as években épült Schmidt-távcsőbe tettünk egy új, száz megapixeles CCD-kamerát, amivel egy tízszeres telehold méretű területet lehet egyszerre megfigyelni. Egy csapásra versenyképes műszerünk lett. A kutatóintézetben 2020 óta így felfedezett 210 földsúroló kisbolygó közül három becsapódott a Föld légkörébe. Elmondható, hogy a földsúroló kisbolygók felfedezésében Magyarország nagyhatalom.
2015-ben egy nemzetközi RR Lyrae konferenciasorozatot indítottak el, amelynek Ön a főszervezője…
– 2015-ben Visegrádon, utána Lengyelországban, majd az USA-ban és a Kanári-szigeteken rendeztük meg a konferenciát, idén Marokkóban találkozunk. A pulzáló változócsillagok kutatása ma a reneszánszát éli. Ez a siker is jelzi, hogy intézményünket az utóbbi évtizedekben teljes mértékben megújítottuk, modern kutatógárdánk és nemzetközileg versenyképes kutatási témáink vannak, így remélhetőleg hosszú évtizedekre megalapoztuk intézetünk létjogosultságát a magyar és a nemzetközi tudomány világában.•
Címlapkép: Thaler Tamás