Neutronos módszerek és katalízis az energiakutatásban

Az Energiatudományi Kutatóközpont (EK) és a Wigner Fizikai Kutatóközpont 2021-ben zárult VEKOP-2.3.2-16-2016-00011 „Stratégiai műhely a megújuló alapú energiarendszer technológiai kihívásaira” című közös projektje új kutatási témákat honosított meg a központokban. Az EK most konzorciumi partnerként csatlakozott a Megújuló Energiák Nemzeti Laboratóriumhoz (MENL), amely a tervek szerint a Széchenyi Terv Plusz keretében megjelent „Nemzeti Laboratóriumok létre­hozása, komplex fejlesztése” felhívás RRF-2.3.1-21-2022-00009 pályázati tá­moga­tá­sá­ból működhet nyolc egyetem, valamint a Természettudományi Kutató­központ és az EK részvételével, ami hazánkban egyedülálló összefogást teremthet.


A megújuló energiaforrások jövőbeni térnyerése a rugalmas tárolási-visszatermelési technológiák, valamint a rájuk épülő gazdaság új összetevőinek kutatás-fejlesztésétől függ. A tárolási módszerek között előkelő helyet foglalnak el az akkumulátorok és a víz elektrolízise. Az utóbbival előállított tiszta hidrogéngáz – mint energiahordozó – előnye, hogy üzemanyagcellában villamos energia nyerhető belőle, de környezetkímélő ipari felhasználásra is alkalmas.

Az EK berkein belül kitűzött cél, hogy a víz elektro­lízisében alkalmazható új katalizátorok fejlesztésével és a maiaknál költséghatékonyabb anyagok felhasználásával demonstráljuk a katalíziskutatásban rejlő le­hetőségeket.

Az új katalizátorok vizsgálatának első helyszíne: az EK Felületkémiai és Katalízis Laboratórium műszeres munkaterülete.

Az EK részeként működő Budapesti Neutron Centrum (BNC) Európa ötödik legjelentő­sebb neutronos kutatóközpontja. Unikális mérési le­hetősé­geit a MENL keretében üzemanyagcellák és Li/Na-alapú szilárdtest-akkumulátorok működés köz­beni (ope­rando) vizsgálatában kamatoztathatjuk. A mikro­szer­ke­zet (PSD-berendezés) és az elemösszetétel meghatározása mellett valós idejű képalkotásra is van lehetőség (NIPS-NORMA berendezés). E berendezéseket a megfelelő mérőcellák­kal együtt tökéletesítve a képalkotás esetében célunk, hogy 30 mikrométeres méretfelbontásra is legyen mód hazánkban. A módszerrel a többi között az üzemanyagcella csatornáiban lecsapódó víz keletkezése követhető nyomon.

A PSD az energiatá­roló esz­közök technológiafejlesztési és minőségbiztosítási célú vizsgálatában mára nélkülöz­he­tet­lenné vált. A nagyobb energiasűrűségű Li/Na-alapú szilárdtest-akkumulátorok következő generációja idővel kiváltja a jelenleg kapható, folyékony elektrolit alapúakat.

Számos nemzetközi intézmény érdeklődik ilyen cellák neutronos vizsgálata iránt, ami nem csoda, hiszen a funkcionális komponensek szerkezetének megértésére, a működés ellenőrzésére, a feltöltési és kisütési ciklusok során a fázis- és szerkezetváltozások operando feltárására a neutrondiffrakció az egyik legmegalapozottabb lehetőség. Ilyen módon, a töltést hordozó ionok eloszlásának követésével, akár az életciklus növelésére is tehetünk ajánlásokat.•




 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024  2025  2026
Címkék

Innotéka