Nagy érzékenységű ipari szivárgásvizsgálat speciális jelzőgáz nélkül
A környezetvédelmi és üzembiztonsági követelmények miatt a fent felsorolt termékekre vagy eszközökre előírt megengedhető maximális szivárgási érték 1 g/év, vagy még annál is kisebb lehet üzemi körülmények között. Az ellenőrző vizsgálat azonban nem feltétlenül (sőt általában nem) üzemi körülmények között történik, és az ellenőrző vizsgálat elvégzésére rendelkezésre álló idő jellemzően legfeljebb percekben mérhető (például a hűtőgépek gyártásánál a gyártás ütemideje). A hagyományos mérési eljárások (pl. nyomásesés mérése, buborékteszt) érzékenysége távolról sem megfelelő. Az ipari gyakorlatban a fenti követelmények miatt elsősorban a tömegspektrométeres szivárgásvizsgálókat használják. Alapvetően kétféle megoldást lehet alkalmazni:
- Vákuummódszer: a vizsgálandó térfogatból kiszivattyúzzuk a levegőt, majd egy tömegspektrométert tartalmazó mérőeszközhöz csatlakoztatjuk és mérjük a jelzőgázként használt gáz koncentrációját a vákuumtérben (az ún. maradékgázban). A jelzőgázt a vizsgálandó térfogat külsejére fúvatjuk (vagy csak kiválasztott pontokra, pl. hegesztési varratokra vagy az egész térfogatra), s megfigyeljük a jelzőgáz megjelenését a maradékgázban. Ha integrális gáztömörségmérés a feladat, akkor a vizsgálandó darabot egy olyan zárt kamrában kell elhelyezni, melyet vagy a jelzőgázzal, vagy a jelzőgázt megfelelő koncentrációban tartalmazó gázkeverékkel töltünk meg. Ez biztosítja, hogy a vizsgált darabon lévő összes szivárgási hibán át be tud jutni a jelzőgáz a vákuumtérbe.
- Túlnyomásos módszer: a vizsgálandó térfogatot a jelzőgázzal vagy a jelzőgázt előírt koncentrációban tartalmazó gázkeverékkel megtöltve nyomás alá helyezzük, és megfigyeljük a jelzőgáz kiszivárgását. Ezt tehetjük úgy, hogy a vizsgálandó térfogatot a környezeti légkör veszi körül, és a jelzőgáz megjelenését a környező levegőből történő mintavétellel (szimatolás, sniffing) állapítjuk meg, vagy pedig oly módon, hogy a vizsgálandó térfogatot egy vákuumkamrában helyezzük el, és a vákuumkamra maradékgázának összetételét mérjük. Ez utóbbi eljárás jóval nagyobb érzékenységet biztosít, viszont technikailag lényegesen nehezebb és költségesebb.
Az ipari gyakorlatban a „legnépszerűbb” jelzőgáz a hélium, amelynek számos előnyös tulajdonsága van a szivárgásvizsgálat szempontjából: atomos gáz, nagyon gyorsan mozog (diffundál), jól detektálható egyszerű felépítésű (permanens mágnesekkel felépített) tömegspektrométerrel, nem lép kémiai reakcióba, és a természetes légkörben igen alacsony (5 ppm) koncentrációban fordul elő. Az alkalmazásnál két tényező jelent komoly problémát, egyrészt a hélium magas ára, másrészt az, hogy globálisan hiánycikk lett. További nehézség, hogy integrális vizsgálatnál a vákuummódszer esetén az egész vizsgálandó eszközt héliumgázt tartalmazó zárt kamrába kell(ene) helyezni, ami felettébb költséges, és nehézkesen használható mérőrendszert eredményez.
A nagy érzékenységű integrális szivárgási ellenőrzési lehetőségeket jelentősen kibővítő, egyszerűbbé és olcsóbbá tevő megoldás lehet, ha jelzőgázként a természetes légkör valamelyik fő komponensét (nitrogén, oxigén, argon) tudjuk használni. Ezek mindegyike megfelelő tisztaságban hozzáférhető ipari mennyiségben is. A Kon-Trade+ Kft. egy pályázat keretében a Vákuum Tömörség és Mérés Technika Kft. bevonásával sikeresen teljesítette a „Teljes hűtőkörre kiterjedő tömegspektrométeres szivárgásellenőrzés megvalósítása a háztartási hűtő- és fagyasztószekrények minőség-ellenőrzésénél” című GINOP-2.1.7-15-2016-00668 számú projektet, melynek célja a fenti lehetőségnek a vizsgálata volt, specifikusan a hűtőgépgyártás területén.

Az alapötlet az, hogy a vizsgálat során a tömegspektrométerrel analizálandó maradékgáz összetételét állítjuk be úgy, hogy abban a kiválasztott levegőkomponens jelzőgázként legyen használható.


A pályázati projekt keretében egy olyan mérőrendszert dolgoztunk ki, mely elsősorban háztartási hűtőgépek vákuummódszerrel történő integrális szivárgásvizsgálatát célozta meg.

Az eljárás – melyet gyártóműben elvégzett üzemi próbákkal is igazoltunk – eredményesnek bizonyult. Egyúttal az is kiderült, hogy a kidolgozott mérőrendszer más alkalmazások kísérleti kidolgozására is alkalmas.


Az eljárást szabadalmaztattuk. A hasznosítás első lépéseit is megtettük, bemutatót tartottunk több potenciális hasznosítónál, és várhatóan az első olyan „pilotberendezés” is megépül, amely gyártási folyamatba integrált szivárgás-ellenőrzést valósít meg az általunk kidolgozott eljárással.•