A Nemzeti Rákregiszter adatai szerint 2003–2011-ig a prosztatarák évi előfordulási gyakorisága 3300 és 3800 megbetegedés között volt. Az összes prosztatarák közül csak néhány esetben tapasztalható agresszív klinikai kórlefolyás, de korai felismerés esetén ezek is eredményesen kezelhetők. Az Istenhegyi Géndiagnosztika Kft. új eljárása leegyszerűsíti és specifikusabbá teszi a prosztatarák szűrését, valamint további információkkal segíti az egyedileg legjobb terápia meghatározását.

Prosztatamegbetegedés (például jóindulatú prosztatamegnagyobbodás, -gyulladás vagy -rák) esetén a vérben megemelkedik a prosztataspecifikus antigén (PSA) szintje. Ekkor a prosztata ellen­őrzésének szokásos eljárása, hogy az orvos a végbélen keresztül megtapintja a prosztatát, vizsgálja méretét és az esetleg meglévő egyéb kóros eltéréseket (digitális rectalis vizsgálat, DRV).
A gyanús DRV vagy a megemelkedett PSA fehérjeértékek a prosztata szövettani mintavételének (biopszia) szükségességére utalnak. A biopszia segítségével lehet meghatározni, hogy vajon kialakult-e prosztatarák, vagy jóindulatú folyamatokról van szó. A biopsziás mintavétel a végbélen keresztül a prosztatába bevezetett, ultrahangvezérelt tűvel történik, amellyel 10-15 kis szövethengert távolítanak el. Ezek a szövetminták kerülnek mikroszkópos vizsgálatra, amely végleges diagnózishoz vezet.

A jelenleg alkalmazott PSA-teszt hátránya, hogy nem eléggé specifikus prosztatarákra, illetve ha a betegség már kialakult, segítségével nem lehet különbséget tenni lassan növő vagy agresszíven viselkedő daganatok között. Mivel az előzetes fizikai vizsgálat és a megnövekedett PSA-érték nem feltétlenül utal prosztatarákra, néha felesleges a biopsziás mintavétel, de előfordulhat az is, hogy a tű nem találja el a rákos területet, s a negatív eredmény miatt a betegség kezeletlen marad.

Dr. Soós Milkós

A Géndiagnosztika által kifejlesztett új Prosspega teszt vérből elvégezhető, specifikus génműködés (mRNS expresszió) kimutatásán alapuló vizsgálat, amely jelentősen segíti a prosztatarák diagnózisát.
„A jelenleg elérhető, vizelet vizsgálatával végzett teszt a PCA3 gén mennyiségi meghatározásán alapul, ugyanis PCA3 RNS-t a ráksejtek nagyobb mennyiségben termelnek. Az Istenhegyi Géndiagnosztika Kft. által kifejlesztett új módszerrel (Prosspega teszt) ezzel szemben olyan változatokat keresünk, amelyeket kizárólag a ráksejtek termelnek, a normál prosztata és a jóindulatú prosztataelváltozások sejtjei nem” – magyarázza az új teszt megbízhatóságát dr. Soós Miklós, a kutatást végző Istenhegyi Géndiagnosztika Orvosi Centrum Kft. ügyvezetője.
Jelenleg a Géndiagnosztika által kifejlesztett Prosspega teszt klinikai alkalmazhatóságának kidolgozása van folyamatban, a szükséges mennyiségű vizsgálat elvégzését követően kerülhet sor a bevezetésre. Az ipari tulajdonjog úgy került biztosításra, hogy a Géndiagnosztika elsőbbsége alapján a világ bármely országában szabadalom legyen szerezhető.

„Egy új teszt kidolgozásánál több követelményt kell figyelembe venni – foglalja össze az elvárásokat prof. dr. Szentirmay Zoltán főorvos, az Országos Onkológiai Intézet Daganatpatológiai Centrumának korábbi igazgatója. – Ezzel a vizsgálattal különbséget lehet tenni az egészséges és a jóindulatú prosztatamegnagyobbodás, továbbá a veszélytelen és az agresszív rák között, és a teszt már akkor kimutatja az elváltozást, amikor még az áttétek kialakulása nem várható. Emellett természetesen a lakosság igényeinek is meg kell felelni, azaz a lehető legegyszerűbb és viszonylag fájdalommentes szűrővizsgálatot kell alkalmazni, megfizethető áron.”

A kutatás európai uniós pályázati támogatásból valósult meg. A mintagyűjtés az Állami Egészségügyi Központ (HM AEK) Urológiai Osztályával együttműködésben, prof. dr. Papp György osztályvezető főorvos koordinálásával zajlik, és a munkában részt vesz dr. Szabó János, az Országos Onkológiai Intézet Urológiai Sebészeti Részlegének vezetője is.•