2012. december 4.

Szerző:
Szegedi Imre

Magyar orvostudományi kutatók a világ élvonalában

A világ élvonalába tartozó felfedezések mellett közegészségügyi állapotfelmérés is folyik a hazai orvosegyetemeken. A honi orvostudományi kutatás szépreményű onkokést, kiválóan felszerelt pécsi kutatóközpontot, Nature- és Science-cikkeket sorozatban produkáló agykutató központot is fel tud mutatni.


A hat karral rendelkező Semmelweis Egyetemen (SE) a legintenzívebb kutatás az Általános Orvosi, a Fogorvosi és a Gyógyszerész Karon folyik. Molnár Mária Judit tudományos rektorhelyettes az intézmény számos kutatási programja közül kiemelkedő jelentőségűnek tartja a Richter Gedeon Gyógyszergyár és az SE Nanomedicina Hálózat közös liposzóma, vagyis „membránzsákalapú” gyógyszerhordozó készítését. Ennek előnye a szabályozható bevitel, irányíthatóság, nagyobb gyógyítási hatásfok. Ilyen típusú készítményeket korlátozottan már alkalmaznak, néha azonban ezekkel súlyos, akár halálos allergiás reakciót idézhetnek elő. A személyre szabott gyógyításban nagy szerepe lehet a hatékonyságot és gyógyszermellékhatásokat megjósló genomikai kutatásoknak is, melyekben a Semmelweis Egyetem élen jár. Az Élettani Intézet munkatársai az idei kémiai Nobel-díjjal elismert G-fehérjék kutatásában alapvető eredményeket értek el. A G-fehérjéhez kapcsolt, sejtmembránban lévő receptorok fontos szerepet játszanak a sejtek működésének szabályozásában és a külvilág ingereinek észlelésében is. (Hunyady László rektorhelyettes, az Élettani Intézet igazgatója 2003-ban közös cikket publikált az egyik idei Nobel-díjassal, Robert J. Lefkowitzcal.)

Az Egyetem Kardiológiai Központja Budakalász teljes felnőtt lakosságának szív- és érrendszeri szűrését tervezi. Ilyen jellegű felmérésre még sem itthon, sem Közép-Európában nem került sor. Külföldön vannak már hasonló tanulmányok, amelyek a szív- és ér­rendszeri betegségek előfordulásáról, illetve a betegségek kezelésének eredményességéről és a megelőzés hatásosságáról szólnak. (Az egyik ilyen legnagyobb felmérés az 1948-ban az egyesült államokbeli Framinghamben kezdődött és jelenleg is tart.) A vizsgálat reprezentatív minta lesz a magyarországi felnőtt lakosság egészségügyi állapotáról. Mivel a szív- és érrendszeri betegségek hazánkban a vezető halálokok kö­zött szerepelnek, ezért az itt kapott adatok rendkívül tanulságosak lehetnek. A vizsgálat követi majd az érintettek egészségügyi állapotát – a felmérés nemcsak a megbetegedésekről ad képet, hanem a megelőzés lehetőségeiről is.

A Semmelweis Egyetem egyik legismertebb kutatás-fejlesztési eredménye Takáts Zoltán onkokése. Az eszköz a szövetek kémiai összetétele alapján az eszköz által éppen vágott szövetrészlet azonosítására képes. A technikát – mivel a szövetek gyors elpárologtatásán alapszik – gyors elpárologtatásos ionizációs tömegspektrometriának nevezik. A jelenlegi fejlesztés egyik legfontosabb feladata az intelligens eszköz „tanítása”, a szövetazonosításhoz használt adatbázis feltöltése.

Az onkokés használata műtét közben

Hasonló karriert futhat be a Fog­or­vos­tudományi Kar Orálbiológiai Tanszékén folyó kutatás. „A fogpulpa őssejtjei biztonságosabbak és hatékonyabban alkalmazhatók idegsejtek pótlására, mint a máshonnan nyertek. A most folyó in vivo kísérletek alapján alkalmasak lehetnek akár gerincsérülések gyógyítására” – erről az eredményről idén nyáron számolt be Varga Gábor, a Fogorvostudományi Kar Orálbiológiai Tanszékének vezetője. A fog eredetű őssejtek hatásait egyelőre állatkísérletekben vizsgálják. Ha azok sikeresek lesznek, öt éven belül itthon is elkezdődhetnek a szűk körű humán vizsgálatok.

A kutatási pénzek a Semmelweis Egyetemen is szűkösek. Sőt, bizonyos szempontból rosszabb a helyzet, mint a vidéki orvosegyetemeken. A budapesti székhely miatt ugyanis az egyetem – a Közép-magyarországi régió fejlettsége miatt – nem részesülhet bizonyos uniós forrásokból. Éppen ezért szorgalmazzák, hogy munkatársaik minél többfelé pályázzanak. Pályáznak is, igen sikeresen. Sok fiatal kutató nyert a Lendület Programon, illetve az akadémiai kutatócsoportok száma sem csökkent. Ennek ellenére Molnár Mária Judit meggyőződése, hogy az egyetemnek a hazai és a külföldi ipari partnerekkel a jelenleginél sokkal szorosabbra kell fűzni kapcsolatait. A közös kutatásokon és egymás szakembereinek foglalkoztatásán túl a képzésben is vissza kell tükröződniük az igényeknek. Össze kell hangolni a kutatás-fejlesztési stratégiákat. A kutatói szabadság megtartása mellett a piaci igényekre is figyelni kell. Például azért, mert a nemzetközi és hazai pályázatokat is ilyen szempontok alapján írják ki. Az egyetemen dolgozó mintegy ezer kutató, 80-100 kutatócsoport tagjaként 2011-ben 1360 publikációt jelentetett meg. A közlemények összesített impakt faktora 2000, ami nem rossz eredmény.

A Philips Brilliance Big Bore CT berendezés a daganatos betegek sugárterápiás kezelésében
a besugárzás tervezésének, virtuális szimulációjának eszköze a DE OEC Sugárterápia Tanszékén

„A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumában (DE OEC) vég­zett kutatás-fejlesztési tevékenységet a doktori iskolákhoz kötődő tudományos munka, a tematikus pályázatokhoz kapcsolódó kutatómunka, illetve az egyre növekvő számú ipari partnerrel konzorciális, valamint szerződéses formában folytatott fejlesztő kutatások jellemzik. A DE OEC intézeteiben és klinikáin működő kilenc doktori iskola munkájában háromszáznál több témavezető és oktató vesz részt. Ez a sokszínűség lehetővé teszi a széles körű tudományos kutatást és a hallgatók sokoldalú képzését. Munkatársaink 2011-ben 125 hazai pályázaton szerepeltek sikerrel, az így elnyert támogatás 1,113 milliárd forint volt. Külföldi pályázati kiíráson 34 anyagunk nyert, ilyen módon 1,4 milliárd forintnyi támogatást hoztunk Debrecenbe. Ugyancsak 2011-ben a bevételt hozó külső megrendelésre végzett kutatás-fejlesztési megbízások száma 264 volt, az innen származó bevétel 867 millió forint” – tájékoztatta magazinunkat Szöllősi János egyetemi tanár, tudományos elnökhelyettes.

A Lendület Program is fontos szerepet játszik a centrum életében. Ezen a kiíráson a DE OEC munkatársai közül hárman nyertek az elmúlt években. Fuxreiter Mónika a rendezetlen fehérjéket és komplexeiket vizsgálja, szabályozó mechanizmusaikat deríti fel, illetve a fehérjeevolúció megismerésére koncentrál. Kutatásai során azt vizsgálja, hogy a fehérjék szerkezeti sokfélesége milyen biológiai következményekkel jár – elsősorban a betegségek kialakulása szempontjából. Vizsgálatainak fő célja a rendezetlen fehérjekomplexek szerepének megismerése és gyógyszercélpontként történő alkalmazásuk. Nagy László kutatási témája a krónikus gyulladások, a cukorbetegség, valamint az érelmeszesedéshez vezető génkifejeződésbeli változások vizsgálata és azok mechanizmusainak megismerése. Kutatócsoportjával a legmodernebb módszerek és kísérleti modellek segítségével arra keresi a választ, hogy miként szabályozódik a gének kifejeződése akkor, ha egy adott sejt külső és belső környezete egészséges állapotban, illetve betegségekben megváltozik. Ezáltal pontosabb ismereteik lehetnek a betegségek patomechanizmusáról. Bíró Tamás, a DE OEC Élettani Intézetében a Sejt- és Molekuláris Élettani Laboratórium vezetőjeként az emberi bőr sejtjeivel foglalkozik. Kutatásai arra irányulnak, hogy kiderítse, milyen szerepe van a „belső kannabisz rendszernek” a bőr védelmi folyamatainak szabályozásában. Eredményei a nagy gyakorisággal előforduló bőrbetegségek (például akné, atópiás ekcéma) hatékony kezelésével kecsegtetnek.

Szöllősi János professzortól tudjuk, hogy a 2012-ben kifutott, a kutatóegyetemhez kötődő hárommilliárd forint uniós forrást elnyert pályázatban összesen 56 debreceni orvoskari kutatócsoport kapott támogatást. A centrum 3,5 milliárd forintos európai uniós támogatásból hazai társfinanszírozással négy TÁMOP pályázatot nyert el 2012-ben, amelyek révén nagyszabású alap- és alkalmazott kutatást valósítanak meg. A Mecenatúra pályázat, amely a centrum által kiírt belső pályázat, szintén meghatározó a centrum életében. Ezt a pályázatot 1999 óta háromévenként írják ki. Célja a klinikum és az elméleti intézetek kapcsolatának elmélyítése, új módszerek alkalmazása a klinikai kutatásokban. 2011-ben ötödik alkalommal indultak el kutatások a Mecenatúra pályázaton belül – tavaly 15 téma kapott támogatást. A Mecenatúra pályázat eddigi eredményei: 97 idegen nyelvű közlemény 274,937-es impakt faktorral, ezenkívül számos absztrakt és konferenciakiadvány jelent meg. Szöllősi János szerint az OEC vezetése a jövőben is mindent megtesz azért, hogy a tudományos tevékenység színvonala megmaradjon, illetve tovább emelkedjen az OEC keretén belül. Ennek érdekében újabb belső pályázatok kiírásával tovább javítják a kutatási feltételeket.

A Lendület Program nyertesei között a három debreceni mellett egy-egy szegedi és pécsi, orvostudománnyal kapcsolatos témában kutató szakember is van. Reglődi Dóra pécsi kutatóorvos, anatómus kutatásainak középpontjában a sejtvédelem áll. A Pécsi Tudományegyetem Anatómiai Intézetében dolgozó szakember a szervezetben is nagy mennyiségben előforduló fehérjét (PACAP) tanulmányozza. A PACAP vizsgálata azért is fontos, mert ez a fehérje erőteljesen csökkenti a szöveti károsodást olyan gyakori, sok embert érintő betegségekben, mint például a stroke, a Parkinson-kór, illetve a retina károsodása. A Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerkémiai Intézetében dolgozó Martinek Tamás és csoportjának kutatásai az Alzheimer-kór és egyes daganatok felismeréséhez, illetve gyógyításához vihetnek közelebb. Kutatótársaival közösen olyan új, a biomolekulákat utánzó rendszereket hozott létre, amelyek elősegíthetik a modern hatóanyagok előállítását. A gyógyszerkutatással foglalkozó tudósok számára jelenleg a protein-protein és a protein-szénhidrát kölcsönhatások befolyásolása az egyik legnagyobb kihívás.

A kutatási feltételek Pécsen is javulnak. A Pécsi Tudományegyetemen (PTE) idén ősszel átadott Szentágothai János Kutatóközpont egyik szenzációja egy szupermikroszkóp. Az ilyen szuperfelbontású mikroszkópok néhány éve jelentek meg a kutatásban. Nevüket kivételesen jó felbontásuk, azaz a velük készített képek részletgazdagsága indokolja. (A technika ugrásszerű fejlődésének köszönhetően a szupermikroszkópok felbontása lényegesen jobb annál, mint amit korábban a klasszikus optikai törvények lehetővé tettek.) Nyitrai Miklós, a PTE Általános Orvostudományi Kar Biofizikai Intézetének egyetemi tanára a szupermikroszkóp sajtóbemutatóján példaként említette, hogy a szupermikroszkóp jóvoltából egyetlen hajszál keresztmetszetén akár száz részletgazdag mikroszkópfelvétel is elférhet. A készülékkel a daganatos betegségekkel kapcsolatos alapkutatások is hatékonyabbá válnak.

Szentágothai János Kutatóközpont

A központ másik szenzációja az a virológiai laboratórium, amely a közép-európai régió egyik legmodernebb kutatóegysége, így alkalmas az országban előforduló magas fertőzőképességű kórokozók vagy akár a behurcolt egzotikus vírusok kimutatására, vizsgálatára. A laboratórium hazánkban példa nélküli biztonsági technológiával és egyedülálló kutatási műszerparkkal dolgozik. A labort működtető csoport fő kutatási témája a virális zoonózisok (állatokról emberre terjedő vírusok okozta megbetegedések) vizsgálata. A virális zoonózisok számos képviselője jelen van hazánkban is, így például a kullancsok által terjesztett vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás, a nyugat-nílusi láz kórokozója vagy a kevésbé ismert hantavírusok.

Egy másik különlegesség a Mecsekaljáról: a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Orvosi Biotechnológia Tanszéke hazánkban az egyetlen, amely projektvezetőként támogatást nyert az Európai Bizottság egyetemek és vállalkozások közötti együttműködés fejlesztésére kiírt pályázatán. A 2013 szeptemberéig tartó program elsődleges célja, hogy a mostaninál is erősebb kapcsolatot alakítson ki a biotechnológiai oktatóhelyek és a lehetséges ipari partnerek között olyan képzési programok kidolgozásával, amelyek hangsúlyosan átültethetőek a gyakorlatba is, azaz a laboratóriumok falain túl is hasznosítható tudást hordoznak.

A Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán (SZTE ÁOK) a szív-érrendszer kutatási területén kiemelt szerep jut az évente több millió embert érintő hirtelen szívhalálnak. Kialakulása a szívkoszorúér-betegségek egyik következménye, illetve a szív elektromos működésének zavarára vezethető vissza – tárták föl az SZTE ÁOK Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézete kutatói Varró András, Papp Gyula és Végh Ágnes professzorok irányításával. Úgyszintén kiemelkedő jelentőségűek a Hantos Zoltán professzor vezette légzésélettani, a Bari Ferenc professzor irányításával végzett agykeringési és a Boros Mihály professzor vezette endotoxin okozta sokk-kutatások is.

Gasztroenterológiában a gyomor- és bélrendszer, valamint a hasnyálmirigy hámsejtjeinek, kiválasztó és elválasztó mirigyeinek élettani működésével, illetve a szervrendszer egyes megbetegedéseiben megismert elváltozásaival és működési zavarával foglalkozik az I. Belgyógyászati Klinika. A kutatók a hasnyálmirigy működését figyelve olyan kórélettani mechanizmust keresnek, amelybe beavatkozva csökkenthető vagy megszüntethető a gyulladás. Ennek érdekében állatkísérleteket végeznek: e „gyulladásos modellekben” vizsgálják a betegség lefolyását. Másik módszerük, hogy sejteket izolálnak, és mikroszkóp alatt tanulmányozzák, milyen változást idéz elő, amint azok toxikus anyaggal – epesavval vagy alkohollal – érintkeznek. E munka során tárták fel, hogy energetikai károsodást okoznak a sejten belül az epesavak és az alkohol lebomlásának végtermékei. A következmény: a sejt a klinikai halál állapotába kerül. Ez az egyik pont, ahol be lehetne avatkozni a folyamatba, hogy ne haljon el a sejt.

Molekuláris biológia és genetika terén Szegeden is középpontba kerültek az őssejtek, a génterápiás eljárások és a nanomedicina. Széll Márta, az SZTE ÁOK Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika tudományos főmunkatársa ígéretes molekuláris biológiai és genetikai kutatásainak egyik eredménye a pikkelysömörre hajlamosító gén „csendesítése”. Munkatársaival számos olyan gént azonosítottak, amelyek eltérően fejeződnek ki egészséges, illetve multifaktorális bőrbetegségekben szenvedő emberek bőrében. „Az idegtudomány területén folyó kutatások fontosabb témái: neurodegeneráció és neuroprotekció, pszichiátriai kórképek patomechanizmusa fájdalom és látáskutatás” – tudtuk meg a Neurológiai Klinikát vezető Vécsei László akadémikustól. Egyebek között az idegszövet-károsodás mechanizmusával is foglalkoznak, illetve a skizofrénia genetikai hátterét is igyekeznek feltárni.

Az SZTE ÁOK kutatói egyrészt a hazai kutatástámogatási rendszerekre támaszkodhatnak. Ezek közül is kiemelkednek az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA) és az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) projektjei. Jelentősek a TÁMOP projektek. „A nem régen zárult Kutatóegyetemi Kiválósági Központ projekt körülbelül 3 milliárd forintnyi támogatásából 1 milliárdot orvosi kutatásokra fordíthatott az SZTE” – tudtuk meg Varró Andrástól. Az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettese úgy véli: a már elnyert TÁMOP támogatásnál lényegesen több kutatómunkára fordítható forrás érkezik a Tisza-parti egyetemre a már megítélt és az elbírálás alatt álló további pályázatok eredményeként. Az utóbbi években komoly – SZTE ÁOK szinten több milliárd forint – forrást jelentenek a határon átnyúló magyar–román és magyar–szerb együttműködési projektek.

A legmodernebb berendezések segítik az SZTE kutatóorvosainak munkáját

Folyamatos pénzforrást adnak a kutatói munkához a szerződéses ipari alkalmazott kutatási projektjek. Ezek révén – Varró András rektorhelyettes becslése szerint – évi 0,5-1 milliárd forintnyi összeg jut a tudományos klinikai és gyógyszervizsgálatokra a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán.

A Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (MTA KOKI) tudományos eredményei alapján Európában mindenképpen a legjobbak közé tartozik, de a világ élvonalát képviselő intézetek között is számon tartják. Freund Tamás igazgató szerint ennek egyik oka a fókuszált kutatási stratégia: kizárólag az agy kutatására koncentrálnak. Ez a fókuszálás az intézet élére 1989-ben kinevezett Vizi E. Szilveszter érdeme. Azóta szinte kizárólag neurobiológus, illetve orvoskutató került a KOKI-ba. Így lehetséges, hogy az intézet úgy tíz éve színtiszta agykutató központnak tekinthető, ezen belül azonban megtalálható minden diszciplína. A molekuláris genetikai szintű kutatástól a celluláris hálózatok feltérképezésén túl farmakológiai, élettani, anatómiai és a viselkedésbiológiai kutatások is folynak az intézetben. Valamennyi kutatási terület önálló osztályt jelent a központban. Az egyes csoportok közötti intenzív együttműködés lehetővé teszi valódi multidiszciplináris megközelítések alkalmazását. Ha egy farmakológus csoportnak morfológiában jártas szakemberre van szüksége, akkor házon belül is talál kiváló szakértőt. Ez nagymértékben megkönnyíti, illetve felgyorsítja a munkát.

Az intézet elismertségének másik magyarázata, hogy sikerült hazahozni olyan, a nemzetközi élvonalba tartozó kutatókat, akiknek köszönhetően az intézetnek olyan számú és tudású kutatója van, ami meghaladja a minőségi munkát feltételező kritikus tömeget, s ezzel napjainkban mágnesként vonzza haza a többieket is. „Hiába ígérget az ember külföldről hazatérni vágyó magyaroknak labort, pénzt és műszert, ha az intézet egyébként intellektuális sivatag. Ha nincs, akivel meg tud vitatni szakmai kérdéseket, nem jön, mert senki sem szeret magányos farkasként őrlődni. Az MTA KOKI-ban ellenben szép számban dolgoznak olyanok, akiktől egy röpke folyosói beszélgetés, esetleg kávézás során is érdemi ötletek, szempontok várhatók. Ennek értékét én jó néhány éve Oxfordban megtapasztaltam” – vázolta igazgatói munkájának egyik eredményét Freund Tamás.

Idegsejtek genetikai módosítása vírus­injekcióval, majd az állat viselkedésének analízise, a genetikai módosítás ellenőrzése gén (Northern blott) és fehérje (fluoreszcens immuncitokémia) szinten

A szakmai munka minősége a pályázatokon való szereplésen és a publikációkon is lemérhető. Európában talán a legfontosabb tudományos pályázati rendszer a European Research Council (ERC), amelynek advanced grantjét egy adott területen ritkán nyeri el egy ország két kutatója. Ebből következik, hogy a fehér holló gyakoriságával egyen­értékű, ha egy intézetből nyer ugyanazon kiíráson két kutató. 2011-ben Nusser Zoltán 2,5 millió eurót nyert el, Freund Tamás 2,7 millió eurónyi támogatást hozott. Azaz ők ketten másfél milliárd forintnyi kutatási pénzt nyertek az intézet számára. A sikeres pályázati szereplés mellett a publikációk terén sem panaszkodhatnak. Az utóbbi három évben hét olyan Nature-, illetve Science-cikk jelent meg, amelynek szerzői között szerepelnek a KOKI munkatársai is. A legutóbbi ilyen cikk szerzője a Lendület Program egyik nyertese, Makara Judit. Az Egyesült Államokból hazatért fiatal, kétgyermekes kutatónő eredménye az idegrendszeri információfeldolgozási zavarok jobb megértését is elősegítheti. A Nature-ben publikált vizsgálatok lényege, hogy kétfoton-mikroszkópia és elektrofiziológiai mód­szerek kombinálásával a korábbiaknál jóval közvetlenebb módszerrel végeztek méréseket a tanulásban és emlékezésben központi szerepet játszó agyterület, a hippokampusz úgynevezett piramissejtjeiben. A Nature- és Science-publikációkhoz fogható elismerés, hogy 2011 tavaszán három magyar kutató kapta az „agykutatás Nobel-díjának” is tekinthető Agy Díjat (The Brain Prize), melyet a dániai Grete Lundbeck Európai Agykutatási Alapítvány hozott létre. Az egymillió euróval járó új díjat a memóriafolyamatokban kulcsszerepet játszó agyi ideghálózatok feltárásáért Buzsáki Györgynek, az MTA KOKI-t vezető Freund Tamásnak és Somogyi Péternek ítélték oda.

Az intézet kutatóinak átlagéletkora 36 év, ami optimális. Ha ennél alacsonyabb lenne, az azt mutatná, hogy a szeniorok elmenekültek, ha magasabb, az azt jelentené, hogy a fiatalok nem látnak perspektívát az itt folyó munkában. Freund Tamás szerint az is érték, hogy az MTA KOKI-ban a másutt hiányzó negyvenes kutatók is szép számmal képviseltetik magukat. Ők azok, akik bevezetik, kiképzik a fiatalokat a kutatómunkára.

Az MTA KOKI bevételének felét a központi költségvetés állja, ez 540 millió forint, ami a bérekre sem elég. 128 álláshelyet finanszíroz az állam, holott 180-an dolgoznak az intézetben. Sok a PhD-ösztöndíjas, sok a külföldi kutatási pénzen itt dolgozó szakember, akik nem az intézettől kapják a pénzüket. Ugyanakkor legalább annyi forrást elő kell teremteni, mint amennyit az állam ad, egyébként nincs fűtés, világítás, nincs pénz a kutatási infrastruktúra működtetésére.

„Az intézet nagyon jó irányba halad, és hihetetlenül jól teljesít. Az itt dolgozók megbecsülik magukat, a fiatalok rendkívül motiváltak, hiszen tudják, hogy Európában is ritkaságszámba menő körülmények közé kerültek. Azok jönnek ide, akiket nem kell sürgetni, noszogatni” – összegezte az intézet jelenét és jövőjét Freund Tamás.•

 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020
Címkék

Innotéka