2012. május 3.

Szerző:
Szegedi Imre

MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont • wigner.mta.hu

Magyar Plazmafizika és Fúziós Technológia Workshop Tatán

A Magyar Euratom Fúziós Szövetség (MEFSZ) április 2. és 4. között rendezte meg a hatodik Magyar Plazmafizika és Fúziós Technológia Workshopot Tatán. A konferencia célja, hogy kétévente összegyűljenek a szabályozott magfúziós kutatásokban dolgozó magyar szakemberek és meghívott külföldi kollégák, s megvitassák az új eredményeket, valamint irányt mutassanak a következő két évre.


Jóllehet hazai fúziós kísérleti berendezés nem üzemel ebben a beláthatatlan ideig tartó energiaforrással kecsegtető témában, mégis magyar fizikusok és mérnökök jelentős szerepet játszanak az Euratom fúziós kutatásokban: különböző mérőberendezéseket építenek, amelyekkel fizikai méréseket végeznek.

A workshop témái között a legnagyobb súlyt a plazmában zajló turbulencia méréstechnikája, s az ezzel elért eredmények kapták. Ugyancsak sok szó esett a plazma anyagutánpótlásában fontos fagyasztott hidrogénjég-belövés technikájának és fizikájának tanulmányozásáról, továbbá a plazmában keletkező nagyenergiás részecskék kölcsönhatásainak és több más jelenségnek a vizs­gálatáról. Ismét bebizonyosodott, hogy a fúziós kutatás az a terület, ahol fizika és technológia csak együtt létezhet, ezért rend­kí­vül fontos, hogy a magyar fúziós közösség harmada mérnökökből áll, és hogy szoros ipari kapcsolatok is kialakultak az elmúlt években.

Ez volt a második alkalom, hogy egy független szakértőkből álló csoport elfogadta a MEFSZ meghívását. Négy, világszerte ismert kutató vett részt a konferencián, mondott véleményt a hallottakról és ad majd írásbeli tanácsot a továbbhaladáshoz. A panel vezetője Porkoláb Miklós, a bostoni MIT Plazmafizikai Intézetének igazgatója volt, de tagja volt a világ legnagyobb fúziós berendezésének, a JET-nek a volt főmérnöke és egy-egy nemzetközileg nagyra becsült német és francia kolléga is.

A konferencián beszámolók hangzottak el az elmúlt két évben épült magyar mérő­berendezésekről, az ezekkel elért mérési eredményekről, melyek az angliai JET és MAST, a német TEXTOR, ASDEX Upgrade, Wendelstein 7-X, a svájci TCV, a cseh COMPASS és a koreai KSTAR kísérleti fúziós berendezésekhez kapcsolódnak. A magyar eszközök sokéves technológiai fejlesztés eredményei, és olyan részletes betekintést nyújtanak a fúzióhoz szükséges 100 millió fokos plazma belső életébe, melyre más berendezések nem képesek. A mintegy 70 magyar szakember elismertségét jelzi, hogy folyamatosan érkeznek a megkeresések további berendezések építésére és kutatási együttműködésre is, beleértve a legnagyobb kínai tokamak berendezést, az EAST tokamakot. A konferencián elhangzott beszámoló szerint decemberben a magyar fúziós közösség nyerte el a világ legnagyobb épülő tudományos kutatóberendezése, az ITER tokamak belső kábelezése megoldásához szükséges technológiák fejlesztésének feladatát. Ezek a fejlesztések egyrészt lehetőséget adnak a tudományos munkára, másrészt rendkívül fontosak a magyar ipar technológiai fejlődéséhez is. A MEFSZ által koordinált munkák évente már most is 30-40 millió forintot kitevő megrendelést jelentenek, s a következő években várhatóan évi 200 millió forint körülire növekednek.

A hazai kutatómunka oroszlánrésze a Magyar Tudományos Akadémia csillebérci Wigner Fizikai Kutatóközpontjában zajlik, de jelentős anyagtechnológiai fejlesztések folynak az Energiatudományi Kutatóközpontban is. A jövőre nézve biztató, hogy a fúziós kutatások rendkívül népszerűek fizikus és mérnök szakos egyetemi hallgatók körében is. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézete külön beszámolót tartott a hallgatók bevonásával, valamint számos nemzetközi együttműködésben zajló kutatásokról. Örömteli, hogy évente számos diplomamunka, doktori és diákköri dolgozat készül az akadémiai intézetek és a Műegyetem együttműködésében.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021
Címkék

Innotéka