A sikeresebb CERN-részvételért
„Elsődleges célunk ezzel a rendezvénnyel, hogy a magyar beszállítók kellően tájékozottak legyenek” – foglalta össze a workshop alapvető céljait Mészáros György, a Nemzeti Innovációs Hivatal elnöke, s hozzáfűzte: bízik benne, hogy az előadások felkeltették a hazai vállalkozások, szakmai szervezetek, K+F intézmények és az üzleti élet figyelmét a CERN-ben kínálkozó üzleti, beszállítói lehetőségekre.
nyitotta meg. Balra Németh Vilmos, a CERN ILO megbízottja, a NIH tanácsadója,
jobbra dr. Kerekes György, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal elnökhelyettese
Sólyom Jenő, az MTA Fizikai Tudományok Osztályának elnöke köszöntőjében hangsúlyozta, hogy egy-egy nemzetközi kooperáció mekkora lehetőséget jelent a hazai vállalkozói szférának. Véleménye szerint a CERN által támogatott beruházások egyértelműen megmutatják, hogy az elvontnak tűnő kutatások igenis kézzelfogható haszonnal járnak egy egész ország vagy gazdaság számára is. Éppen ezért minél szorosabb összefogást sürgetett a tudomány és a gazdaság szereplői között.
Van esély beszállítóvá válni
Lévai Péter, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont főigazgatója előadásában úgy fogalmazott, erős gazdaság nem létezik magas szintű tudomány nélkül. És ez fordítva is igaz. A főigazgató szerint egy kísérletnek komoly anyagi vonzata van, évtizedekig is eltarthat, és a kezdeti fázisban még senki sem tudhatja, milyen eredményeket lehet vele elérni. Mint mondta, azoknak, akik az élvonalhoz akarnak tartozni, az ilyen jellegű projektekben kell részt venniük. Szerinte elsősorban mentálisan kell felkészülni erre a feladatra, és komoly figyelmet fordítani az információk begyűjtésére. A főigazgató leszögezte: az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (Conseil Européen pour la Recherche Nucléaire; CERN) a világ legnagyobb részecskefizikai kutatóközpontja, amelynek Magyarország is tagja, ezért minden fejlesztése komoly üzleti lehetőség hazánk és a magyar vállalkozások számára. A tudományos kutatások mellett a CERN egy „high-tech” intézmény, és ez ugyancsak üzleti lehetőséget hordoz a tagországok gazdasági vállalkozásainak a mindennapi működéshez szükséges beszállítások és szolgáltatások nyújtása, továbbá új eszközök, berendezések fejlesztése terén.
A magyar kutatók aktívan bekapcsolódnak a CERN számos kísérletébe, és a Nagy Hadronütköztető (Large Hadron Collider; LHC) projektjeiben több ponton kulcsszerepet töltenek be. A CERN költségvetése az alapbefizetések szerint egymilliárd svájci frank, ám a különböző projektek pluszfinanszírozásával ez akár a duplájára is emelkedhet – jegyezte meg az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont főigazgatója, aki úgy véli, igenis van keresnivalójuk a magyar vállalkozásoknak direkt és indirekt beszállítói szinten egyaránt. Előadása végén Lévai Péter leszögezte: a CERN-ből való kimaradásunk mind a tudományos élet, mind pedig a fejlett technológiai területen óriási versenyhátrányt jelentene.
NI-termékek a CERN-ben
A National Instruments (NI) Hungary Kft. a piacvezetők közé tartozik a számítástechnikai alapú mérés és irányításautomatizálás területén. A CERN kutatóközpontban éppen az NI vezérlőegységeinek segítségével tartják pályán a részecskéket, de ezenkívül több nyugat-európai magfúziós kísérletnél is a cég rendszereivel dolgoznak. A CERN 118 darab PXI kontroller beszállításával bízta meg a vállalatot kétmillió dollár értékben.
A texasi központú cégnek a világ számos pontján van bázisa, Debrecenben 1100 főt foglalkoztat, és hardvergyártásának 90 százaléka Magyarországon valósul meg. Dr. Ábrahám László igazgató elmondta, hogy a jelenleg egymilliárd dolláros árbevételt az anyacég 2016-ra szeretné megduplázni, s ennek érdekében egy új, malajziai bázis építése kezdődött meg. Az igazgató szerint a cég stabilitását elsősorban az adja, hogy szinte minden jelentős iparágban jelen vannak, és egyik részesedése sem haladja meg a 15 százalékot. Az NI Hungary vásárlói között megtalálhatók a világ legnagyobb cégei, a Nokiától a Philipsig.
Dr. Ábrahám László szerint a virtuális műszerezés egyértelműen jó költséghatékonyságot biztosít a megrendelőnek. Az elmúlt években kifejezetten oktatási célokra is fejlesztettek néhány eszközt: az NI ELVIS (Educational Laboratory Virtual Instrumentation Suite) intelligens virtuális laboratóriumot és az NI myDAQ egyszemélyes hordozható laboratóriumot, amellyel a középiskolások, illetve az egyetemi hallgatók otthon tudnak méréseket végezni, és az eredményeket interneten küldhetik el a tanáruknak. A LabVIEW grafikus rendszertervezővel pedig még általános iskolások is képesek feladatokat elvégezni.
Magyar kisvállalkozás sikere az LHC ALICE projektjében
„A Cerntech Kft. és a National Instruments Hungary Kft. méretei között tízezerszeres a különbség, a CERN beszállítói között mégis az NI mögött a második helyet foglaljuk el” – érzékeltette a különbség ellenére elért siker nagyságát Kiss Tivadar, a Cerntech Kft. ügyvezető igazgatója. Az 1997-ben fiatal mérnökökből és fizikusokból alakult csapatot az ambíció mellett elsősorban az motiválta, hogy a hazai kutatások és fejlesztések eredményei ne külföldön, hanem itthon valósuljanak meg. A Cerntech az elektronikai fejlesztések és az adatátvitel területére tört be, és a kilencvenes években lezajlott paradigmaváltás (az optikai szál megjelenése) eredményeit sikerült „meglovagolniuk”: termékeik alkalmasak a soros optikai adatátvitelre. A cég két legkeresettebb termékcsaládja az S-Link, azaz az egyirányú- és a DDL, vagyis a kétirányú adatátviteli eszköz.
Kiss Tivadar a CERN-nel való együttműködés részleteivel kapcsolatban elsősorban azt emelte ki, hogy a fejlesztés megkezdésekor még senki sem látta, mire jutnak, mégis hittek abban, ha jól csinálják, a végén komoly üzleti eredményt érhetnek el. Azt is elmondta, hogy megállapodásuk mérnöki területen a legnagyobb volumenű beszállítás volt, ráadásul magába foglalta az egész üzleti folyamatot a tendereztetéstől az architektúra elkészítésén át egészen a szoftver megalkotásáig. Az ügyvezető igazgató kitért arra is, hogy sikerük a KFKI-val kialakított szoros együttműködésüknek is köszönhető. Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy a CERN-ben dolgozó magyar mérnököknek óriási szerepük volt abban, hogy megkapják ezt a feladatot. Véleménye szerint a korábban megszerzett bizalomnak volt köszönhető az is, hogy a gyártás Magyarországon valósulhatott meg.
Homokot a sivatagba, avagy technológiatranszfer a CERN-be?
Az 1954 óta működő Atommagkutató Intézet (ATOMKI) 25 éve ápol szoros kapcsolatot a CERN-nel. Dr. Molnár József igazgatóhelyettes előadásában az elmúlt időszak legfontosabb eredményeiről számolt be. Elmondta, hogy kutatásaik során foglalkoztak szilícium alapú korszerű detektorokkal, fotoelektron-sokszorozókkal, mágneses térre érzékeny és nem érzékeny eszközökkel egyaránt. Részt vettek az űrkutatásban is. Az ATOMKI legutóbb kísérleti műholdak vizsgálataiban vett részt. Az igazgatóhelyettes ugyancsak fontos munkának nevezte a müon kamrák és a tracker pozíciójának pontos ismeretét és a müon dokumentumának pontos meghatározását is.
A CERN beszerzési politikája és eljárása
Hazánk 1992 óta tagja a CERN-nek, befizetése a GDP 0,7 százalékát teszi ki – tájékoztatott Németh Vilmos, a Nemzeti Innovációs Hivatal munkatársa, s elmondta, hogy a CERN K+F és működési igényeinek a magas színvonalú hatékonyság mellett a partnerállamokkal megvalósított üzleti lehetőségek folyamatos biztosítása is feladata. A beszerzés alapelveit a transzparencia és a pártatlanság jellemzi. A CERN emellett törekszik a kiegyensúlyozottságra is, melyet különböző belső mutatókkal mér. Az elmúlt évek legmegbízhatóbb országai közé ezek alapján a többi között Svájc, Csehország, Lengyelország és Franciaország tartozik.
A CERN megbízásai és az ellenőrzés mértéke között természetesen egyenes arányosság áll fenn – hívta fel a figyelmet Németh Vilmos. Öt- és tízezer svájci frank között például négyhetes válaszadási idő illeti meg a megbízót az árajánlat beérkezése után, melyet legalább három cégnek küldenek ki. Az eredményeket sehol sem publikálják, piackutatás sem szükséges hozzá. Az ötvenmillió frank körüli feladatoknál azonban a piackutatás már elhagyhatatlan. A még ennél is nagyobb összegű szerződések megkötése előtt pedig a kiválasztási szempontokhoz nemcsak a korábbi személyes tapasztalat, hanem a cég technikai és pénzügyi minősítése, a projekt műszaki komplexitása és a tagállam hozzájárulási mértéke is hozzátartozik. A tendereztetésen természetesen csak a piackutatáson megfelelt vállalkozások vehetnek részt.
A világ legnagyobb részecskefizikai kutatóközpontja kizárólag saját beszállítói adatbázisából dolgozik, ezért Németh Vilmos tanácsa szerint minden ilyen ambícióval rendelkező magyar vállalkozónak ajánlott regisztrálnia magát a rendszerbe.•