Magyar Öntőnapok – a magyar öntészeti ágazat a hazai feldolgozóipar meghatározó pillére
Kép: Depositphotos/marifro.mail.ruEz a szakmai esemény nem csupán találkozási pont, hanem lehetőség a stratégiák kialakítására, az uniós támogatások, ipari hálózatok és nemzetközi jó gyakorlatok megismerésére. A friss statisztikák – csökkenő termelés, bővülő járműgyártás, magas energiaárak – mind arra sarkallják az ágazat szereplőit, hogy innovatív, összehangolt válaszokat adjanak a jelen és a jövő kihívásaira.
A magyar öntészeti iparág hosszú múltra tekint vissza, és a korszerű termelési technológiák mellett ma is fontos szerepet tölt be az ellátási láncokban – különösen a gépjármű-, gép- és berendezésgyártásban.
Az öntészet a kohászat kisebb szeletét jelentette a múltban, azonban a rendszerváltást követően, de különösen a 2000-es években – a járműipar magyarországi megjelenése kapcsán – az öntészet lett a kohászat egyik legkiemelkedőbb, legprosperálóbb ágazata. Az öntészek közössége rendkívül összetartó, már-már családról beszélhetünk, mindenki ismer szinte mindenkit, tudunk egymás gondjáról-bajáról, és lehetőségeinkhez mérten segítünk egymásnak. A nemzetközi tradícióknak megfelelően mi, magyar öntészek is kétévente találkozunk és osztjuk meg egymással a legfrissebb szakmai tapasztalatainkat, innovációinkat, kihívásainkat.
A hazai ipari teljesítményre vonatkozó statisztikák 2024–2025-ben vegyes képet mutatnak: a Központi Statisztikai Hivatal és több gazdaságkutató intézet adatai alapján az ipari termelés az általánosan csökkenő volumen nyomás alatt állt, ami a beszállítói láncok és a belső kereslet visszaesésének, valamint globális bizonytalanságoknak is betudható. Ez a környezet közvetlen hatással van az öntödékre is, amelyeknél a megrendelések ingadozása és a kapacitáskihasználtság volatilitása, változékonysága napi kihívást jelent.
Az áram- és gázárak, továbbá a villamosenergia-piaci volatilitás közvetlenül növelik az előállítási költségeket, melyek komoly kihívások elé állítják az iparágat. (Kép: Depositphotos/makspogonii)2023-ban már arról kellett beszélnünk, kinek milyen feladatokat adott az orosz–ukrán háború nyomán kialakult energiaválság, a történelmi magasságokba emelkedő infláció, a nyersanyagforrások elapadása és jelentős megdrágulása. Ezek mind-mind olyan kihívások voltak, amelyek leküzdésére csak erős, innovatív cégek képesek. Az azóta eltelt két évben ezek a kihívások sajnos fokozódtak, sőt óriási lehetőségként és persze egyben hatalmas veszélyforrásként is megjelent a mesterséges intelligencia. Ma már nem kerülhetjük meg azt a kérdést, hogy a jövő öntészete hogy fog kinézni a mesterséges intelligencia adta lehetőségek támogatásával, kihasználásával.
A magyar öntészet egyik legfőbb ismérve, hogy a szakemberek a problémákra megoldandó feladatként, kihívásként tekintenek, illetve minden válsághelyzetből próbálnak tanulni, és olyan megoldásokat találni, amelyek a válság elmúltával erősebbé, ellenállóbbá teszik a cégeket.
A Magyar Öntészeti Szövetség, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesülettel (OMBKE) közösen, igen fontos bázisai ezeknek a kezdeményezéseknek, tapasztalatcseréknek, adott célra irányuló szakmai összefogásnak. Az elmúlt években több alkalommal is sikerült személyes tárgyalásokat folytatni a kormányzat ágazati képviselőivel, ahol bemutathattuk szakmánk, cégeink problémáit, gondjait, melyekre – a lehetőségekhez mérten – minden alkalommal történt valamiféle előremutató beavatkozás. Lényeges, hogy az ágazati párbeszédre, információcserére lehetőség van.
A fenntarthatóság és az energiaárak kérdése kiemelt prioritás. Az energiaintenzív öntészeti folyamatokat érzékenyen érintették az elmúlt évek árváltozásai és a szállítási költségek ingadozása; ugyanakkor a piacon megjelennek a megújuló energiaforrások és az energiahatékonysági beruházások iránti növekvő érdeklődés is. Az elektromos és gázárak, továbbá a villamosenergia-piaci volatilitás közvetlenül növelik az előállítási költségeket, melyek komoly kihívások elé állítják az iparágat!
Az öntészetnek – a napi problémák mellett – válaszokat kell találnia napjaink egyéb kihívásaira is. A fenntarthatóság, a fenntartható fejlődés a legfontosabb kulcsszavak, melyek mögött minden esetben olyan megoldandó feladatok állnak, melyekre pozitív válaszokat kell találnunk annak érdekében, hogy öntödéink hosszú távon is versenyképesen fejlődhessenek.
A járműipar folyamatosan változik, akár hétről hétre új trendeket, új irányokat kommunikálnak az európai döntéshozók. Ám az igazság valahol mindig az arany középúton van. A belső égésű motorok világa a jelenlegi tendenciák mellett valószínűleg hosszabb távon fenntarthatatlan, és ezért rendkívül fontos az alternatív hajtások fejlesztése. Az idei Öntőnapok egyik kiemelt témája a hidrogénhajtás, illetve minden olyan innovatív, előremutató megoldás, mely a járműipar kihívásaira mindenki számára előnyös válaszokat tud adni. Ebben a munkában az öntödék meghatározó stratégiai partnerek lehetnek, ugyanis egy villanymotor is tartalmaz öntvényt, illetve egy villanyautó is több öntvényből épül fel, és akkor még nem beszéltünk arról, hogy az alternatív hajtások között több olyan lehetőség is van, ami szintén öntvényt igényel.
A járműipar magyarországi megjelenése kapcsán az öntészet vált a kohászat egyik legkiemelkedőbb, legprosperálóbb ágazatává. (Kép: Depositphotos/annavaczi)A magyar öntészeti ágazat továbbra is a hazai feldolgozóipar egyik meghatározó pillére, öntvényekkel és alkatrészekkel látja el az autóipart, a gépgyártást és az energetikai ipart. Ugyanakkor komoly nyomás alatt áll: a gyengülő kereslet, a magas és volatilis energiaárak, valamint a fő piacok szerkezeti átalakulása egyszerre jelent kihívást. A 2023 októberében megrendezett 27. Magyar Öntőnapok ezekre a feszültségekre világított rá, ugyanakkor egyértelmű irányokat is kijelölt: a termelékenység növelése, a dekarbonizáció és a szorosabb beszállítói-vevői együttműködés a jövő kulcsa.
A járműipar átalakulása – az elektromos meghajtás és a könnyűszerkezetes megoldások térnyerése – strukturális változásokat hoz a beszállítói piacokon. Az öntödéknek alkalmazkodniuk kell: könnyebb, nagy tűréssel gyártható alkatrészek, új öntészeti ötvözetek és precíziós megmunkálási igények jelennek meg. Ez egyszerre kihívás és lehetőség: aki időben beruház innovációba és zöldítő technológiákba, versenyelőnyre tehet szert.
Természetesen nem csak a járműiparra kell gondolni, hiszen az öntödék termékeit mindegyik iparág használja. Fontos azonban megjegyezni, hogy a 21. század az informatika, a robotizáció, a digitalizáció, az elektromobilizáció, a szimuláció korszaka. Mindezek nélkül a jövő öntödéje elképzelhetetlen. Az Ipar 4.0 – illetve most már akár 5.0-t is írhatnánk – olyan beruházások megvalósítását igényli, melyekre ilyen gyors ütemben még nem volt példa. Itt is érvényes az a jól ismert szlogen, hogy: Aki kimarad, az lemarad! A jövő három kulcsszava az úgynevezett „szent háromság” (digitalizáció-robotizáció-elektromobilizáció) megvalósítása mellett nagy hangsúlyt kell helyezni a fenntarthatóságra, a körforgásos gazdaság kialakítására.
A fenntarthatóság immár az egyik legfontosabb versenyképességi tényező. (Kép: Depositphotos/annavaczi)Napjainkban a legértékesebb áru az információ, illetve ennek helyes rendszerezése, értékelése, felhasználása. Itt meg is érkeztünk a következő nagy témához: a szakember-utánpótláshoz.
A jövő öntödéiben dolgozó mérnököknek, de a fizikai munkásoknak is olyan kihívásokkal kell majd szembesülniük, amelyeket ma még el sem tudunk képzelni. Ami viszont biztos: a szakmai tudás helyett az állandó tanulás képessége, a nyitottság, az informatika, a nyelvtudás, a kommunikációs képesség, a csapatban dolgozás sokkal fontosabb lesz. Ennek a kihívásnak kell megfelelnie a mai magyar műszaki felsőoktatásnak, azaz képessé kell tenni a hallgatókat az állandó tanulásra, a magas szintű digitális ismeretek elsajátítására. Ma már semmi nem készül előzetes szimuláció nélkül. Ám a helyes szimulációs eredmény eléréséhez adatbázis-építésre van szükség annak érdekében, hogy a szimulációs eredmény minél jobban közelítse a valóságot.
A fenntarthatóság immár az egyik legfontosabb versenyképességi tényező. Az energiahatékonysági fejlesztések, az olvasztás elektrifikációja, a hulladékhő-hasznosítás és a nagyobb arányú fémhulladék-felhasználás egyszerre csökkenthetik a kibocsátásokat és a költségeket. A finanszírozáshoz való hozzáférés (EU-s források, hazai támogatások, zöld hitelek) meghatározza a beruházások sebességét. Ugyanilyen fontos a szakember-utánpótlás: a jövő öntödéinek automatizálásban, anyagtudományban és környezet-menedzsmentben jártas mérnökökre és technikusokra lesz szükségük.
Van tehát kihívás, megoldásra váró feladat bőven. A magyar öntészet mindig is híres volt az innovációról, az élenjáró technológiák alkalmazásáról, sőt több esetben a vezető innovátor szerepét is felvállalta.
A hazai szakemberek összefogásának erősítésére nagyon jó bázis az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, amely a Magyar Öntőnapok rendezvényének társszervezője. Az OMBKE a hazai bányász-kohász szakemberek egyesülete, melyet Selmecbányán alapított 1892-ben Péch Antal. Vagyis 133 éves egyesületről beszélünk. Ennek megfelelően az idei Öntőnapok egyik „központi” eseménye a selmeci diákhagyományok szerint levezetett, szigorúan „öntész” szakestély. Ez minden alkalommal megkoronázza az Öntőnapok háromnapos programsorozatát.
Az OMBKE vezetői Selmecbányán, az idei Szalamander ünnepség keretében. Balról: dr. Fegyverneki György, az OMBKE kohászati szakmákért felelős alelnöke, az Öntészeti szakosztály elnöke, Rátkai Norbert, az OMBKE egyesületi igazgatója, dr. Szombatfalvy Anna OMBKE-elnök, Jármai Gábor, az OMBKE bányászati szakmákért felelős alelnöke. (Kép: OMBKE)Összességében tehát idén is egy remek szakmai-baráti találkozónak lehetünk részesei baráti beszélgetésekkel, kiválóbbnál kiválóbb innovációk ismertetésével, remek előadásokkal, workshoppal és végül, de nem utolsósorban, borkóstolóval, baráti koccintással. Ezúton kívánunk az egész magyar öntész családnak nagyon jó egészséget, szakmai sikereket, inspiráló kihívásokat és: Jó szerencsét! Legyen fényes sikere a kohásznak!•
Címlapkép: Depositphotos/annavaczi
