Az évszázados múltra visszatekintő Metalloglobus – Weiss Manfréd 1923-ban hozta létre a céget, hogy a gyárához szükséges fémalapanyag-ellátást bizto­sít­sa – a rendszerváltás előtt évtize­deken ke­resztül az ország legnagyobb keres­ke­delmi vállalatai közé tarto­zott. A Fém­öntő alapítása óta több je­lentős átszervezést élt meg, és 1999-ben került Vlaszák Mihály tulajdonába, aki folytatta a cég által képviselt fémgyártás hagyományait. „A vállalat tavaly ünnepelte 25 éves jubileumát, ennek apropóján családi napot tartottunk, amelyen a kollé­gák és család­tag­jaik mellett a partnereink is részt vettek” – elevenítette fel a tavaly júliusi eseményt Soós Gá­bor. A kereskedelmi igazgató azt is hang­súlyozta, hogy a Fémöntő erős pozícióval és hatalmas ta­pasz­talat­tal rendelkezik az ón- és ólomter­mé­kek gyártása és kereskedelme te­rén, termékeik pedig nagy tisztaságú alapanyagok fel­használásával ké­szülnek. Mint fogalmazott, éppen ezek a képességek segítették a vállalatot abban, hogy az elmúlt két és fél évti­zedben min­den nehézségből megerő­södve, megújulva tudtak kikerülni.

Amilyen szép, olyan veszélyes is az izzó fém. Emiatt is fordít a cég kiemelt figyelmet a munkavédelmi kérdésekre.

A kereskedelmi igazgató kitért ar­ra is, hogy az elmúlt időszak kiegyensúlyozottságának köszönhetően fo­lyamatos fejlesztésekkel tartották a lépést a kor igényeivel. Ennek ered­mé­nyeként ma Magyarországon egye­dülálló gyártókapacitással büsz­kél­kedhetnek – mindez korszerű öntő­gépekben, olvasztóüstökben, kemencékben, húzó- és présgépekben mutatkozik meg. A Fémöntő nagy hangsúlyt fektetett a legmodernebb technológiák és az automatizálás meghonosítására is. 2020-ban egy FANUC R2000ic típusú hattenge­lyes ipari robotot vásároltak és építettek annak egy robotcellát, idén pedig újabb darabokat, köztük egy öntő­robotot tanítanak majd be. „A robo­ti­záció eredményeként rengeteg időt és energiát lehet megtakarítani az öntési folyamatok során, egy intelligens eszköz akár két ember nyolc­órás, rendkívül nehéz fizikai munkáját képes kiváltani” – érzékeltette a beszerzések fontosságát Soós Gábor, kiemelve: munkatársaik így más értékteremtő munkafolyamatokban tudnak tevékenykedni a jövőben. A kereskedelmi igazgató azt is elmondta, hogy ezek a fejlesztések valódi választ adtak a korábbi években tapasztalt magas fluktuációra, és az iparágban érzé­kelhető képzett munkaerő hiányára.

Munkában a robot – a fókusz a nehéz fizikai munka kiváltása volt a termelés során.

A vállalat a munkakörnyezet modernizálása mellett jelentős bérfej­lesztést indított el, emellett új cafeteriarendszert és megújult karrier­uta­kat vezetett be, hogy még vonzóbbak legyenek a fiatalabb korosztály számára is. A termelés még hatéko­nyab­bá tételéért beruháztak egy manipulátorba, amellyel az elkészült or­sók egyszerűen mozgathatók a gép­ről a dobozba vagy raklapra. A cég termékpalettája egyre szélesebb: az ólommentes és ólomtartalmú for­rasz­anyagoktól az ólomhuzalokon, önt­vény­termékeken át a különféle egyéb fémötvözetekig terjed, megfelelve az ipari követelményeknek és az egyedi megrendelői igényeknek.

A kézi öntés nehéz munka – ennek a folyamatnak a robotizálása a következő projekt.

A rendkívül tudatos építkezésnek köszönhetően nemcsak kimutatha­tóan csökkennek majd a vállalat költségei, de várhatóan a termelékeny­ség is 20-25 százalékkal fog emelke­d­ni, ami elsősorban a Metalloglobus Fémöntő exporttevékenységében nyilvánul majd meg. Soós Gábor kereskedelmi igazgató magyarázatkép­pen hozzátette: folyamatosan erősödik a kivitelük, tavaly az árbevételük több mint 60 százaléka származott exportból. Magyar vállalatok mellett ügyfélkörük ugyanis már 7-8 országra terjed ki, köztük szlovén, cseh, lengyel és újabban maláj partnerekre. A sor ráadásul tovább bővülhet. „Jelenleg Szerbiában zajlanak előrehaladott tárgyalások” – tette hozzá. 

A jövőbeli fejlődés szempontjából a Metalloglobus aktívan keresi a növekedésre és az innovációra irányuló lehetőségeket. 2023-ban megsze­rezték a fémiparban ritkaságnak szá­mító ISO 14001 tanúsítványt, melynek segítségével mérni és ellenőrizni tudják a gyártás környezetre gyako­rolt hatását és a környezeti kockázatokat. Idén pedig újabb lépést tettek: egy nemzetközileg elismert, munkahelyi egészség- és biztonsági irányítási rendszer követelményrendsze­rét, az ISO 45001 szabványt vezették be. A Fémöntő nem tekinti lezártnak ezt a kérdéskört, a kereskedelmi igazgató tájékoztatása szerint hosszabb távon több más nemzetközi standardnak is meg szeretnének felelni.

Kézzel rakják a 40 kilogrammos tömböket az öntés után a raklapra – a közeljövőben már ezt a folyamatot is robot végzi majd.

Soós Gábor az iparágat sújtó legnagyobb kihívásokról szólva a kereskedelmi háború okozta nyersanyagárakat említette. „Tavaly az olyan rit­ka földfémek, mint a bizmut és az an­­timon beszerzési ára mintegy a hét-nyolcszorosára emelkedett. Ezek a kémiai elemek ugyanis a hadi­­ipar­ban, az űrkutatásban és a chip­gyár­tásban is kulcsfontosságú­nak szá­mítanak.” Hozzátette: ennek eredményeként tovább erősödött a kör­forgásos gazdálkodás szemléle­te ebben a szektorban is. 

Ebben az új hely­zetben hatalmas verseny alakult ki már a másodlagos nyersanyago­kért is a piacon. A hulla­dék lett az új arany, ugyanis felhasználásával a kör­nyezetvédelem mel­lett jelentős költség­­megtakarítást tudnak el­ér­ni a fu­var­díjakon is. A vál­lalat éppen ezért egy olyan labora­tóriumot alakított ki a telephelyén, ahol a kézi XRF ötvözet- és nemes­­fém-analizátor jóvoltából már nemcsak az olvasztás után, hanem a munkafolyamatok meg­kezdése előtt pontosan fel tudják mérni a hulladék ké­miai összetételét. A Metalloglo­bus Fémöntő Kft. elváráso­kat állított ön­magával szemben, hogy termékei milyen arányban származzanak másodlagos nyersanyag felhasználásából. Az eredmények alap­ján nem a minimumra törekedtek, ugyanis voltak olyan termékeik, ahol a 30 százalékos szint ellenére 75 százalékos eredményt értek el.•

Címlapkép: Metalloglobus