Kép: Depositphotos/Zozereblola

Vannak természetesen olyan esetek is, ahol a várható üz­leti előnyök játszanak döntő szerepet, nem pedig a kényszer. Mindenesetre lényegében bármilyen vállalkozás életében előállhat az a helyzet, amikor szükségessé válik egy IP-értékelés elvégzése, ráadásul az immateriális eszközök növekvő jelentősége és a rájuk irányuló egyre nagyobb figyelem miatt ezek a helyzetek várhatóan egyre gyakoribbak lesznek. Ezért ebben a cikkben segítséget próbálunk nyújtani az ilyen helyzetekre való felkészüléshez a „felhasználónak”. Áttekintjük, hogy milyen IP-értékelési események fordulhatnak elő, és melyikben milyen típusú értékelés szükséges, mit várhatunk egy értékeléstől, és adunk néhány szempontot annak ellenőrzésére, hogy az értékelés megfelelő minőségű-e.Kezdjük az értékelési célokkal. A legtöbb esetben az értékelés elvégzése olyan célt segít, amely a

Kezdjük az értékelési célokkal. A legtöbb esetben az értékelés elvégzése olyan célt segít, amely az alábbi kategóriák valamelyi­kébe sorolható be:

• Fejlesztési vagy IP-eljárási döntés meghozatala;
• IP-tranzakcióra való felkészülés;
• Kockázatitőke-befektetés előkészítése, kivitelezése;
• Közös vállalat alapítása, M&A tranzakciók végrehajtása;
• Számvitel és beszámolási kötelezettségek teljesítése;
• Adózási célok, transzferár-megállapítás;
• Jogviták és peres eljárások támogatása.

Az értékelés célja meghatározza, hogy milyen típusú ér­téket szükséges megállapítani, abból ugyanis többféle létezik, és ezek számszerűen jelentősen is különbözhetnek egymástól. Eltérő ugyanannak az eszköznek az értéke egy konkrét vállalat számára, eltérő a piaci értéke és el­térő az az érték, amennyiért egy pénzügyi stressz­helyzetben lévő eladó vagy egy felszámoló tudná értékesíteni. Ezeket a különféle értékeket értékdefiníciónak (standard of value) nevezzük, és meghatározásukat nemzetközi értékelési standardok rögzítik.

Ebből következően egy szabadalomcsalád, egy védjegyportfólió vagy más szellemi tulajdon értékelését nem lehet, vagy legalábbis nem érdemes cél nélkül végezni. Ellenkezőleg, egy szakszerű értékelés szükségszerűen célhoz kötött, és nem is lesz felhasználható más célra, legfeljebb korlátozottan.

Az értékelési cél tehát nagyban megszabja, hogy milyen típusú érték meghatározása történik, ahogy azt is, hogy milyen jogszabályokban és nemzetközi értékelési szabványokban foglalt követelmények fognak vonatkozni az adott értékelésre. Amennyi­ben például az értékelés számviteli céllal készül egy eszköz apportértékének megállapításához Magyarorszá­gon, az eszköz számviteli törvény szerinti „valós érték”-ét kell megállapítani, a vonatkozó követelmények tekintetében pedig követendőek az International Accounting Stan­dards Board (IASB) és az International Valuation Standards Council (IVSC) vonatkozó előírásai.

Az említett előírások a példa esetében a skála szigorúbb végét képviselik, így külső értékelő szakember bevonása mindenképpen javasolt. Ez ugyanakkor a fent felsorolt értékelési céloknál változó, így az első kettőnél megfelelő gyakorlattal házon belül is elvégezhető az értékelés. Lefelé haladva viszont – a szigorodó előírások miatt – egyre inkább javasolt, illetve kötelező a függet­len szakértői értékelés. Akár egy belső elemző, akár egy külső szakértő teszi le az asztalunkra az értékelési jelentést, érdemes tudnunk, hogy annak mit kell tartalmaznia.

A jelentésnek ugyanis úgy kell készülnie, hogy abból nemcsak maga az érték, de az ahhoz vezető elemzések is megismerhetők legyenek. Formátumát tekintve lehet szöveges dokumentum, prezentáció vagy más, esetleg kiegészítve számítási táblázatokkal, terjedelemre semmiképp nem egy-két, inkább több tíz oldal.

Ahogy fent említettük, az értékelés célja összefügg azzal, hogy milyen fajta érték meghatározása történik. Ez, vagyis az értékdefiníció azonban már egy sor lényeges dolgot befolyásol az értékelés során, a többi között a használható értékelési módszerek és felhasználható bemeneti adatok körét. A jelentésnek tehát tartalmaznia kell az értékelési cél meghatározását, és ezzel összefüggésben a megbízó és az értékelő kilétét, a jelentés felhasználóit, az alkalmazott értékdefiníciót, és az ebből eredő következményeket az értékelési modellben és az alkalmazott feltevésekben. A legfontosabbak közé tarto­zik például az értékelt eszköz elsődleges piacának megjelölése, a valószínűsíthető vevőinek jellemzése vagy az értékdefiníciónak megfelelően feltételezett hasznosítási mód. Amennyiben ezek részben hiányoznak vagy nem konzisztensek egymással, nem lehetünk benne biztosak, hogy az értékelő figyelembe vette az értékeléssel kapcsolatos legalapvetőbb szempontokat. Ennek hatá­­sai olyan súlyosak lehetnek, hogy azok az értékelés meg­állapítá­sait kétségessé teszik.

Szintén az értékelési jelentés kötelező kellékei közé tartozik az értékelési dátum vagy értéknap, amely azt a napot jelöli, amelyre nézve az érték megállapításra került. Az értékelés ideje és az értékelési jelentés lezárásának napja ettől különbözhet, de ha az értékelés az értéknap utáni eseményeket is figyelembe vesz, azt fel kell tüntetni a jelentésben.

A jelentésnek szintén tartalmaznia kell a jogszabályok és szabványok listáját, amelyeknek az értékelés megfelel, illetve az értékelő függetlenségére vonatkozó nyilatkozatot. 

Az eddigiek viszonylag röviden rendezhetők, ugyan­akkor rendkívül fontosak, ezért gyakran ezeket egy helyen találjuk valahol a jelentés elején.

A hosszabb kifejtést igénylő, de szintén nélkülözhetet­len részek közül az első az értékelt eszköz azonosítása és jellemzése. Ez szellemitulajdon-elemek esetében nem olyan triviális, mint a tárgyi eszközöknél, és sokszor árulkodó lehet, ha a jelentésben nem kapunk egyértelmű vá­laszt arra, hogy mi az az adott jogi környezetben értelmezhe­tő, forgalomképes eszköz, amelynek az értékéről beszé­lünk. Míg egy belső döntéshozatali céllal készült értékelés tárgya lehet egy projekt vagy egy technológia, ezek szám­viteli értelemben nem felismerhető eszközök, így egy számviteli célú értékelésnek a tárgya technológia például nem lehet. Ellenben szabadalomcsalád vagy szoftverhez fűződő jo­gok lehetnek, de know-how csak akkor, ha teljesíti a know-how-ra vonatkozó forgalomképességi feltétele­ket. Márkák esetében nem triviális, hogy csak védjegyet értékelünk, vagy a márkához kötődő további jogokat is, például doménjogot, névhasználati jogokat és egyéb üzleti hasznokat. Egy adatbázis esetében pedig vizsgálandó például, hogy magához az adathoz fűződnek-e egyáltalán jogok, vagy csak az adatbázishoz. Utóbbi pedig gyűjteményes műként részesül törvényi védelemben vagy sui generis módon. Az értékelt eszköz nem megfelelő meghatározása vagy nem kellően részletes elemzése ahhoz vezethet, hogy az egyébként jól elkészített pénzügyi értékelés olyan üzleti hasznokat is figyelembe vesz, amelyek nem társíthatók az eszközhöz, vagy hogy a megállapított érték és a tényleges eszköz egymástól teljesen elszakadnak.

A jelentésben szintén helyet kell kapnia az eszköz minő­ségi elemzésének és a hasznosításával kapcsolatos kockázatok feltárásának, mivel ezeket az értéknek figyelembe kell vennie. A jelentésből egyértelművé kell válnia annak is, hogy az értékelő milyen adatokra támaszkodik, ezek milyen forrásból származnak, milyen erőfeszítéseket tett ezek ellenőrzésére vagy javítására, és mennyire tartja őket megbízhatónak. A piaci információnak minősülő adatoknak ellenőrizhetőnek kell lenniük külső fél számára, így például, ha az értékelés royalty benchmarkot használ, a benchmarkkutatásnak reprodukálhatónak kell lennie később is.

Természetesen az alkalmazott értékelési módszereket is szükséges bemutatni, de azt is, hogy az értékelő összességében milyen módszerek alkalmazását mérlegelte, melyiket miért vetette el vagy miért tartotta meg. Ennek is a megbízhatóság és a hitelesség alátámasztásában van szerepe, hogy az értéket befolyásoló döntések ne önkényes módon, hanem szakmai alapokon történjenek.

A jelentés legterjedelmesebb része az értékelési logika levezetése és a számítások bemutatása. Végezetül nagyon lényeges, hogy a jelentés tartalmazza az eredmények értelmezéséhez szükséges értékkövetkeztetést, az értékeléssel kapcsolatos korlátok és kockázatok is­mertetése mellett.

Ezek minél nagyobb mértékben és minél szakszerűb­ben szerepelnek az értékelési jelentésben, annál biztosabbak lehetünk a megállapított értékben, és annál könnyebben fogjuk tudni érvényesíteni is azt az értékelés felhasználása során.•

Címlapkép: Depositphotos/Zozereblola