Lendületes eredmények
Új terápiás lehetőség
Az MTA–Semmelweis Egyetem Lendület Transzlációs Reumatológiai Kutatócsoport az autoimmun ízületi gyulladások kialakulásának (patomechanizmusának) megértésével foglalkozik. Ezeket a betegségeket nem közvetlenül fertőzések okozzák, esetükben az immunrendszer nem megfelelő szabályozottsága miatt az immunsejtek a szervezet saját sejtjei és molekulái ellen fordulnak. Ezek az ízületi gyulladások viszonylag gyakoriak: a legismertebb típus, a rheumatoid arthritis Magyarországon körülbelül 60-70 ezer beteget érint. Németh Tamás kutatócsoport-vezető szerint rajtuk úgy lehet a legjobban segíteni, ha új támadási célpontokat azonosítanak a jövőbeli gyógyszerek számára. Egy ilyen célpont lehet a szinoviális fibroblaszt nevű sejt, amelynek jelátviteli folyamatait igyekszik feltérképezni a kutatócsoport. A kutatók fő célja, hogy minél pontosabban megértsék a fibroblasztok jelátviteli folyamatait.
Az autoimmun betegségek ellen jelenleg használt összes terápia egyúttal gátolja az immunrendszer rendes működését is. Így a kezelés mellékhatása sokszor a megnövekedett fertőzéskockázat, és esetleg a megnövekedett daganatkialakulási kockázat is. Viszont, mivel a szinoviális fibroblasztok nem immunsejtek, elméletben akár úgy is lehetne őket blokkolni, hogy az immunrendszer működése eközben nem szenvedne érdemi kárt.
Sörgyártás nanorészecskékkel?
A vegyipar minden ágában alkalmaznak enzimeket, vagyis olyan fehérjéket, amelyek különféle biokémiai reakciókat gyorsítanak fel. Az ilyen molekulák eddig főként élő szervezetekből származtak. Ezekkel kapcsolatban azonban számos probléma merül fel az ipari alkalmazás során, ezért nagy az igény a helyettesítő anyagok kifejlesztésére. Szilágyi István, az MTA–Szegedi Tudományegyetem Lendület Biokolloidok Kutatócsoport vezetője munkatársaival olyan enzimhatású nanorészecskék kifejlesztésén dolgozik, amelyek a jövőben forradalmasíthatják az enzimkatalízist alkalmazó ipari eljárásokat.
A kutatócsoport olyan nanozyme-ok kifejlesztésén dolgozik, amelyek többféle enzimet is utánozni tudnak. A kutató egyik kedvenc példája a sörgyártás, ahol a fehérjék szétdarabolására papain enzimet használnak. Egy másik enzimcsalád, a peroxidázok viszont különféle oxidációs folyamatok katalizálása miatt szükségesek a folyamatban. Ám a papain a peroxidáz enzimet is szétdarabolja, ha hozzáfér, így együttes alkalmazásuk nehézkes. Ha tehát összeraknának egy papain- és peroxidázaktivitással is rendelkező nanozyme-ot, akkor olyan szerkezetet kapnának, amely mindkét enzimatikus funkciót el tudná látni.
A multifunkciós nanozyme-kompozitok kifejlesztésével a gyógyszeriparban olyan széles spektrumú, antioxidáns hatású anyagokra tehetnénk szert, amelyek stabilisak az élő szervezetekben uralkodó körülmények között.•
