Közgazdaság­tan a nemzet szolgálatában

Az alkalmazott közgazdaság­tudományi kutatások eredményei iránti igény az utóbbi évtizedek­ben fokozottan jelentkezik úgy a makro­gazdasági döntés­hozatal, mint a válla­lati szféra és a lakosság részéről. A makro­gazdasági döntés­hozóknak több támogatási és beruházási alternatíva közül kell választaniuk, amelyek számos szak­politikai intézkedést vonnak maguk után. A döntések meg­alapozásá­hoz szükséges információ­kat jelenleg többnyire minőségi ismérvekre alapozzák, és csak részben támasz­kodnak olyan mennyi­ségi előre­jelzésekre, amelyek szám­szerűen meg­adják a döntési alternatí­vák hatásának mértékét a GDP-, a foglalkoz­tatás- és tárgyi­eszköz-­növekményre, valamint a humán­tőke-, innováció- és vállalkozás­fejlesztésre.


EU-s szinten az utóbbi évtizedben meghatározóvá vált az „in­tel­li­gens szakosodás” irányza­ta, amely egy új gazdaságfejlesztési elgondolás. Lényege, hogy a ré­giókból a különböző vállalkozások által felvetett ötletek, aktivitások, invenciók közül azokat választják ki, amelyek érdemlegesen támogatják a régiót, és lehetőséget hordoznak magukban arra, hogy belőlük kifejlődjön egy-egy kisebb-nagyobb új iparág, amely új szakoso­dást jelent a régiónak. Erre a ki­hí­vásra keresi a választ a Pécsi Tu­do­mány­egye­tem Köz­gaz­da­ság­tudo­má­nyi Karándr. Var­ga Attila egyetemi tanár, az MTA levelező tagja által vezetett Regionális Innováció- és Vál­lalkozás­ku­ta­tási Központ (RIERC). Dr. Varga At­­tila ku­tatásainak több mint két évtizede a PTE KTK ad otthont, munkáját számos nemzetközi és hazai kutatási pályázat támogatta (több EU Keretprogram és H2020-as projekt, MTA-kutatócsoportok, TÁMOP-, OTKA-, FIKP- és EFOP-projektek), publikációi, kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszere és kutatási eredményei révén mélyen beágyazódik a nemzetközi kutatások fősodrába.

A Regionális Innováció- és Vállalkozáskutatási Központ munkatársai

A RIERC-ben jelenleg folyó kutatások témája a tudásalapú gazdaságfejlesztés a lemaradó régiókban. A RIERC kutatásai öt fő irányvonalat foglalnak magukban. Összhangban az intelligens szakosodással, vizsgálataik során a regionális növekedési tényezők közül a fó­kusz az innovációt, a vállalkozást és az új regionális iparági specializációk meg­jelenését célzó eszközökre helyeződött. Vizsgálataikat európai és hazai regionális innovációs és vállalkozási elemzések kontextusában végzik.

A dr. Sebestyén Tamás egyetemi do­cens által vezetett kutatócsoport célja a regionális innovációs rendszerek összehasonlítási, értékelési, mérési mód­szereinek számbavétele és to­vább­fej­lesztése, különös tekintettel a lemaradó régiókra, azon belül pedig fókuszáltan Pécsre és térségére. Ezáltal egy olyan elméleti keretet dolgoznak ki, amely al­kalmas az innovációs rendszer és a vállalkozói ökoszisztéma modelljei­nek integrálására, és egy komplex in­dex kifejlesztése révén lehetővé teszi különböző régiók ilyen rendszereinek összehasonlítását, illetve a fejlesztési lehetőségek azonosítását.

A dr. Erdős Katalin egyetemi adjunktus vezette kutatócsoport az egyetemek regionális hatásait vizsgálja. Az egyetemi innovációs hatás elemzése érdekében részletesen vizsgálja a PTE kutatási potenciálját innovációs szempontból, va­lamint a PTE vállalkozói ökoszisztéma-fejlesztési szerepét. Az egyetemi kiadási multiplikátorhatások elemzésével pe­dig hozzájárulnak a térségfejlesztéshez, és releváns információkat szolgáltatnak a PTE döntéshozói számára is.

A kutatások az intelligens szakosodás nyomvonalára illeszkedve szervesen integrálják magukba a dr. Szerb László egyetemi tanár által vezetett regionális vállalkozási vizsgálatokat. A GEM-ben (Globális Vállalkozói Monitor) végzett munkája alapján Szerb László a kis- és középvállalkozások versenyképességének jeles nemzetközi kutatója már két évtizede. Ő fejlesztette ki a kisvállalati versenyképességi indexet, az ő nevéhez fűződik a GEI-mutató (Globális Vállalkozói Mutató), egy olyan kompozit vállalkozásmérő mutató, amely az egyéni változók mellett a kontextuális környezeti elemeket is magában foglalja, és lehetővé teszi az országok vállalko­zási rendszerének összetett vizsgálatát. Ő dolgozta ki a REDI-indexet (Regionális Vállalkozói Index) is, amely a kisebb területi egységek, régiók vállalkozási rendszereit vizsgálja. Jelenleg 22 magyarországi városrégió fiatal céges felmérését végzik, a vállalkozói aktivitás és a pénzügyi teljesítmény összehangolásának céljával.

A dr. Bedő Zsolt egyetemi docens vezetésével dolgozó kutatócsoport célja, hogy felmérje a régióban működő vállalatok innovációs portfólióját, valamint az innovációk eredőjeként azonosítható innovációs kapacitást. Az innovációs portfólió felmérésekor szabadalmakat, nem szabadalmaztatott invenciókat, új termék- vagy szolgáltatáskoncepciókat és még csak körvonalakban meghatározott iniciatívákat keresnek. Kiemelt kérdéskör az ökoszisztéma-hatás innovációs kapacitásfejlődésben betöltött sze­repének megértése.

A dr. Varga Attila irányításával végzett kutatások, összefogva a RIERC-csoportok munkáját, olyan elemzőeszközök kidolgozását célozzák, melyek a gazdaság fejlődését támogató intézkedések (ilyenek az innovációk támoga­tása, a kis- és középvállalatok, valamint az egyetemek fejlesztése) hatásait számítják ki például a GDP-re, a fogyasztói árindexre, a regionális egyenlőtlenségekre vagy az alkalmazottak számára. A kutatások középpontjában a GMR-típusú (földrajzi, makro és regionális) modellek fejlesztése áll. A modelleket számos alkalommal használták fel gazdaságfejlesztési támogatások hatás­vizs­gálataira a Miniszterelnökség vagy az Európai Bizottság megrendeléseire.

1. ábra. A vállalkozási politika regionális hatásai: relatív GDP-változások

A RIERC legfrissebb intelligens szakosodási vizsgálataiból ad válogatást az 1. és a 2. ábra. Az 1. ábra a vállalkozási támogatások, a 2. ábra pedig a kutatási együttműködési hálózatok fejlesztésének hatásait mutatja néhány kiválasztott európai régióban. A kétfajta támogatás során ugyanolyan szintű beavatkozást tételeztünk minden régióban. Az eredmények azt mutatják, hogy a vállalkozási támogatásokat a fejlettebb német régiók hatékonyabban hasznosítják, a kutatási együttműködések támogatásának hatásai viszont fordított mintát mutatnak: a viszonylag elmaradott régiók többet profitálnak a megnövekedett kapcsolatokból, mint a már eleve sok kapcsolattal bíró fejlettebb területek.

2. ábra. A hálózati politika regionális hatásai: relatív GDP-változások

A kutatóközpont, nemzetközi kuta­tókkal is intenzíven együttműködve, a ku­tatási eredményeket folyamato­san pub­likálja rangos nemzetközi és hazai tudományos fórumokon.

Jelen megjelenés az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrásból az EFOP-3.6.2-16-2017-00017 azonosítójú „Fenntartható, intelligens és befogadó regionális és városi modellek” című projekt keretében jött létre.


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka