EU-s szinten az utóbbi évtizedben meghatározóvá vált az „in­tel­li­gens szakosodás” irányza­ta, amely egy új gazdaságfejlesztési elgondolás. Lényege, hogy a ré­giókból a különböző vállalkozások által felvetett ötletek, aktivitások, invenciók közül azokat választják ki, amelyek érdemlegesen támogatják a régiót, és lehetőséget hordoznak magukban arra, hogy belőlük kifejlődjön egy-egy kisebb-nagyobb új iparág, amely új szakoso­dást jelent a régiónak. Erre a ki­hí­vásra keresi a választ a Pécsi Tu­do­mány­egye­tem Köz­gaz­da­ság­tudo­má­nyi Karán a dr. Var­ga Attila egyetemi tanár, az MTA levelező tagja által vezetett Regionális Innováció- és Vál­lalkozás­ku­ta­tási Központ (RIERC). Dr. Varga At­­tila ku­tatásainak több mint két évtizede a PTE KTK ad otthont, munkáját számos nemzetközi és hazai kutatási pályázat támogatta (több EU Keretprogram és H2020-as projekt, MTA-kutatócsoportok, TÁMOP-, OTKA-, FIKP- és EFOP-projektek), publikációi, kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszere és kutatási eredményei révén mélyen beágyazódik a nemzetközi kutatások fősodrába.

A Regionális Innováció- és Vállalkozáskutatási Központ munkatársai

A RIERC-ben jelenleg folyó kutatások témája a tudásalapú gazdaságfejlesztés a lemaradó régiókban. A RIERC kutatásai öt fő irányvonalat foglalnak magukban. Összhangban az intelligens szakosodással, vizsgálataik során a regionális növekedési tényezők közül a fó­kusz az innovációt, a vállalkozást és az új regionális iparági specializációk meg­jelenését célzó eszközökre helyeződött. Vizsgálataikat európai és hazai regionális innovációs és vállalkozási elemzések kontextusában végzik.

A dr. Sebestyén Tamás egyetemi do­cens által vezetett kutatócsoport célja a regionális innovációs rendszerek összehasonlítási, értékelési, mérési mód­szereinek számbavétele és to­vább­fej­lesztése, különös tekintettel a lemaradó régiókra, azon belül pedig fókuszáltan Pécsre és térségére. Ezáltal egy olyan elméleti keretet dolgoznak ki, amely al­kalmas az innovációs rendszer és a vállalkozói ökoszisztéma modelljei­nek integrálására, és egy komplex in­dex kifejlesztése révén lehetővé teszi különböző régiók ilyen rendszereinek összehasonlítását, illetve a fejlesztési lehetőségek azonosítását.

A dr. Erdős Katalin egyetemi adjunktus vezette kutatócsoport az egyetemek regionális hatásait vizsgálja. Az egyetemi innovációs hatás elemzése érdekében részletesen vizsgálja a PTE kutatási potenciálját innovációs szempontból, va­lamint a PTE vállalkozói ökoszisztéma-fejlesztési szerepét. Az egyetemi kiadási multiplikátorhatások elemzésével pe­dig hozzájárulnak a térségfejlesztéshez, és releváns információkat szolgáltatnak a PTE döntéshozói számára is.

A kutatások az intelligens szakosodás nyomvonalára illeszkedve szervesen integrálják magukba a dr. Szerb László egyetemi tanár által vezetett regionális vállalkozási vizsgálatokat. A GEM-ben (Globális Vállalkozói Monitor) végzett munkája alapján Szerb László a kis- és középvállalkozások versenyképességének jeles nemzetközi kutatója már két évtizede. Ő fejlesztette ki a kisvállalati versenyképességi indexet, az ő nevéhez fűződik a GEI-mutató (Globális Vállalkozói Mutató), egy olyan kompozit vállalkozásmérő mutató, amely az egyéni változók mellett a kontextuális környezeti elemeket is magában foglalja, és lehetővé teszi az országok vállalko­zási rendszerének összetett vizsgálatát. Ő dolgozta ki a REDI-indexet (Regionális Vállalkozói Index) is, amely a kisebb területi egységek, régiók vállalkozási rendszereit vizsgálja. Jelenleg 22 magyarországi városrégió fiatal céges felmérését végzik, a vállalkozói aktivitás és a pénzügyi teljesítmény összehangolásának céljával.

A dr. Bedő Zsolt egyetemi docens vezetésével dolgozó kutatócsoport célja, hogy felmérje a régióban működő vállalatok innovációs portfólióját, valamint az innovációk eredőjeként azonosítható innovációs kapacitást. Az innovációs portfólió felmérésekor szabadalmakat, nem szabadalmaztatott invenciókat, új termék- vagy szolgáltatáskoncepciókat és még csak körvonalakban meghatározott iniciatívákat keresnek. Kiemelt kérdéskör az ökoszisztéma-hatás innovációs kapacitásfejlődésben betöltött sze­repének megértése.

A dr. Varga Attila irányításával végzett kutatások, összefogva a RIERC-csoportok munkáját, olyan elemzőeszközök kidolgozását célozzák, melyek a gazdaság fejlődését támogató intézkedések (ilyenek az innovációk támoga­tása, a kis- és középvállalatok, valamint az egyetemek fejlesztése) hatásait számítják ki például a GDP-re, a fogyasztói árindexre, a regionális egyenlőtlenségekre vagy az alkalmazottak számára. A kutatások középpontjában a GMR-típusú (földrajzi, makro és regionális) modellek fejlesztése áll. A modelleket számos alkalommal használták fel gazdaságfejlesztési támogatások hatás­vizs­gálataira a Miniszterelnökség vagy az Európai Bizottság megrendeléseire.

1. ábra. A vállalkozási politika regionális hatásai: relatív GDP-változások

A RIERC legfrissebb intelligens szakosodási vizsgálataiból ad válogatást az 1. és a 2. ábra. Az 1. ábra a vállalkozási támogatások, a 2. ábra pedig a kutatási együttműködési hálózatok fejlesztésének hatásait mutatja néhány kiválasztott európai régióban. A kétfajta támogatás során ugyanolyan szintű beavatkozást tételeztünk minden régióban. Az eredmények azt mutatják, hogy a vállalkozási támogatásokat a fejlettebb német régiók hatékonyabban hasznosítják, a kutatási együttműködések támogatásának hatásai viszont fordított mintát mutatnak: a viszonylag elmaradott régiók többet profitálnak a megnövekedett kapcsolatokból, mint a már eleve sok kapcsolattal bíró fejlettebb területek.

2. ábra. A hálózati politika regionális hatásai: relatív GDP-változások

A kutatóközpont, nemzetközi kuta­tókkal is intenzíven együttműködve, a ku­tatási eredményeket folyamato­san pub­likálja rangos nemzetközi és hazai tudományos fórumokon.

Jelen megjelenés az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrásból az EFOP-3.6.2-16-2017-00017 azonosítójú „Fenntartható, intelligens és befogadó regionális és városi modellek” című projekt keretében jött létre.•