Felelős gondolkozás a radio­aktív­hulladék-kezelésben

A Radioaktív Hulladékokat Kezelő (RHK) Kft. feladata, hogy a Magyar­országon keletkezett radioaktív hulladékok biztonságos, hosszú távú el­helyezé­sé­ről gondoskodjon. A cég kutatói egyebek között a Mecsekben lévő Bodai Agyagkő Formációt vizsgálják, amely alkalmasnak tűnik arra, hogy a jövőben geológiai tárolót építsenek a területén. Molnár Péterrel, az RHK Kft. kutatási osztályvezetőjével beszélgettünk a vizsgálatok jelenlegi állásáról.


Az RHK Kft. mindenféle radioaktív hulladékkal foglalkozik?

– Cégünk 1998-ban jött létre mint a radioaktív hulladékok kezeléséért felelős állami szervezet. Azon túl, hogy ezeknek az anyagoknak a tárolásáról és végleges elhelyezéséről gondoskodunk, keressük a leendő hulladéktárolók helyét, és a meg­lévő tárolókat üzemeltetjük. Nemcsak az atomerőműben keletkező hulladékokról van itt szó, hanem az orvosi célú, illetve a gazdaság különböző területein – akár az élelmiszeriparban – használt radioizotópok biztonságos el­helyezé­séről is. Ezek a hulladékok rendkívül különbözőek. Jó részüket elegendő néhány évig tárolni, és az aktivitá­suk lecseng, többé már nem jelentenek érdemi kockázatot. De vannak olyan hulladékok is, amelyek aktivitása nagyobb, és ezzel párhuzamosan hosszabb ideig kell tárolni őket. A sor végén pedig az atomerőműben keletkező nagy aktivitású hulladékok állnak, amelyeknek akár 100 ezer évig is garantálni kell a biztonságos tárolását. Nyilvánvaló, hogy ez utóbbi hulladéktípus elhelyezése igényli a legnagyobb megfontoltságot és a legnagyobb biztonságot.

Mekkora mennyiségű nagy aktivitású radioaktív hulladék elhelyezéséről kell Magyarországon gondoskodni?

– Körülbelül 4-5 ezer köbméter nagy aktivitású és hosszú élettartamú hulladék biztonságos elhelyezéséről kell gondoskodnunk. Mivel több százezer éves időtávlatról beszélünk, a felszíni tárolás szóba sem jöhet. Ilyen sokáig semmilyen emberi épület nem marad fenn, és természetesen arról sincs tudásunk, hogy az emberi építőanyagok képesek-e ilyen hosszú időn keresztül létezni. Más megnyugtató megoldást kell találni, és a világban konszenzus van arról, hogy az egyetlen lehetséges opció a geológiai, tehát a föld mélyében történő elhelyezés. Több száz (500–1000) méter mélyen, kiváló vízzáró tulajdonságú kőzetrétegekben alakítják ki ezeket a tárolókat. A befogadó kőzet lehet gránit, agyagkő vagy kősó. Fontos tudni, hogy ezek a hulladékok nem kizárólag a jövőben fognak keletkezni, hanem már jelenleg is léteznek, de egyelőre csak ideiglenesen tároljuk őket.

Hogyan állunk a mélységi tároló előkészítésével?

– Magyarország is elkezdte kutatni a tároló építésére alkalmas geológiai képződményeket. A Bodai Agyagkő Formációt a nyolcvanas években kezdték részletesen vizsgálni. A kőzet vörösesbarna, a kiégetett agyaghoz hasonlít. Üledékes kőzet, amely 240 millió évvel ezelőtt képződött, amikor száraz volt a klíma, és az agyag egy medencében rakódott le több száz méter vastagságban, majd a geológiai folyamatok hatására mélyre került. A kilencvenes évek­ben már feltárták a mecseki uránbányából egy kutatóvágattal, és számos mérést is végeztek benne. Úgy találták, hogy kiváló tulajdonságokkal rendelkezik egy jövőbeli radioaktívhulladék-tároló céljára. Az uránbánya bezárása miatt a formáció felszín alatti vizsgálatának lehetősége már nem volt biztosított.

A bodai agyagkő vizsgálata az uránbányából, 1994
Ezzel megakadt a tároló előkészítése?

– Nem, az RHK Kft. 2000-ben országos felmérést készített arról, hogy Magyarország területén hol jöhet szóba a mélységi geológiai tárolók kialakítása. A jelölt területek többszöri szűkítése után a bodai agyagkő került a lista elejére. Azóta eltelt húsz év, a tudomány és a technika is fejlődött. Az RHK Kft. a következő időszakban újraértékeli majd a lehetséges helyszíneket, frissített szempontrendszer alapján. Az elmúlt 18 évben mélyfúrásos program kezdődött a bodai agyagkő térségében, illetve a felszínről geofizikai módszerekkel vizsgáljuk a mélyben lévő kőzetrétegeket.

A BAF-3 jelű fúrás a Kővágószőlősről Hetvehelyre vezető műút mellett
Mi biztosítja a kutatások finanszírozását?

– A hulladékok elhelyezésének és a nukleáris létesítmények leszerelésének a költségeit annak a generációnak kell fizetnie, amely a nuk­leárisenergia-termelés és az izotóp­alkalma­zás hasznait élvezi. Ennek megfelelően az atom­törvény létrehozta a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapot (KNPA), amely a radioaktív hulladékok kezelésével össze­függő feladatoknak a finanszírozását biztosító, elkülönített állami pénzalap, melybe a hulladék­termelők fizetnek be. Végeztünk fúrásokat 2005-ben, 2013–14-ben, illetve jelenleg is három fúrást mélyítünk. A jövőben a területet fokozato­san szűkítve igyekszünk majd kijelölni a tároló lehetséges helyét. A tervek szerint tíz-tizenöt év múlva kell egy olyan kutatási jelentést készítenünk, amely alapján az országgyűlés hozhat egy elvi döntést a tároló tervezetéről. Ezután – a szükséges környezetvédelmi engedélyek birtokában – indulhat a felszín alatti kutató­laboratórium létesítése. Erre mindenképpen szükség van, hiszen a szakembereknek a helyszínen kell megvizsgálniuk a kőzet tulajdonságait, például hogy hogyan terjednek benne a különböző izotópok, milyenek a vízzáró tulajdonságai. E laboratórium működése több évtizedig is eltarthat. Minthogy sok ezer évre tervezzük a tárolót, semmit sem szabad elsietnünk. Ha a kutatás sikeresnek bizonyul, akkor az ötvenes évektől indulhat magának a tárolólétesítménynek az építése. Végül, a jelenlegi tervek szerint, 2064 körül kell majd üzembe állnia a tárolónak. Addig a kiégett fűtő­elemek és egyéb radioaktív hulladékok földfelszíni tárolása biztonságosan megoldott.

Fúrómagminta-raktár
Jelenleg hogyan tárolják a radioaktív hulladékot?

– Az atomerőműből származó kiégett üzemanyag-kazetták az atomerőmű melletti, általunk üzemeltetett átmeneti tárolóban vannak elhelyezve. Itt fémcsövekben őrizzük a radioaktív hul­ladékokat, amelyeket a kéményhatás hűt – hiszen ezek nagy aktivitású hulladékok, tehát hőt termelnek. A jelenlegi tárolásuk biztonságos, és az lesz még sok évtizedig, de nekünk biztonságos megoldást kell találnunk a végleges elhelyezésükre is.

Üzemanyag-kazetta keresztmetszete
A radioaktívhulladék-tárolók tervei nem is annyira technikai okokból, mint inkább a helyi lakosság ellenállása miatt szoktak elbukni. Hogyan készülnek erre a problémára?

– Való igaz, hogy ez komoly probléma, ezért nagyon fontos, hogy már a tervezés kezdeti szakaszától fogva együtt­működjünk a lakossággal, és nyíltan tájékoztassuk őket minden lépésről. Bemutatjuk nekik a létesítmény célját, az előnyeit és esetleges kockázatait is. A tapasztalat szerint azt elméletben mindenki elfogadja, hogy a radioaktív hulladék tárolására szükség van, így muszáj mélységi tárolókat építeni. Csakhogy ezt kevesen akarják a saját lak­helyük közelében tudni. Ugyanakkor vannak hazai és külföldi példák is, amikor az emberek felismerték, hogy e vállalás­sal nemzeti ügyet segítenek, és az egész or­szág érdekét szolgálják, ha hozzájárulnak, hogy az ő településük­höz közel – a mélyben – épüljön tároló. E létesítmény rövid távú előnyökkel is jár a számukra. A mi kutatási programunk nagyjából 150 embernek ad munkát a környéken, és emellett a települések egyéb támogatá­sokra is számíthatnak, amelyek jelentősen javíthatják az ott élők lehetőségeit.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021
Címkék

Innotéka