2021. május 5.

Szerző:
Szerző: Dr. Sóvári Miklós európai és magyar szabadalmi ügyvivő, jogász

Az európai uniós szellemi tulajdonjogok sorsa a Brexit utáni Egyesült Királyságban

Az Európai Unió és az Egyesült Királyság kapcsolatrendszerében a Brexit nyomán bekövetkezett gyökeres változások, az elhúzódó egyeztetések során feloldhatatlannak tűnő kérdések sokasága, valamint a kilépés módjával kapcsolatban az utolsó pillanatig fennálló bizonytalanságok közepette nem csoda, hogy az Egyesült Királyság Európai Unióból való távozásával kapcsolatban a közvéleményt nem elsősorban a szellemi tulajdonjogokat érintő változások foglalkoztatták, és természetesen a híradások sem erre a témakörre fókuszáltak.


Még azok sem igazodhattak el igazán ebben a kérdésben, akik kifejezetten a szellemi tulajdonjogok sorsát figyelve igyekeztek követni az eseményeket, mivel számos lényeges (részlet)kérdésben még a brit kilépés napján sem születtek végleges döntések. Márpedig itt is helytálló a mondás, hogy az ördög a részletekben rejlik.

A 2020. január 31-i kilépési nap természetesen történelmi mérföldkő volt, hiszen 2020. február 1-jétől az Egyesült Királyság már nem tagja az Európai Uniónak, de a jog és a gazdasági élet legtöbb területén nem ez a nap jelentette a fordulatot, hiszen az Egyesült Királyság és az Európai Unió viszonyát a kilépési megállapodás értelmében a brit kilépést követő tizenegy hónapos át­meneti időszak alatt továbbra is lényegében az európai uniós szabályok határozták meg.

Érdemi változást a szellemi tulajdonjogok vonatkozásában is az átmeneti időszak vége jelentett. Miután a 2020. december 31-ig tartó átmeneti időszakot követően az Egyesült Királyság ténylegesen elhagyta az Európai Uniót, az egységes hatályú európai uniós szellemi tulajdonjogok, így az európai uniós védjegyek és a közösségi formatervezésiminta-oltalmak, valamint az ezek lajstromozása iránt az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala előtt folyamatban lévő bejelentések az Egyesült Királyság tekintetében 2021. január 1-jével hatályukat vesztették. Ez azonban a jogtulajdonosok számára a Brexit megállapodás szellemi tulajdonjogokra vonatkozó rendelkezései értelmében nem jelentett jogvesztést. Az idevonatkozó legfontosabb szabályokat az alábbiakban foglaljuk össze.

A jogtulajdonosok méltányos érdekeit a Brexit általános jog­hatásai ellenében biztosítani hivatott szabályok közül a legalap­vetőbb, hogy a 2020. december 31-én már megadott, tehát lajst­ro­mozott státuszú európai uniós védjegyekből és forma­ter­vezési­minta-oltalmakból automatikusan az Egyesült Királyságban érvényes brit védjegyek, illetve mintaoltalmak generálódtak, amelyek az alapul szolgáló európai uniós oltalomtól független, de azzal tartalmukban megegyező oltalmak, amelyek az alapul szolgáló európai uniós oltalmak bejelentési napját és elsőbbségét is megtartották. Ezek a Brexit kapcsán elterjedt szakirodalmi zsargon szerint „klónozott” szellemi tulajdonjogoknak aposztrofált védjegyek és dizájnok automatikusan bejegyzésre kerültek az Egyesült Királyság Szellemi Tulajdoni Hivatalának lajstromába, az európai uniós lajstrom­számból képzett brit lajstromszámmal (például a 002222222 lajstrom­számú EU-védjegyből „klónozott” brit védjegy lajstrom­száma: UK00902222222). Ugyanez a szabály vonatkozik azokra a Szellemi Tulajdon Világ­szervezete által lajstromozott nemzetközi védjegyekre is, amelyek Európai Unióra történő kiterjesztésére az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala 2020. december 31-ig bezáróan oltalmat engedélyezett.

Az európai uniós védjegy tízéves oltalmi idejének lejártakor értelemszerűen az európai uniós védjegyből származó brit védjegy oltalma is lejár. Így ha a jogtulajdonos az Egyesült Királyságban további tíz évre fenn szeretné tartani védjegye oltalmát, akkor brit védjegyét az Egyesült Királyság Szellemi Tulajdoni Hivatalánál kell megújítania, függetlenül európai uniós védjegye megújításától. Hasonlóképpen az Európai Uniót megjelölő nemzetközi védjegyek megújításakor, a nemzetközi védjegy oltalma az Egyesült Királyság tekintetében az Egyesült Királyságra vonatkozó megújíthatással tartható fenn, akkor is, ha a nemzetközi védjegyben az Egyesült Királyság eredetileg – az egységes hatályú európai uniós oltalom ki­terjesztésére tekintettel – külön nem volt megjelölve.

A Brexit következtében azok a jogtulajdonosok sem szenvednek jogvesztést, akiknek európai uniós védjegy- vagy dizájnbejelentésük 2020. december 31-én még folyamatban volt. Az ilyen európai uniós bejelentésekből az Egyesült Királyság Szellemi Tulajdoni Hivatalánál automatikusan brit bejelentések generálódnak, amelyek függő státuszú bejelentésekként kerülnek a brit hivatali nyilvántartásba. Ezek lajstromozási eljárását azonban a brit hivatal csak a jogosult kifejezett kérelmére folytatja le. Az európai uniós bejelentésekből származtatott függő bejelentések alapján történő brit lajstromozási eljárások megindítására az átmeneti szabályok ügyfélbarátnak tekinthető határidőt biztosítanak a jogosultak számára: a lajstromozási eljárás megindítására irányuló kérelmet ez év szeptember 30-ig lehet előterjeszteni az Egyesült Királyság Szellemi Tulajdoni Hivatalánál.

Az európai uniós védjegybejelentésből származtatott brit bejelentések engedélyezési eljárásának megindítására irányuló kérelem hivatali illetéke a brit védjegybejelentés bejelentési illetékével megegyezik: egy áruosztály esetén 170 angol font, minden további áruosztály esetén plusz 50 angol font osztályonként. Egyelőre nincs adatunk arra vonatkozóan, hogy az európai uniós védjegy- és dizájn­bejelentők milyen százalékban igényelték, illetve fogják igényelni a brit oltalmat, de az európai uniós bejelentések rendkívül magas száma miatt (2020 második fél évében majdnem 80 ezer európai uniós védjegy­bejelentést nyújtottak be) óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy hogyan birkózik meg a brit hivatal az extrém bejelentés­áradattal, ha a „klónozott” brit bejelentéseknek akár csak fele vagy harmada esetében megindítják a lajstromozási eljárást.

A fentiek összefüggésében itt csupán érdekességként említjük, hogy védjegybejelentések más területi hatályú korábbi védjegyből vagy védjegy­bejelentésből való származtatá­sával nem a Brexit kapcsán találkozunk először. A védjegyek nemzetközi lajstromozását szabályozó Madridi Jegyzőkönyv, valamint az európai uniós védjegyrendelet és az ezekhez kapcsolódó tagállami jogszabályi rendelkezések is lehetővé teszik a nemzetközi védjegy, illetőleg az európai uniós védjegy­bejelentés és az európai uniós védjegy nemzeti (tagállami) védjegy­bejelentéssé, illetve védjeggyé való átalakítását úgy, hogy a konvertált védjegy­bejelentés, illetve védjegy – hasonlóan a „klónozott” brit védjegyhez – megtartja az eredeti európai uniós, illetve nemzetközi védjegy­bejelentési napját és elsőbbségét. Ilyen konverzióra például nemzetközi védjegyek törlése, vagy az európai uniós védjegy­bejelentés olyan alapon történő elutasítása esetén kerülhet sor, ahol az elutasítási ok csak egy tagország vagy a tagországok egy része tekintetében áll fenn (adott esetben például nyelvi sajátosságok okán), a többi tagországban viszont oltalomképes lehet a védjegy.

Az egységes hatályú európai uniós szellemi tulajdonjogok, így az európai uniós védjegyek és a közösségi formatervezésiminta-oltalmak, valamint az ezek lajstromozása iránt az Euró­pai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala előtt folyamatban lévő bejelentések az Egyesült Királyság tekintetében 2021. január 1-jével hatályukat vesztették.

Zárszóként mindenképpen azt tanácsoljuk, hogy azok az európai uniós szellemi tulajdonjoggal rendelkezők, akik számára a Brexit utáni Egyesült Királyság tekintetében is fontos az oltalom megszerzése, illetve fenntartása, a biztonság érdekében fordulja­nak iparjogvédelmi szakemberhez, annál is inkább, mert az átmeneti időszak végével a brit hivatal megszünteti az Egyesült Királyságon kívüli címmel rendelkező képviselőkkel való közvetlen kommunikációt, és a brit védjegyekkel, mintaoltalmakkal, valamint az ezekre irányuló bejelentésekkel kapcsolatban csak brit értesítési címmel rendelkező képviselő részére küldenek hivatalos értesítéseket.


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021
Címkék

Innotéka