A tihanyi királykriptában feltárt csontok kora

A tihanyi bencés monostort alapító I. András király szűkebb családjához – talán magához az uralkodóhoz – tartozhat a királykriptában talált csontok egy része.


A tihanyi apátság alapítólevelében az alapító király, I. András a monostort saját maga és családja temetkezési helyéül jelölte ki. A történettudomány hitelesként fogadja el a krónikák beszámolóját, mely szerint a Zircen elhunyt királyt – végakaratának megfelelően – a tihanyi monostorban temették el 1060-ban, majd fia, Dávid herceg végső nyughelye is ez lett 1090 körül.

Az altemplom a feltárás után. (Fotók: Pazirik Kft.)

Az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont koordinálásával 2021 elején indult el A Tihanyi Királykripta multidiszciplináris kutatása című munka. A kripta területén utoljára 1953-ban folytak kiterjedt régészeti feltárások. A tavaly május–júniusban zajlott hitelesítő ásatásnak köszönhe­tően tisztázódott, hogy a királykripta korai temetkezési fázisában négy sírt alakítottak ki.

A csontmaradványokat rejtő ládák elhelyezkedése a kiemelés előtt.

Az 1953-ban kialakított sírhely betonszarkofágjából három rossz állapotú faládát emeltek ki. A 2. számú faládából előkerült hiányos és töredékes csontokból néhány felnőtt maradványaira lehetett következ­tetni.

A tihanyi királykriptában feltárt csontok.

A csontanyagot debreceni, poznańi és mann­heimi kutatók is elemezték. A laboratóriumi vizsgálatok összesített adatai alapján ki lehet jelenteni, hogy az előkerült anyag egy része, de legalább a két felnőtt férfihoz köthető csontmaradványok 11. századiak. A kutatásban részt vevő szakemberek megállapítása szerint a 11. századra keltezhető csont­marad­ványok I. András király és szűkebb családja földi maradványaihoz tartozhatnak.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022
Címkék

Innotéka