A kutatások azt mutatják, hogy leginkább a könnyebb átjárás a munka és a magánélet között, valamint a napi ingázás elkerülése játszik ebben meghatározó szerepet. A felmérések szerint a legalább részben otthonról dolgozó kollégák 77 százalékának munkavégzése hatékonyabb lett, közel harmaduk pedig több feladatot végzett el egységnyi idő alatt, mint az irodában.

Az előnyök ellenére a cégek részéről továbbra is ellenállás és a kontrollvesztéstől való félelem tapasztalható, pedig „a vállalatok oldaláról is számos közvetett vagy közvetlen előny származik a rugalmas munkavégzés támogatásából, kezdve a költségopti­malizálástól, a tehetségek bevonzásán és megtartásán át az álta­lános márkaépítésig, sőt ez a szemlélet óhatatlanul elve­zet a bizalomra, együttműködésre és bevonódásra épülő vállalati kul­túra kialakulásához, vagyis igazi dimenzióváltást hozhat az egész szervezet számára” – magyarázza Gönczy Gábor, a Stylers in­for­máció­technológiai cégcsoport ügyvezető-tulajdonosa.

Milyen eszközökkel aknázhatják ki a vállala­tok a távmunka előnyeit és kerülhetik el annak buktatóit?

• A munkaidő-nyilvántartó szoftveres megoldások nem csupán az aktív időszakokat, elvégzett feladatokat, pihenő­időket képesek követni, de extra funkcióként akár a delegá­lásban és a projektmenedzsmentben is óriási segítséget nyújthatnak.
• A digitális munkamenedzsment objektív hátteret ad a hasonló területeken dolgozó munkatársak értékelésére, információval szolgálhatnak, hogy miként lehetne javítani a szervezet egészének teljesítményén. Az adatalapú értékeléshez ugyanakkor fontos személyes visszajelzéseket is kapcsolni, és valós időben jelezni, ha a munkavállaló az adott napon nagyon jól dolgozott, vagy valamire jobban oda kell figyelnie.
• Az egységesen használt és megfelelően bevezetett digitális kommunikációs eszközök közösen használt vállalati applikációk, szerkeszthető „to do” (teendő-) listák támogathatják a csapatmunkát, és hatékonyabb együttműködést, kölcsönös megértést is hozhatnak a munkavállalói csoportok között, melyek korábban nehezebben értették meg egymást.
• A vállalati képzési rendszereket digitalizáló platformok, mint például az online képzési modulok, a virtuális oktatási napok, interaktív és videós edukációs anyagok jobban megszólíthatják a kollégákat, több országban tevékenykedő vállalatok esetében pedig közös alapot és tudásanyagot adnak a munkavállalóknak, méghozzá rugalmas és időzóna-független formátumban.

A home office a mentális egészségre veszélyt is jelenthet. Ezért egyre több cég nyújt munkavállóinak célzott lehetőségeket a kikapcsolódásra és a feltöltődésre. Ez lehet testmozgás, utazás, pszichológiai tanácsadás, de felértékelődtek a napi kontaktust biztosító belső kommunikációs eszközök és felületek, valamint a kollégák lelkiállapotát felmérő kérdőívek is. Ezek mind elősegítik, hogy a munkavállalók a távolság ellenére is a cég életének részesei lehessenek.

„A fenti megoldásokban egy közös van: ha nem készítjük őket megfelelően elő, nem biztosítjuk az informatikai hátteret és a vezetői elköteleződést, használatuk inkább teher lesz a kollégáknak, sőt, úgy érzik, hogy folyamatos kontroll alatt akarjuk őket tartani. Ezért fontos, hogy nagyfokú tudatossággal fogjunk bele ezekbe a projektekbe, célzott kommunikációs üzenetekkel tegyük érdekeltté a munkavállalókat a rendszerek használatában” – mondja Gönczy Gábor.•