2011. június: jegyzet, portré, nanotechnológia, biotechnológia, innováció, disszemináció, egyetem, paragrafus, zöldkörnyezet, hulladékgazdálkodás

Nyugati mintákat adoptálnak új klaszterek létrehozására

A Debreceni Egyetem (DE) Természettudományi és Technológiai Karán (TTK) többéves előkészítő munka és a kiterjedt egyetemi tudásbázis eredményeként 2010-ben indulhatott el a Biotechnológia mesterképzési (MSc) szak, amely egy esztendő múlva megkétszerezte első helyes jelentkezései számát.


Dr. Pócsi István, a Biológiai és Ökológiai Intézet Mikrobiális Biotechnológiai és Sejtbiológiai Tanszékének a vezetője, szakfelelős az Innotékának elmondta: célkitűzésük egy olyan gyakorlat­orientált képzés biztosítása, amely motorja lehet biotechnológiai klaszterek létrehozásának is.

Dr. Pócsi István

„A szak akkreditálásakor alapvetően három dolgot tartottunk szem előtt: a képzésnek igazodnia kell a hazai szakemberigényekhez, kompatibilisnek kell lennie az Egyesült Államok és az Európai Unió (EU) képzéseivel, továbbá a képzés kapcsán intenzívebbé kell tenni az ipar és az egyetemi oktató- és kutatóközpont közös munkáját, kapcsolatrendszerét” – mondta el dr. Pócsi István, aki egyetemi docensként oktat az általa vezetett tanszéken. A biotechnológus-képzés 1987-ben a biológus szak szakirányaként kezdődött, s a Biológiai és Ökológiai Intézetben az elmúlt időszakban felhalmozódott oktatási tapasztalatok nagyban elősegítették az önálló mesterképzési szak létrehozását. A szak akkreditációját vázolva dr. Pócsi István kiemelte dr. Fésüs László akadémikus, akkori rektor szerepét, aki személyesen vett részt az előkészítésben. Jelenleg a biotechnológus hallgatók képzése az egyetem három centrumának 27 tanszéke, illetve intézete együttműködésével folyik két akadémikussal, 16 akadémiai doktorral és 49 minősített oktatóval, a TTK koordinálásával.
A tavaly indult szakon két szakirányt, a gyógyszer- és környezet-biotechnológiait választhatták a felvételt nyert hallgatók, összesen 19-en, akik elsősorban biológus alapszakról (BSc) érkeztek, illetve gyógyszerész alapképzettségű másoddiplomázók voltak. Az idén 115-en jelentkeztek a szakra, ebből 58-an első helyen.
A két szakirány elsősorban a gyógyszer- és környezetipari cégekhez, köztük remélhetően nagy arányban mikro-, kis- és középvállalatokhoz is transzferál majd képzett szakembereket. A szakfelelős elmondta, hogy a képzés gyakorlatorientált, továbbá a hallgatók jogi-, etikai-, menedzsment- és kommunikációs ismereteket is szereznek külön kurzusokon. A szakon folyó oktatásba intenzíven bekapcsolódnak a szektor cégei is, rendszeresek az üzemlátogatások, a vendégoktatók kurzusai, és azok részvétele a diplomamunka-témavezetésekben. Debrecenben az ipar és az egyetem közti szoros együttműködés már hosszú évtizedekre nyúlik vissza, kiemelkedik a TEVA Gyógyszergyár Zrt.-vel fennálló, több szakot és intézetet is érintő kooperáció. Ennek jegyében a két fél 2007-ben létrehozta hazánk első Gyógyszeripari Kihelyezett Tanszékét, mely mind népszerűbb a hallgatók körében. A szoros kapcsolatból a hallgatók csak profitálnak, ugyanis a szakmai gyakorlatok, a rendszeres gyárlátogatások és a gyakorlatorientált vendégelőadások jóvoltából olyan ismeretekre tehetnek szert, mellyel későbbi elhelyezkedési esélyük is jelentősen nő. Hasonlóan gyümölcsöző együttműködést igyekeznek kialakítani a biotechnológiai ipar további szereplőivel is, ezért folyamatosan tárgyalnak más vállalatokkal is.

Elektronmikroszkóp

Dr. Pócsi István hangsúlyozta, hogy az élettudományok a világgazdaság mintegy 30 százalékára vannak befolyással, és ennek az aránynak a dinamikus fejlődése miatt rendkívül fontos, hogy hazánk e téren versenyképes maradjon. Nyugaton látható, hogy az ipari, az oktatási és a kutatási központok összeépülésével jöttek létre rendkívül sikeres biotechnológiai klaszterek. Magyarország gazdasági fejlődését nagymértékben előmozdíthatja a hasonló klaszterek létrejötte. Egy 2009-ben megjelent tanulmány szerint az EU 2004-ben csatlakozott tagállamai közül nálunk a legfejlettebb a biotechnológiai ipar. Erre az alapra komolyan lehet építeni, ám ebből az oktatásnak, az iparral folytatott intenzív kapcsolattartással maximálisan ki kell vennie a részét. Ezt igyekeznek a tanszéken is szem előtt tartani, ezt tekintik jelenleg a legnagyobb kihívásnak.

A szak oktatóinak több sikeres pályázata volt, illetve van folyamatban új tárgyak kidolgozására és beindítására, míg az eszközbeszerzés terén szintén az ipari kapcsolatokra építenek: évről évre jelentős összegű támogatási szerződést kötnek partnervállalataikkal. A képzés jövőjével kapcsolatban célul tűzik ki a flexibilitás fenntartását, új tárgyak és szakirányok igény szerinti indítását, angol nyelvű oktatást és továbbképzéseket. A klaszterizációs törekvések elősegítésére pedig lehetővé kívánják tenni, hogy bizonyos kreditszámot, amit a hallgató választható tárgyakkal teljesít, a szektor cégei által előrejelzett igények figyelembevételével lehessen majd megszerezni.•

 
Innotéka