2011. június: jegyzet, portré, nanotechnológia, biotechnológia, innováció, disszemináció, egyetem, paragrafus, zöldkörnyezet, hulladékgazdálkodás

Biotechnológiában a legjobbak közé kerülhetünk

Magyarországot mind a hagyományai, mind a nagy orvosegyetemei alkalmassá teszik arra, hogy a biotechnológia területén a kelet-közép-európai térségben vezető szerepet töltsön be, illetve hazánk 2020-2025-re az Európai Unió tíz legjobb központjának egyike legyen.


Hazánk elkötelezett a kreatív iparágakat középpontba állító gazdaságpolitika mellett, amihez kedvezőek s részben adottak a feltételek, hangoztatta a többi között Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a Biotechnológia – Európa új innovatív iparága címmel rendezett szakmai konferencián. Sok a teendő még, ezek között az adózást, a kutatás-fejlesztés (K+F) GDP arányos szintjének mértékét, a képzést és a nagy orvosegyetemek körüli vállalkozói innovációs tudásparkok megépítését említette a miniszter.
Ezekhez kapcsolódik az Új Széchenyi Terv (ÚSZT), amelynek hét kitörési pontja között hangsúlyos az egészségipar és az innováció. Ezen belül meghatároz négy alágazatot: a gyógyszeripart, a biotechnológiát, az orvosiműszer-gyártást és a balneológiát. Az ÚSZT pályázatainak a hét nagy programon belül jelentős mértékben koncentrálniuk kell az egészségiparra és az innovációra, s azon belül a négy kiemelt alterületre. Az alapok ugyanakkor – a miniszter szerint – még szerények, hiszen jelenleg négy-ötezer munkavállalót foglalkoztatnak a biotechnológia területén, amelyen mintegy 150 kis- és középvállalkozás (kkv) van jelen. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ezek a vállalatok az eredményeikből évente átlag 40 százalékot költenek K+F-re, a dinamikájuk pedig átlag 45 százalékos.

A szakmai rendezvényen, amelyet a megalakulásának 110. évfordulóját ünneplő Richter Gedeon Nyrt. szervezett és a soros magyar EU-elnökség programjainak része volt, számos hazai és külföldi szakember vett részt. A konferencia fő témája a biotechnológia aktuális helyzete, hiszen az EU versenyképességének erősítése nagyban múlik az új, feltörekvő iparágak, így a biotechnológia sikerén is. Ezt az EU 2020 stratégia is magába foglalja, mondta köszöntőbeszédében Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója. A gyógyszergyári társaság 2010-ben több mint 26 milliárd forintot költött kutatás-fejlesztésre, befektetésre pedig 16 milliárdot fordított. A vállalat a folyamatos, innovatív szellemiségnek köszönhetően fejlődött és fejlődik továbbra is, ennek során egyre inkább a biotechnológia felé fordul.
A Richter úgy véli, hogy – a globális trendeket figyelembe véve – egy hosszú távra tervező gyógyszeripari cégnek rendelkeznie kell biotechnológiai ágazattal. A stratégiai döntés a biotechnológia richteres portfólióba való beemeléséről 2007-ben született meg. Bár egy bioszimiláris fejlesztés jelenleg öt-hat éves befektetést igényel a cégtől, a Richter és a németországi Richter–Helm közös vállalkozás többféle bioszimiláris fejlesztésen dolgozik jelenleg, mondta el Federico Pollano, a Richter–Helm Bio Tec ügyvezető igazgatója.
A Richter biotechnológia területén elért eredményeit Greiner István, a társaság kutatási igazgatóhelyettese ismertette. Az eddig megvalósított beruházások bemutatása után arról számolt be, hogy
a magyarországi biológiai készítmények gyártásának megvalósítására a Richter Debrecenben építi föl a mintegy száz új munkahelyet is teremtő telephelyét, ahol a gyártás várhatóan a jövő évben kezdődhet el.•

 
Innotéka