Zöldkémia, érzékelés, komplex rendszer
A földi éghajlat modellezésére dolgozott ki eljárást az idei év fizikai Nobel-díját elnyerő japán származású, de az Egyesült Államokban élő Syukuro Manabe és a német Klaus Hasselmann. A harmadik díjazott az olasz Giorgio Parisi, aki a „fizikai rendszerek fluktuációjának és rendezetlenségének kölcsönhatása az atomi részecskétől a planetáris skáláig” témakörében tett kutatásaiért kapta az elismerést.
A díjat odaítélő Svéd Királyi Tudományos Akadémia indoklása szerint Syukuro Manabe és Klaus Hasselmann alapozta meg ismereteinket a Föld éghajlatáról és arról, hogy az emberiség hogyan befolyásolja azt. Giorgio Parisit a rendezetlen anyagok és a véletlenszerű folyamatok elméletéhez való forradalmi hozzájárulásáért jutalmazták. A testület szerint az összetett rendszereket a véletlenszerűség és a rendezetlenség jellemzi, ezért ezeket nehéz megérteni. Parisinek köszönhetően már többnyire értjük ezeket.
Az orvosi Nobel-díj nyertesei a túlélésünket segítő receptorokat fedezték fel. Az amerikai David Julius és a libanoni születésű, ám az Egyesült Államokban élő Ardem Patapoutian a hőmérsékletet és a tapintást érzékelő receptorokat találta meg. David Julius a kapszaicin, a paprika csípős ízét okozó vegyület segítségével azonosította a bőr idegvégződéseiben a hőre reagáló receptort.
A TRP (transient receptor potential) ioncsatornák napjainkban az orvostudomány és a gyógyszerfejlesztés egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó kutatási területe. David Julius 1997-ben azonosította a szenzoros idegsejteken az egyik legizgalmasabb TRP-csatornát, a TRPV1-et, amely szerepet játszik a fájdalom, a viszketés érzetének és egyes gyulladásos folyamatoknak a kialakulásában. Ardem Patapoutian nyomásérzékeny sejtek segítségével a bőr és a belső szervek mechanikai ingereire reagáló receptorok új osztályát találta meg.
Az idei kémiai Nobel-díjat a német Benjamin List és a skót származású, de az Egyesült Államokban dolgozó David W. C. MacMillan érdemelte ki az aszimmetrikus organokatalízis felfedezéséért. A katalizátorok alapvető eszközök a vegyészek számára, ám a kutatók sokáig úgy vélték, hogy elvileg csak kétféle katalizátor létezik: a fémek és az enzimek. Benjamin List és David W. C. MacMillan 2000-ben, egymástól függetlenül ismerte fel a harmadik típusú, az aszimmetrikus organokatalízisként ismert eljárást.
„Ez a katalíziskoncepció olyan egyszerű, mint amilyen zseniális, sokan azon tűnődtek, miért nem gondoltunk rá korábban” – mondta Johan Åqvist, a Kémiai Nobel-bizottság elnöke. Ezek a katalizátorok nemcsak olcsón előállíthatók, de környezetbarátabbak is, mint a jól ismert megoldások. Az indoklás szerint a két kutató zöldebbé tette a kémiát.
A díjátadó ünnepség hagyományosan december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján lesz, de ahogy tavaly, úgy idén is – a koronavírus járvány miatt – elmarad a nagyszabású stockholmi ceremónia. A díjazottak hazájukban veszik át a Nobel-díjat.•
