Miért lett népbetegség az allergia?
Az allergia napjainkban leginkább a Covid-19 koronavírus-betegséggel összefüggésben kerül a hírekbe. Főként a virágporok okozta légúti allergiák időszakában sokan aggódnak amiatt, hogy a náthaszerű tüneteiket vajon az allergia okozza, vagy esetleg vírusfertőzés (akár a SARS-CoV–2 vírus) következményei. Noha a korábbi vírusváltozatok okozta megbetegedés tünetei jellemzően eltértek a szénanátha tüneteitől (tavaly elsősorban a lázzal, levertséggel és a száraz köhögéssel kötötték össze a Covidot), a delta-variáns okozta megbetegedések tünetei igen gyakran már nehezen megkülönböztethetők más megfázásos jellegű betegségektől – és az allergiától is. Teljes bizonyosságot csak teszteléssel lehet szerezni a Covid-fertőzésről.
A tünetek pontos azonosítása azért is nehéz, mert Magyarországon, ahogy szerte a fejlett világban, meredeken emelkedik az allergiások száma. Jóllehet a becslések jelentősen eltérnek egymástól, nagyon valószínű, hogy az emberek legalább harmada allergiás, és számuk évente három-négy százalékkal nő. A leggyakoribb allergiatípus, a parlagfű-allergia legalább 2,5 millió ember életét keseríti meg, vagyis a népesség negyede érintett. Ám emellett számos más környezeti hatásra is kialakulhat allergia, és sokan egyszerre több mindenre is túlérzékenyek.
A hajlam örökletes
Kérdés, hogy mi okozza az allergia tömegessé válását és folyamatos terjedését. Ahogy minden betegség esetén, az allergia kialakulásában is vannak öröklött tényezők, illetve a környezeti tényezők is hatnak rá. A rohamos terjedés láttán hajlamosak vagyunk azt feltételezni, hogy a környezeti hatások játsszák a döntő szerepet az allergia kialakulásában, hiszen közismertek az emberi tevékenység okozta környezeti károk, a légszennyezés és a klímaváltozás. De vajon mekkora szerepük van az allergiában a géneknek?
„Az allergiás hajlam örökletes. A kutatások szerint, ha mindkét szülő allergiás, akkor hatvan-nyolcvan százalék eséllyel a gyermek is allergiás lesz. Ha csak az egyik szülő allergiás, akkor húsz-harminc százalék a gyermekben kialakuló betegség esélye – mondja Novák Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanára, aki egyben a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság elnöke is. – Viszont a betegség megjelenésének időzítésében és az allergia formájában, súlyosságában már számos külső tényező játszik szerepet.”
Vagyis teljes bizonyossággal nem lehet kijelenteni, hogy az allergiás szülőknek allergiás lesz a gyermekük is, de nagyon nagy a veszélyeztetettsége. Akiben pedig erősebb a hajlam, az kevésbé súlyos környezeti hatások esetén is allergiás tüneteket tapasztalhat, akár már egészen kis korban. Az allergia a 21. század népbetegsége. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint az évszázad közepére várhatóan minden második ember allergiás lesz a Földön. Azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy az orvosi statisztikákban azért is bukkanhatnak fel egyre gyakrabban bizonyos betegségek, mert fejlődik a diagnosztika, és így többet azonosítunk közülük. Számos kórképet csak az utóbbi évtizedekben tudunk felismerni, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy korábban ne létezett volna.
Az allergia gyakoribbá válására számos elmélet létezik. Talán a legismertebb a higiéniahipotézis, amely szerint a modern korban elterjedt higiénés szokások kedveznek az allergiás tünetek kialakulásának. Az allergia alapvetően az immunrendszer hibás működéséből fakad: a szervezet védekezőrendszere ártalmatlan környezeti tényezőkre, például virágporra, különféle tápanyagokra vagy állati eredetű anyagokra is immunválaszt indít be, és ez okozza a tüneteket. A higiéniahipotézis egyik feltételezett mechanizmusa szerint a tényleges kórokozók (vírusok, baktériumok) elleni immunválaszt az 1-es típusú segítő (helper) T-immunsejtek közvetítik. Ezzel párhuzamosan gátolják a 2-es típusú segítő T-sejtek (TH2) közvetítette reakciót, ami számos allergiás tünet hátterében húzódik.
„Bizonyos gyermekkori fertőzések az immunrendszer sejtjeinek allergiát gátló vonalát erősíthetik, míg mások akár kedvezhetnek is az allergia kialakulásának – állítja Novák Zoltán. – Ennek az elméletnek számos bizonyítéka van, ugyanakkor vannak szkeptikus kutatók is.”
Az elmélet szerint, ha túlzottan steril, patogénmentes környezetben növünk fel, akkor az immunrendszer TH1 ága nem stimulálódik eléggé, így az nem képes gátolni a TH2 választ, és ez váltja ki az allergiát. Másképpen fogalmazva, az emberi szervezet ahhoz alkalmazkodott a törzsfejlődés során, hogy nagyszámú kórokozóval kell megküzdenie, és ehhez rendelkezik megfelelő immunrendszerrel. Ha a szervezet nem találkozik ezekkel a kórokozókkal, akkor egyéb, ártalmatlan antigének ellen fordul. A higiéniahipotézist számos tapasztalat alátámasztja. A szénanátha és az ekcéma kevésbé gyakori a nagycsaládokban felnőtt gyerekeknél, hiszen elméletileg őket több kórokozóval fertőzik meg a testvéreik.
Az egyre sterilebb környezet lehet az oka annak is, hogy az allergia az iparosodottabb társadalmakban gyakoribb, mint a fejlődő világban, és a fejlett országokba bevándorlók annál gyakrabban mutatnak allergiás tüneteket, minél régebben élnek ott. Ahogy egy ország gazdagodik (és feltételezhetően egyre „tisztábbá” válik), úgy lesz mind gyakoribb az allergia a népességben. Egyértelmű különbség látszott például a Német Szövetségi Köztársaságban és a Német Demokratikus Köztársaságban az emberek allergiára való hajlamában a két ország egyesítésekor. A nyugatiak voltak a gazdagabbak, és ez meglátszott az életmódjukon is. A keleti gyerekek közül sokan jártak bölcsődébe, mert a szüleiknek dolgozniuk kellett, így aztán több kórokozóval találkozhattak. Ezzel szemben a nyugati kisgyerekek közül többen maradhattak otthon az édesanyjukkal, mert az apa jól keresett, képes volt eltartani a családot. Emiatt a nyugati gyerekek hajlamosabbak az allergiára és más immunrendszeri betegségekre, mint a keletiek.
A hímnemű fák ártalmai
Egyes kutatások szerint eltérés van az azonos országban élő, városban és vidéken lakó emberek allergiára való hajlama között is, bár e különbség kevésbé kifejezett, illetve más faktorok is szerepet játszhatnak benne. Nagyon valószínű, hogy a városokban a közlekedési eredetű légszennyezés hat az allergia kialakulására, bár telente a falvakban is erősen szennyezett lehet a levegő az elavult fűtési megoldások miatt. Viszont ugyancsak súlyosbíthatja az allergiás tüneteket az, hogy régebben a városok utcáira, parkjaiba főként hímnemű fákat telepítettek. Ezzel akarták megelőzni, hogy a nőnemű fák elhullajtott magvai és gyümölcsei beszennyezzék az utcákat. Csakhogy a hímnemű fák virágport termelnek, ami sok emberben allergiás reakciókat vált ki. Mindez jól mutatja, hogy az allergia elterjedését, kialakulását nem lehet egyetlen okra visszavezetni. A betegség háttere rendkívül komplex, a klímaváltozás ugyanúgy hat rá, mint a gyermekkori fertőzések és a lakhely.
„A környezeti faktorok nagyon fontos szerepet játszanak, hiszen például a globális felmelegedés miatt megnyúlik a növények virágzásának időtartama, vagyis hosszabb ideig lesz magas a pollenkoncentráció a levegőben – folytatja Novák Zoltán. – De a légszennyezés is az allergia súlyosbodását okozhatja.”
A higiénián kívül több más életmódbeli és környezeti tényezőt is összefüggésbe hoztak az allergiával. A krónikus stressz például súlyosbíthatja az allergiás tüneteket. Ezt a jelenséget az immunrendszer működésének szabályozásában fontos szerepet játszó interleukin-12 molekuláknak tulajdonítják. Ezek a molekulák normális esetben visszafogják a 2-es típusú segítő T-sejtek által közvetített allergiás reakciókat. Csakhogy súlyos stressz esetén a vegetatív idegrendszer, illetve a hormonrendszer működése gátolja az interleukin-12 működését, amely így nem tudja kontrollálni a TH2-sejteket, és súlyosbodik az allergiás reakció. Mindezek miatt bizonyos esetekben a súlyos allergiás tünetekkel küzdő emberek állapotán stresszcsökkentő kezeléssel lehet segíteni.
A higiéniaelmélet újabban feltörekvő ága a bélbaktériumok, illetve a bélben élő paraziták szerepét hangsúlyozza az allergia kialakulásában. A teória szerint az ivóvíztisztítás előtti időkben az emberek szervezetébe a vízzel számos parazita jutott be. Ezek közül sok kifejezetten veszélyes betegségeket terjesztett, voltak közöttük azonban olyanok is, amelyek nem okoztak különösebb problémát a bélrendszerben, és az évezredek során, koevolúciós folyamatok révén, alkalmazkodtak az emberhez. Olyan anyagokat választottak ki, amelyek féken tartották az immunrendszert. Eközben pedig, mellékhatásként, az allergiás reakciókat is blokkolták.
Az allergiás tünetek gyakran kombinálódnak, vagyis több különböző szervrendszert érintő allergia jelenik meg egyszerre. Novák Zoltán elmondta, hogy ha valakinek szénanáthája van, akkor mindig keresni kell, hogy nincs-e asztma is a háttérben. De a légúti allergiák nemritkán együtt járnak az ételallergiákkal, amelyek a gyomor-bél rendszert érintő tüneteket okoznak, vagy atópiás bőrbetegséggel, például ekcémával járnak. Az atópia a fokozott hajlamot jelenti az immunglobulin-E antitestek termelésére, akár veszélytelen antigének hatására is, ami az allergia kialakulásának alapja. Az atópiás hajlamú gyerekeknél életük során rendszerint meghatározott sorrendben jelennek meg a különféle allergiás tünetek, amit az orvostudomány atópiás menetelésnek hív.
Gyakran már csecsemőkorban megjelenik az allergiás bőrkiütés, ezt követik az asztmás tünetek, míg felnőttkorban jelentkezik a szénanátha. Természetesen ez a sorrend egyénenként változhat, de a tendencia szerint így szoktak megjelenni a különböző szervrendszereket érintő allergiák. A különböző allergiák együttes megjelenése is arra utal, hogy a háttérben globális okok, a teljes immunrendszer hibás működése húzódik. „Az allergia lényegében az immunrendszer kisiklása, hiszen teljességgel ártalmatlan tényezőkre is védőanyagokat termel. Ilyenkor megváltozik a sejtek működése, és a hibásan termelt immunanyagok miatt jelennek meg a klasszikus allergiás tünetek” – magyarázza Novák Zoltán.
A kezelés általában csak tüneti
Bár az allergia hátterét, kialakulásának mechanizmusait jól ismerjük, a tünetek megállíthatatlanul terjednek a népességben. A betegség gyakoribbá válásának egyik legszembetűnőbb jele, hogy növekszik az allergiagyógyszereket használók száma, illetve az ilyen készítményekre költött pénz összege. Ugyanakkor e gyógyszerek szinte kizárólag csak az allergiás tüneteket csillapítják, vagyis szigorú értelemben nem a betegséget gyógyítják, nem az okát szüntetik meg. Jelenleg az allergia ellen egyetlen oki kezelés érhető el, és ez az immunterápia. Ennek során tisztított, meghatározott dózisú allergénkivonatot megfelelő ütemben adagolnak a betegnek. A szervezetben ennek hatására úgynevezett blokkoló ellenanyagok jönnek létre, amelyek megakadályozzák, hogy az allergén természetes úton való bejutásakor olyan immunválasz induljon be, amely klinikai tüneteket okoz.
Az immunterápia nem egyik napról a másikra szünteti meg az allergiát. A sikeres kezeléshez három-öt éven keresztül kell alkalmazni, ekkor van valós esély arra, hogy az allergia megszűnik. Általában akkor alkalmazzák az immunterápiát sikeresen, ha a betegnek kevés allergénnel szemben diagnosztizálható a túlérzékenysége. Viszont vannak, akik hat-nyolc vagy még több allergénnel szemben is túlérzékenyek. Novák Zoltán szerint ilyenkor már kisebb a sikeres hiposzenzibilizáló (érzékenységet csökkentő) immunterápia sikerességének esélye.
Jelenleg az immunterápiát főként légzőszervi és rovarcsípés-allergiák ellen alkalmazzák, az ételallergiák esetén nem egyértelmű a pozitív hatása. Az allergén anyagot általában a bőr alá fecskendezik, ritkábban a nyelv alá helyezett tablettából szívódik fel. Jóllehet az utóbbi megoldás népszerűbb, főként a tűszúrástól ódzkodók körében, a vizsgálatok szerint a bőr alá fecskendezés erősebb hatást válthat ki. A legtöbb esetben a kezelés lezárulta után évekig tünetmentes maradhat a beteg.
A növények és más allergén környezeti anyagok igen eltérő erősséggel képesek allergiás reakciót kiváltani. Bizonyos molekulák önmagukban is allergiás tüneteket okoznak, míg mások csak egyéb körülmények teljesülése esetén, például ha kapcsolódnak más molekulákhoz. A gyengébben allergizáló anyagok molekulái rendszerint nem kötődnek olyan erősen azon sejtek receptoraihoz, amelyek beindítják a reakció mechanizmusát.
Az allergia kezelésének, menedzselésének csupán egyik ága a gyógyszeres terápia. A betegek sokat tehetnek maguk is azért, hogy a tüneteik enyhébbek legyenek (még ha ezzel a betegség okát nem is tudják megszüntetni). Novák Zoltán szerint az egyik legfontosabb viselkedési védekezés alapja, hogy a beteg ismerje, hogy milyen hatások váltják ki a tüneteit, és azokat igyekezzen elkerülni. Ez természetesen nem mindig egyszerű, hiszen számos allergén, például a virágporszemek a levegőben terjednek, és így korántsem csupán a virágos réten fordulnak elő, hanem szinte mindenütt. Vagyis a légzőszervi allergének elkerülése, főképpen virágzási szezonban, nagyon nehéz.
Elméletben könnyebb elkerülni az emésztőszervi allergiás tüneteket okozó anyagokat, merthogy a táplálékot megválogathatjuk, a belélegzett levegőt viszont nem. Ugyanakkor ez sem mindig egyszerű. A modern, feldolgozott élelmiszerek összetétele már rendkívül komplex, így aztán gyakran olyan anyagok is előfordulnak bennük, amelyeket nem is feltételeznénk, és amelyek miatt allergizálók lehetnek. Kevesen gondolnák például, hogy sok felvágottban van laktóz és tejfehérje is.
Az orvostudomány fejlődése mára szerencsére megkönnyítheti az allergiások életét, ugyanis sokkal pontosabban meg tudják határozni azt a molekulát, amely a betegben kiváltja az allergiás reakciót. Így nem feltétlenül kell teljesen lemondania bizonyos táplálékokról, vagy egyszerű előkezeléssel semlegesíteni lehet a bennük lévő allergéneket. „Manapság már úgynevezett komponensalapú diagnosztikát is végezhetünk, vagyis egy allergén anyagon belül is meg tudjuk határozni, hogy mely fehérjekomponens a felelős az allergiás reakcióért – mondja Novák Zoltán. – Ennek révén sokkal nagyobb lesz az esély arra, hogy a megfelelően kiválasztott immunterápia hatékony legyen. Ám ha valaki tejfehérje-érzékeny, ma már azt is meg tudjuk neki mondani, hogy az allergiáját kiváltó fehérjekomponens hőstabil-e vagy sem. Vagyis elképzelhető, hogy forralással semlegesíthető az allergén, és így forralt tejet már nyugodtan fogyaszthat, nem fog nála tüneteket okozni. Korábban csak abban lehettünk biztosak, hogy a tej fehérjéire allergiás, és kerülnie kell a tejtermékeket.”
A komponensalapú diagnosztika a betegség kilátásait is sokkal egzaktabban kiismerhetővé teszi. Az orvosoknak precízebb adataik lehetnek arról, hogy pontosan milyen típusú allergiája van a betegnek, ezáltal pedig az adott betegséghez kötődő klinikai tapasztalatokat vehetik alapul a terápia, illetve a prognózis meghatározásakor. Vannak allergiatípusok, amelyek jellemzően csak egy adott életszakaszra jellemzők, vagy a betegek tünetei néhány év múlva maguktól elmúlnak (mondhatni: kinövik az allergiát). Az allergénkomponens akkurátus azonosításával az orvosok pontosabban tájékoztathatják a beteget a lehetőségeiről.
Számos gyermekkori betegség esetén nyugtatják azzal az aggódó szülőket, hogy a gyermek felnőtt korára „kinőheti” a betegséget, és tipikusan ilyen az allergia is. A valós kép azonban lényegesen összetettebb. Bár sok allergia már gyermekkorban kezdődik (ahogy korábban már volt szó az úgynevezett atópiás menetelésről), és olyan allergiák is vannak, amelyek nem egész életen át tartanak, más túlérzékenységek viszont csak felnőttkorban jelentkeznek. Vagyis nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a gyerekek körében gyakoribb az allergia, amely aztán felnőttkorra gyakran elmúlik. Az Allergiatársaság elnöke szerint azonban arra viszonylag kicsi az esély, hogy a diagnosztizált allergia felnőttkorra teljesen elmúljon. Inkább a változásban lehet bízni. Ha valaki fiatalkorában több allergénre is erősen érzékeny, előfordulhat, hogy később egy-egy allergénre gyengül az allergiája, ez főként az ételallergiák esetében lehetséges. A teljes gyógyulás azonban igen ritka.•