Vasút-villamosítás gazdaságosan
Korszerű felsővezeték-építési megoldások
A MÁV-nál régi törekvés volt az építési megoldások egységesítése, minél szélesebb körben történő bevezetése, alkalmazása. Az egységesítés kezdete, ami a fejlesztésekkel szorosan összefüggő munka, még Baross Gábor közmunka- és közlekedésügyi miniszter nevéhez fűződik. Az elmúlt közel egy évtizedben kezdődött és jelenleg, sőt még 2020 után is folytatódik az eddig nem látott mértékű fejlesztés.
Néhány éve, a vasútvonal-fejlesztés tervezői munkáinak beindításakor, a NIF Zrt. és a MÁV Zrt. a tervezési munkát elnyerő tervezőkkel munkaindító megbeszélést tartott. A megbeszélés alapgondolata volt – egyebek között –, hogy miként lehet csökkenteni a beruházás költségeit műszaki fejlesztéssel, ami az egységesítést is szolgálja.
A HungaRail Kft. – mint a vontatási energiaellátó rendszer egyik tervezője, fejlesztője – javaslata volt a vonali felsővezetéki rendszerben, a tartóoszlopoknál az egységes, új megoldás alkalmazása.
Ez azt jelenti, hogy a vonali és az állomás előtti szakaszolásokban is, az eddigi acéloszlopok helyett pörgetett vasbeton oszlopokat kell használni, a hosszláncok váltásánál és a feszítőműveknél kiegészítve a zuhanásgátló berendezéssel.
Az egységesítés, a műszaki fejlesztés üzembiztonságot, gazdasági előnyt is jelent. Ennek alátámasztását szolgálja az európai vasutak (pl.: ÖBB, DB, FS stb.) ezen törekvése.
Gazdasági előnyök
Az azonos terhelhetőségű acéloszlop és a pörgetett betonoszlop beszerzési árainak összevetéséből jelentős a különbség a betonoszlop javára.
A betonoszlop ára körülbelül 45 százaléka az acéloszlopénak a teljes élettartamköltséggel (LCC-vel) számolva. A betonoszlop élettartama – külföldi számítások alapján – 90 év.
Előnyök:
- Nincs korrózióvédelem.
- Nem kell számolni a betonoszlopok szétterjedési ellenállásával – ellentétben az acéloszlopokkal –, így elmarad az érintésvédelmi földelések szikraközön keresztül történő bekötése.
- Az egyszerűsítést, egységesítést szolgálja, hogy az állomásközök villamosításához csak egy típus oszlopcsalád oszlopait építik be.
- Az oszlopok tömege ugyan 1,4–2,45 t a típustól, a terhelhetőségtől függően. Az oszlopok beépítésekor ez többletköltséget nem jelent. Az acéloszlopok felállítása eddig is megfelelő terhelhetőségű daruval történt, amivel a kivitelezők rendelkeznek, ugyanis a rácsos keretállású gerendák beüzemeléséhez szükség van nagyobb génkinyúlású emelőgépre.
- Az oszlopra szerelt szerelvények érintésvédelmi földelésére az oszlop hosszában a gyártáskor beépített Ø 8 mm acélvezetékhez M12 méretű földelő hüvelyeket rögzítenek hegesztett kötéssel. A külső földelő kötések jobb szerelhetősége biztosított.
A pörgetett betonoszlopok alapozása is a MÁV-nál rendszeresített hasáb típusú.
Az oszlop vasalása:
- a betonalapban 2 db radiál vasalás van, amely 900 mm átmérőjű, periodikus Ø 16 mm acélból készül;
- az alsó vasalást – az oszlop alsó síkjától felfelé 100 mm-rel,
- a felső vasalást – a betonalap felső síkjával párhuzamosan és alatta 100 mm-rel kell beépíteni, illetve olyan hosszban lehet gyártani, amit a pálya keresztszelvénye szükségessé tesz.
Az oszlopok gyártási hossza: 12,0 m. Az alapokat a tervezés szerinti tömörített szerelőbetonra elkészített, munkagödörbe elhelyezett, 0,7 × 0,7 × 0,1 m méretű nyomólapra állítják fel az oszlop friss beton süllyedésének elkerülésére.
A hosszláncok feszítőművei egyben a zuhanásgátló feladatot is ellátják.
A feszítő áttétele 1 : 3, míg a jelenleg használt feszítőműnél 1 : 2. Itt kevesebb a feszítősúlyra van szükség.
Az 1 : 2 feszítési áttétel 1 : 3 arányra módosulásával, fél hosszláncba az 1 : 2 áttételnél 32 db, az 1 : 3 áttételnél csak 22 db betonsúlyra van szükség.
Erőtani szempontból az oszloplehorgonyzást kétsodronyos kivitelben kellett elkészíteni.
Az oszlopra felszerelésre kerülő tartókra a 2 db Ø 20 mm méretű köracélt az idomacél magassági mérete szerinti hosszban, hegesztéssel rögzítik, egymástól 120 mm-re. Ezzel biztosítható, hogy nem fekszik fel a tartó az oszloppalástra, hanem a határozott felfekvést a két felhegesztett köracél biztosítja. A legkisebb oszlopátmérő esetén is megfelelő a 120 mm távolság, ami azt jelenti, hogy a felszerelt tartósík felülete és az oszloppalást közötti távolság 7,0 mm.
A tervezési és a mérési munkák során megállapítottuk a BM típusú oszlopok felhasználási területét.
A táblázat összefoglalja az oszlopok fő méreteit, melyeket az oszloprajzok is tartalmaznak.
Korrózióvédelem
Az acélszerelvényeket, -tartókat tartós korrózióvédelemmel, legalább 100 µm vastagságú tűzihorganyzással kell ellátni. Ez vonatkozik a felerősítő kötőelemekre is.
A BM típusú oszlopokkal építik át a Püspökladány–Ebes vasútvonalat. A tavaly elkészült Püspökladány–Kaba vonal újjáépített bal vágány felett az új típusú vonali szakaszolások épültek.
A vasúttervezők és a szakszolgálatok együttműködésének követendő példáját mutatják, hogy a jelzőre való rálátás biztosított.
Sodronyfékes utánfeszítőmű, amely egyben zuhanásgátló
A MÁV-nál Rendszer Megfelelőségi Engedéllyel rendelkezik a sodronyfékes utánfeszítőmű, amelyet felszereltek a Püspökladány (kiz.)–Debrecen (kiz.) vonali felsővezetéki hálózatába.
A sodronyfékes utánfeszítő előnyei:
- Az üzemzavarkor fellépő dinamikus erők jóval kisebbek (fele-harmada), mint a fogaskerekes kivitelnél, ezért a meglévő oszlopokat kíméli, illetve az új oszlopok esetén a méretezéskor jelentős megtakarításokat lehet elérni.
- Üzemzavar esetén nem károsodik a szerelvény, csupán a csillapítóhüvelyt kell kicserélni, míg a fogaskerekes kivitelnél a fogak károsodása miatt az egész kerék cseréjére szükség lehet.
- A súlyok zuhanási hossza 8–10 cm.
- A 2. és a 3. pontban foglaltak következtében gyors újbóli üzembe helyezés.
- A csapágyat nem szükséges karbantartani.
- A vezeték szakadásához mechanikus súlyos sérülések nem adódnak a feszítőműnél. A feszítőmű 1 : 3 áttételével a feszítőerő változatlan, kevesebb betonsúly felszerelésével.•