„A híresebb, öntészetet is oktató professzorok közé tartozott Miskolcon 1959 és 1990 között Nándori Gyula, aki első mentorom volt” – mondja Dúl Jenő. Az öntő szakirányos kohómérnökképzés 1963-ban indult, felmenő rendszerben. 1965-ben létrehozták a Kohómérnöki Karon az Öntészeti Tanszéket Nándori Gyula egyetemi docens vezetésével. Az első öntő szakirányos kohómérnökök 1968-ban végeztek. Az öntészeti szimulációval 1991 óta foglalkozik az Öntészeti Tanszék. 2007-től korszerű szimulációs labor, 2009-től teljes jogú öntészeti szimulációs szoftver alkalmazása segíti az öntészeti szimuláció oktatását és a kutatási témákban az alkalmazását. Az Öntészeti Tanszék gondozza az öntészeti szakirányos mérnökképzést. 1968 és 2009 között 571 hallgató szerzett öntészet szakirányos kohómérnöki oklevelet. A többlépcsős lineáris képzési rendszerre áttérés óta látja el az Öntészeti Tanszék az öntészet szakirányos oktatást a BSc anyagmérnökképzésben és az MSc kohómérnökképzésben.

A Miskolci Egyetem Öntészeti oktató-kutató laboratóriumának indukciós olvasztókemencéje.
Acél, öntöttvas és rézötvözetek olvasztására és formába öntésére alkalmas

A szakirány/ágazatos képzési rendszerben a szakirány-választási szabályzat kényszerítő hatása ellenére csökkent a hallgatók száma az alakítástechnológiai és a metallurgiai szakirányon, az öntő szakirány pedig a kohómérnöki szak slágerszakiránya lett, és az is maradt. A végzettek nagy arányának elhelyezkedése az ágazatukhoz kapcsolódó szakterületen (és a család lakóhelyéhez közeli régióban) fenntartotta a szakember-utánpótlás hiányát az öntödékben. A BSc-MSc képzés bevezetésének első következménye az volt, hogy az átállással kifutó rendszerben megszűnt mind a jól ismert egyetemi, mind a jól ismert főiskolai képzés (azaz párhuzamosan ugyanazon az évfolyamon a régi és az új rendszer nem működtethető). Az új rendszerre való áttéréstől kezdve minden elsőéves olyan, három és fél éves BSc alapképzésre lép be, amelynek műszaki területen fő célja az iparban használható természettudományos és szakmai ismereteket nyújtó diploma megszerzése, másodlagos célja pedig felkészítés a továbbtanulásra. A kétéves MSc képzés célja egyrészt felkészítés a magasabb (mester-) szintű mérnöki feladatok ellátására, másrészt a későbbi esetleges tudományos karrier (PhD-képzésbe bekerülés) megalapozása.

A Miskolci Egyetem Öntészeti oktató-kutató laboratóriumának kísérleti nyomásos öntőegysége.
Elöl: vákuumozó, balra: kemence és szemiszolid visszahűtő, jobbra: szerszámtemperáló egység.
Háttérben: IDRA–160 vízszintes hidegkamrás nyomásos öntőgép

Az elmúlt évtizedben megvalósított fejlesztések eredményeként az öntészeti szakirányú felsőoktatás tárgyi feltételei európai színvonalon adottak a Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Karának Metallurgiai és Öntészeti Intézetében. Az öntészeti infrastruktúra-fejlesztés vállalati finanszírozásának az alapja a 2001-ben bevezetett szakképzési befizetési kötelezettség terhére megállapodás alapján átadott fejlesztési támogatás volt, melynek felhasználási lehetősége 2012. január 1-jétől megszűnt.
Az öntészeti felsőoktatás 2012 októberétől egyetlen főállású közalkalmazott adjunktus (ma már egyetemi docens) foglalkoztatásával, szakalkalmazott személyzet nélkül történik. Ez azt jelenti, hogy az öntészeti oktatási és az alaptevékenységhez tartozó kutatási tevékenység folytatásának személyi feltételei nem biztosítottak. Egy TÁMOP-os öntészeti mintaprojekt eredménye alapján a Miskolci Egyetem és a Magyar Öntészeti Szövetség tulajdonával 2012 decemberében létrehozott spin-off cég fő tevékenysége a projekt keretében beszerzett öntészeti szimulációs szoftver hasznosítása. 2013 júniusától társaságunk engedélyt kapott kutatási-fejlesztési tevékenység végzésére, egyedi felnőttoktatási tanfolyami képzésben való részvételre – hangoztatta Dúl professzor, aki a kft. ügyvezetője is –, ezáltal lehetővé válik az öntészeti oktató-kutató laboratórium működésének fenntartásában a cég közreműködése.

„Az öntészet ma erős, innovatív, termelékeny fémalakítási el­járás, és az is marad – állítja a százéves német öntészeti szakfolyóirat, a Giesserei jubileumi számában Döpp professzor, aki második mentorom” – jelentette ki Dúl Jenő.

A járműipar nem engedi az egy helyben toporgást. Az elektromos autók gyártása is jelentős kihívás és feladat az öntészeti iparnak. A magyar tulajdonú Fémalk Fémöntészeti Alkatrészgyártó Zrt. résztvevője volt a BMW i8 típusú (elektromos hajtású) gépjármű fejlesztésének. Ugyancsak közvetlen BMW autóipari beszállító tevékenységet végez a Csaba Metál Zrt. Békéscsabán. A Nemak Győr Kft. már több mint húsz esztendeje működik, és egyike a sikeres autóipari beszállítóknak. Az elmúlt öt évben komoly anyagi áldozatvállalás mellett hozzájárult az öntészeti szakmai oktatás szakiskolai feltámasztásához. A kellő számú szakképzett munkaerő (ebbe beleértendő mind a közép-, mind a felsőfokú képzés) pedig kulcstényező abban, hogy a Nemak fel tudja venni a versenyt a hasonló bérstruktúrájú országokban jelen lévő leányvállalatokkal annak érdekében, hogy egy adott projekt Magyarországon valósulhasson meg. Közös vállalatot alapított a bicskei székhelyű Magyarmet Finomöntöde Bt. és a német Innocast GmbH; az alphaMet Kft. célja, hogy csúcstechnológiát vezessen be a magyar cég precíziós öntödéjében.

Személygépkocsi-karosszéria elem, balra: nyomásos öntvény, jobbra: hegesztett lemez szerkezet
az Euroguss 2014 kiállításon (Fotók: Dúl Jenő)

Ezek az elismerések és az öntödék kedvező rangsora a jelentős árbevételt elérő és az innovatív társaságok között azt mutatja, hogy a hazai járműipari öntészet helyzete ma kedvező. A komoly beruházások megvalósításához nemcsak elképzelés, piac és tőke kell, hanem azt működtető szakembergárda is. Az öntészeti szakmai képzés ma egyik szinten sem elégíti ki az igényeket. Nincs iskolarendszerű öntészeti középfokú képzés. A felsőoktatás jelenlegi helyzetében a minél kisebb ráfordítással működtetés a túlélés alapja, melyben az ipari igényekhez igazodás helyett a szakirányok összevonása (BSc öntészet szakirány ma már csak modul), a kontaktórák radikális csökkenése (MSc szakon felezése) történik. Minimális az oktatói létszám, a korábbi fejlesztésekkel (pályázati projektekkel és céges szakképzési fejlesztési támogatásokkal) létrehozott korszerű oktató-kutató laboratóriumok a szakalkalmazottak leépítése miatt alig működtethetők.

A Miskolci Egyetem az öntészeti oktatás és kutatás egyetlen hazai bázisa. Az öntészet szakterület sokrétű, speciális tudást igényel, melynek része több kapcsolódó szakterület (fémtan, anyagvizsgálat, kerámiatan, tüzeléstan, metallurgia stb.) ismeretanyagának egy-egy szelete. A kutatás-fejlesztési tevékenységnek is igazodnia kell az ipar igényeihez. Az innovációs járulék terhére végzett kutatások öt évre visszamenő szakmai és hatósági felülvizsgálata a partnereket elbizonytalanítja, ami a további kutatási feladatokban való közreműködést is ellehetetleníti. Mindezek miatt nem lehet ma tudományos minősítéssel rendelkező, ipari szakmai és vezetői gyakorlattal, oktatási és tudományos kutatási munka végzésére és irányítására alkalmas szakembert a szakterület fenntartása és továbbfejlesztése érdekében az egyetemre behozni. Az egyetemi professzor javadalmazása ma azonos egy üzemi, PhD-fokozat nélküli fejlesztőmérnökével. Ebben a helyzetben az egyetlen járható megoldás az iparvállalatokkal való együttműködés fenntartása és erősítése. Ugyanakkor azt is tudomásul kell venni, hogy a kettős specializáció (összevont fél szakirányok, illetve fő és kiegészítő szakirány) szerinti képzésben részt vevő hallgatók szakterületi elhelyezkedése nagy választási lehetőséget biztosít, a termelésirányítás kihívása helyett inkább a kiegészítő szakterületeken helyezkednek el, emiatt az öntvénygyártó és felhasználó társaságok szakemberhiánya folyamatos.

A szakirányú oktatás és kutatás bázisa ugyan változatlanul a Miskolci Egyetem, ám egy sor tényező igen kedvezőtlenül érintette a felsőoktatást. Magyarországon 2008-tól 50-55 százalékkal csökkent a felsőoktatás támogatása. 2012. január 1-jétől megszűnt a szakképzési fejlesztési hozzájárulás vállalati felhasználás lehetősége oktatási infrastruktúra társfinanszírozására, ez évente 450 millió forint kiesést jelent a Miskolci Egyetemnek. A felsőoktatásban az intenzív növekedés (hallgatói létszám felfutása, képzési profilok szélesedése, kiterjedt pályázati lehetőségek) időszakának vége, a minőség (oktatói minősítettség, publikációk, európai uniós források felkutatása) kerül előtérbe. Az új nyugdíjpolitikai irányelvek alkalmazásával megszűnt a nyugdíjas oktatók foglalkoztatása, professor emeritusok tiszteletdíja (az oktatás 0 forintos szerződéses foglalkoztatással működtethető!). Az öntészeti felsőoktatásban ma a megszállottak és az önkizsákmányolók dolgoznak. Egy közalkalmazott főállású tanárnak az egyetemen el kell fogadnia, hogy ez a pálya hosszú távú befektetés. Tudomásul kell vennie, hogy az egyetem bürokratikus, túlszabályozott, nem olyan, mint az ipar, alig hasonlít a való világra: ő akármilyen kiváló mozdony, kutya egy sorsa lesz évekig…

Az ellentmondásos körülmények dacára biztató, hogy az elmúlt tíz évben az öntészeti szakirányos képzésben az ötéves diplomás kohómérnökképzés megszüntetett rendszerében 119-en fejezték be záróvizsgával a tanulmányaikat, a BSc hét féléves anyagmérnökképzésben 36-an, az MSc négy féléves kohómérnökképzésében 25-en vettek részt – mondja Dúl professzor –, összesen 180-an, ebből levelező tagozaton 44-en végeztek. Ennek az átlaga évente elég lenne az ipari igények kielégítéséhez, csak legyenek meg a szükséges feltételek hozzá.

„Az öntészeti tárgyú, járműipari fémalkatrészgyártó szakmunkásképzés új állomásához érkezett, 2014 szeptemberétől megkezdődik a csepeli Weiss Manfred Szakiskolában is” – idézte Hatala Pál, a Magyar Öntészeti Szövetség ügyvezetőjének véleményét Dúl professzor. A regionális munkaerőhiány megszüntetése érdekében a Nemak Győr Kft., valamint a győri Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskola és Kollégium indította meg 2012-ben egy új, korszerű ismereteken alapuló, öntészeti tárgykörű, akkreditált melegüzemi szakma iskolarendszerű oktatását. A Nemak Győr Kft. 2013 végéig összesen mintegy 80 millió forinttal támogatta az iskolát. A Miskolci Egyetemnek 12 öntödei céggel van együttműködési megállapodása. „A Prec Cast vezérigazgatójával, Tagai Krisztiánnal a múlt hónapban arról tárgyaltunk, hogy Sátoraljaújhelyen is be kellene vezetni az alapfokú öntészeti oktatást. Tisztában vagyunk ugyanis azzal, hogy a »robotok tánca« csak akkor működik az öntödékben, ha kellő szaktudás társul hozzá” – érvelt Dúl professzor.•