Az iparági folyamatok fejlődésének nyomon követéséhez, értékeléséhez, a biztonsági kultúra folyamatos fejlesztéséhez elengedhetetlen a fejlett tudományos-műszaki bázis megléte. Magyarországon törvény írja elő, hogy az atomenergia biztonságos alkalmazásával összefüggő kutatás-fejlesztési feladatok megoldását a tudomány és a technika fejlesztésével, a kutatómunka összehangolt szervezésével, a hazai, illetve a nemzetközi tudományos kutatások eredményeinek gyakorlati alkalmazásával kell elősegíteni.

Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) – mint az atomenergia biztonságos alkalmazását felügyelő kormányzati fő­hivatal – jelenleg közel 4000 engedélyes tevékenységét fel­­ügyeli Magyarországon. A szakterület összetettségéből, a fo­lyamatos fejlesztésekből adódóan óhatatlanul előfordul, hogy a hatóságnál nem áll rendelkezésre egy adott témához kapcsolódó specifikus szaktudás, elemzés. A hatósági munka tá­mogatására a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) és az Európai Unió is hosszú évek óta szorgalmazza az úgynevezett műszaki tudományos háttérintézmények (Technical Support Organizations; TSO) széles körű bevonását.

Az OAH 1996-ban indította el az „atomenergia biztonságos alkalmazásának hatósági felügyeletét szolgáló műszaki megalapozó tevékenység (MMT)” programját, amelynek célja az OAH szakmai tevékenységének műszaki tudományos megalapozása, valamint a hatósági munka közvetlen támogatása, melynek részét képezi a többi között háttérelemzések, értékelések készítése a konkrét hatósági ügyekben.

Fontos, hogy az MMT összhangban legyen az OAH rövid távú igényeivel, ugyanakkor hosszabb távra előre tekintve is járuljon hozzá a hatósági munka támogatásához. Így az MMT a már működő nukleáris létesítmények, radio­aktívhulladék-tárolók biztonságos és védett üzemeltetésével és leszerelésének előkészítésével kapcsolatos kutatások mellett kiterjed az új atomerőművi blokkok engedélyezésével kapcsolatos hatósági döntéshozatalt támogató műszaki elemzések és szakvélemények készítésére, valamint a szabá­lyozási háttér kialakítására, a hatósági szakmai fel­­ké­szült­ség és az engedélyezés során szükséges műszaki-tudomá­nyos és elemzőeszköz-háttér fejlesztésére.

Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló, technológiai épület (Forrás: RHK)

Az OAH az évtizedek óta tartó program keretein belül évente közel ötven projekt kidolgozását támogatja, a program fennállása óta több száz elemzés, tanulmány valósult meg. Ezek között vannak olyan témák, melyek éveken keresztül meghatározó szerepet töltöttek be a hatóság életében és komoly szakmai kihívást jelentettek, mint például a Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbítási programjához kapcso­lódó széles körű elemzések, a 15 hónapos üzemelési ciklusra való áttérés biztonsági elemzései, illetve a fukusimai baleset tapasztalatainak szakmai elemzése.

Az OAH kiemelten fontos kérdésként tekint arra, hogy az MMT-program keretében kidolgozott tanulmányok, ku­ta­tási eredmények a hazai tudományos-műszaki szellemi potenciál számára is minél szélesebb szakmai körökben el­érhetők, megismerhetők legyenek. Ennek érdekében az OAH 2006-ban rendezte meg első, a társhatóságok, kuta­tási és egyéb támogató háttérintézmények számára, vala­mint az OAH munkatársainak szóló szakmai konferenciáját, a TSO-szemináriumot. Az évente megrendezett kétnapos konferencia célja, hogy a résztvevők közelebbről megismerhessék a program keretében kidolgozott tanulmányok, kutatások eredményeit, más szakterületek fejlődési irányait, esetleges kapcsolódási pontjait.

Az MMT-program és a TSO-szeminárium az elmúlt években folyamatosan fejlődött, igazodva az OAH megnövekedett feladataihoz (2015-ben az OAH feladatköre építésügyi és építés­felügyeleti hatósági feladatokkal, 2016-ban sugár­egészség­ügyi és a sugárvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátásával bővült).

A kezdeti, nukleáris biztonsággal és védettséggel kapcsolatos fő témakörök részletesebben jelentek meg (például: fizikai védelem, nukleáris anyagok biztosítéki felügyelete, sugár­védelem, építésügyi hatósági feladatok), és ma már 11 fő témakör köré csoportosul a kétnapos szakmai szeminárium programja. Az elmúlt években az MMT-program keretén belül a hangsúly érezhetően az új blokkokhoz kapcsolódó megalapozó elemzések, tanulmányok kidolgozására került át, ahogy az OAH felkészül az új blokkok engedélyezésére. Ebben a témakörben idén is számos előadás várható, melyek az új blokkok biztonsági rendszereivel foglalkoznak (a BME NTI VVER–1200 blokk APROS modelljének fejlesztése címmel, illetve a NUBIKI A fukusimai baleset tanulságainak érvényesítése az új paksi blokkok terveiben, a megfelelőségértékelés szempontrendszerének kidolgozása című előadásában).

Paks II. látványterv (Forrás: paks2.hu)

2020 második felében hazánkba látogat a NAÜ nukleáris­veszély­helyzet-kezelési rendszert átvilágító missziója, ezért a sze­­minárium témái között szerepel például a Lakossági óvintéz­kedések bevezetését megalapozó védekezési stratégia című előadás, mely az Országos Nukleáris Baleset-elhárítási Intézkedési Terv alapján, a hazai jogszabályok és nemzetközi ajánlások szerinti integrált védekezési stratégia kidolgozásáról szól.

A közeljövő kihívásai között szerepelnek a hazai nukleáris létesítmények leszerelésének hatósági engedélyezési folyamatai, így az OAH már ebben a témakörben is megkezdte a felkészülést a majdani engedélyezési folyamatok, nemzetközi jó­gyakorlatok, hazai kompetenciák felmérésével. Erről a résztvevők az Energiatudományi Kutatóközpont Tanulmány leszerelendő nukleáris létesítmények és környezetük karakterizálására című előadásában hallhatnak bővebben.•