A Magyar Innovációs Szövetség általános elnökhelyet­tese, Greiner István a közgyűlést megnyitó beszédé­ben páratlan időszaknak nevezte a jelenlegi uniós ciklust. Mint mondta, a 2014–2020-as időszak olyan mennyiségű, kutatás-fejlesztési célra felhasználható pályázati pénzt nyitott meg a magyar innováció előtt, amelyre korábban nem volt példa. Az elnökhelyettes örömét fejezte ki, hogy olyan önálló minisztérium is alakult, amely a nevében viseli az innováció kifejezést. Szabó Gábor elnök felszólalásában arra emlékeztetett, hogy 2000-ben, azaz 18 évvel ezelőtt, amikor először szerepelt az Innovációs Szövetség közgyűlésén, kérdésként már akkor felmerült, mikor lesz önálló minisztériuma a területnek. Hozzátette: a mostani döntés a valódi súlyát jelzi az innovációnak, mert például egy tárca nélküli miniszter egy nagy projekthez elegendő, azonban az innováció az nem egy nagy projekt, hanem ennél sokkal fontosabb dolog. Szabó egy tíz évvel ezelőtti tanulmányra hivatkozva úgy fogalmazott, Magyarországon minden lényeges innovációs támogatási eszköz megtalálható, csak valamiért mégsem működött a rendszer, mert „mindig összeakadnak a fogaskerekek”. A MISZ elnöke történelmi pillanatnak nevezte az önálló innovációs minisztérium megalakulását, és reményét fejezte ki, hogy bekövetkezett végre az az állapot, amikor az összes fogaskerék tengelyét egy helyről tekergetik, és reméli, hogy ezúttal nem egymással szemben teszik majd.

Nem kell félni a modernizációtól

A kormányzat a most kezdődő politikai ciklusban a jövő kihívásait egy önálló minisztérium formájában jeleníti meg – utalt az innovációs és technológiai tárca megalakulására Palkovics László, aki egyben arra is felhívta a figyelmet, hogy az a technológiai váltás, amely már egy ideje zajlik a világban, ezután még tovább fog gyorsulni. Véleménye szerint a kialakuló helyzetre az alapvető választ éppen az innováció jelenti.

Palkovics László előadást tart a Magyar Innovációs Szövetség éves rendes közgyűlésén. (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

A miniszter a digitalizáció és a robotizáció folyamatáról elmondta, hogy a jövőben a tradicionális szakmák egy jó része más és más képességeket fog igényelni, mint napjainkban. Ugyanakkor rámutatott arra is, hogy számos foglalkozás – tanár, ápoló vagy orvos, azaz minden személyes emberi kapcsolatokat igénylő szakma – nem digitalizálható teljes mértékben. A munka­helyek 38 százalékában például nem, vagy csak nagyon magas kockázat mellett lehet helyettesíteni az emberi munkaerőt. Szerinte az új technológiákra nem szabad ellenségként tekinteni, a várakozások szerint az automatizáció ugyan számos munkahelyet veszélyeztet, azonban nem feltétlenül fogja csökkenteni a munka­helyek számát, sőt – az átstrukturálódás mellett – bizonyos esetekben növelni is képes a foglalkoztatást. Azaz a technológia felváltja a rutinszerű szellemi és manuális gyakorlati feladatokat, így az emberek kevésbé megszokott és szerteágazóbb szerepeket tölthetnek be a jövőben. Vagy fogalmazhatunk úgy is: az új technológiák nem kiszorítják a munkavállalókat a munkaerőpiacról, hanem támogatják őket, és javítják a munkavégzés hatékonyságát. Azt is megjegyezte, hogy a technológiai váltás egy sor olyan kérdést is felvet, melyet korábban nem is vizsgáltak. A miniszter ezek közé sorolta azt is, hogy a robot után kellene-e adót fizetni.

A munkavállalók véleménye arról, hogy csökkenteni vagy nö­velni fogja a munkaerő létszámát a digitalizáció? Manpower 2016

Az új miniszter ígéretet tett arra, hogy a kormány komolyan veszi az innovációs partnereket, példaként Szabó Gábort, a MISZ elnökét említette, akit tanácsadónak kért fel az innovációs és akadémiai ügyekre. Szólt arról is, hogy az előttük álló hónapokban egy új innovációs stratégia megvalósítását tűzték ki célul, és ebben a folyamatban számít az 1990-ben alakult Magyar Innovációs Szövetségre is. A szervezet tagintézményeinek száma 280, tagsági körébe egyetemek, kutatóintézetek, innovatív vállalkozások, nonprofit szervezetek, szövetségek tartoznak.

Van mire építeni

Az Európai Unió célja, hogy 2020-ra az uniós GDP 3 százalékát fordítsák kutatás-fejlesztésre, innovációra. Az uniós tagállamok esetében 2 százalék körülire tehető az átlag, ám vannak olyan országok, például Németország, Ausztria vagy Hollandia, ahol már elérték a 3 százalékot is – ismertette az uniós helyzetet a tárca­vezető. Hozzátette: Magyarországon 2015-ben ez az arány 1,38 százalék volt, 2020-ra már 1,8 százalékkal számol a kormány. Mint fogalmazott, ez a cél nem valósítható meg kizárólag közösségi források igénybevételével. Palkovics László pozitívumként értékelte, hogy 2016-ban a K+F költségek mintegy háromnegyede vállalati költség volt, de azt az előadásában többször is hangsúlyozta, hogy az államnak továbbra is nagy feladata van ebben a kérdésben.

Az elmúlt években dinamikusan bővült a foglalkoztatás az elsődleges munkaerőpiacon, amelyben jelentős részt vállaltak a kis- és középvállalkozások (kkv-k), azonban termelékenységük alacsony: ugyanazon tevékenységű német és magyar vállalat hatékonyságának aránya 100/60.

A miniszter szerint az innováció szempontjából a hazai felső­oktatási intézmények struktúrája nem megfelelő, mivel elsősorban alapkutatással foglalkoznak, alkalmazott, illetve kísérleti fejlesztéssel már kevésbé. A miniszter szólt arról is, hogy a magyar ipar képes magas high-tech hozzáadott értéket képviselő termékek előállítására. Az Európai Unió tagországait tekintve a magyar exportban a legmagasabb a high-tech rész, még Németországot is megelőzzük, így erre az alapra a jövőben is lehet építkezni – húzta alá Palkovics, hozzátéve, bár elsősorban az idetelepült multinacionális vállalatokhoz köthető ez a teljesítmény, ám ezeknél a vállalatoknál magyar emberek dolgoznak, magyar mérnökök fejlesztenek ilyen fajta termékeket, és a magyar kis- és középvállalkozások (kkv-k) szintén részesei ennek a folyamatnak. Palkovics László ezzel kapcsolatban kitért arra is, hogy Magyarországon folyamatosan erősödik a külföldi nagyvállalatok kutatás-fejlesztési tevékenysége, példaként említette az Ericsson céget, amely nemrég nyitotta meg Budapesten új fejlesztési központját, ahol 1600 fejlesztőmérnök dolgozik. Egy minisztériumi számításra hivatkozva pedig úgy fogalmazott, hogy az elektronikus járműrendszerek fejlesztésén már több mint 10 ezer mérnök dolgozik itthon, különböző jelentős iparvállalatoknál. 2007 óta 20 százalékkal nőtt a kutató-fejlesztők száma országosan, míg a felsőoktatásban többéves csökkenés után stabilizálódott, illetve növekedésnek indult a létszám.

Tudományágak K+F ráfordításainak részesedése a különböző szektorokban (%); Eurostat 2016

Ugyanakkor a gazdaság struktúrája továbbra sem előnyös: 100-ból 97 vállalat magyar tulajdonú, ám gazdasági súlyuk csupán akkora, mint a 3 százaléknyi külföldi cégeké. Az EU-ban csak Írországban nagyobb a külföldi vállalatok súlya a hozzáadott értékben. Az elmúlt években dinamikusan bővült a foglalkoztatás az elsődleges munkaerőpiacon, és ebben jelentős részt vállaltak a kkv-k, azonban termelékenységük alacsony: ugyanazon tevékenységű német és magyar vállalat hatékonysága 100/60 arányban viszonyul egymáshoz. Magyarországon a harmadik legalacsonyabb az EU-ban a kkv-k foglalkoztatottságának és hozzáadott értékének aránya, azaz a termelékenységük – némi vigasz, hogy a visegrádi régiótól nem vagyunk lemaradva. A miniszter reményét fejezte ki, hogy a nagyvállalatoknak a hazai kkv-kra gyakorolt pozitív hatása erősödni fog. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a minisztériumban nemrég indult egy beszállítói program, ahol a beszállító K+F képességének a fejlesztését támogatja az állam. Palkovics fontos momentumként értékelte a két évvel ezelőtt életre hívott Irinyi Tervet is, melyhez, mint mondta, az egyetemi alap alkalmazott kutatási pályázatokat is alakították.

Partnerekre van szükség

Az innováció meghatározó hazánk versenyképessége és gazdasági növekedése szempontjából – szögezte le Palkovics László, aki azt is hangoztatta, hogy egyedül nehéz versenyképesnek lenni. Véleménye szerint éppen ezért hazai és nemzetközi együttműködést kell megvalósítani, partnereket kell találni az eredményes részvételhez a kutatás-fejlesztés-innováció területén. A külföldi partnerekkel való együttműködés jelentőségét az adja, hogy 2021 után az európai uniós finanszírozás változik, amiben ugyan az innováció kulcselemként jelenik meg, de a források nagy része kooperációs formában lesz elérhető – jelezte. A tárcavezető arra a szomorú helyzetre hívta fel a figyelmet, hogy napjainkban Magyarországnak nem nagyon vannak partnerei. Mint mondta, a magyar egyetemeknek korlátozott számú külföldi partnerük van, ami még egy Horizont 2020-as pályázat elnyerését is erősen befolyásolja. A miniszter azt is megjegyezte, hogy az egyetemi innovációs források fölötti rendelkezés is az új minisztériumhoz tartozik.

Az egyetemközpontú innovációs ökoszisztéma kialakításának célja, hogy nemzetközileg versenyképes, hazai tulajdonú vállalkozások jöjjenek létre, illetve fejlődjenek tovább.

Éppen ezért a jövőben az egyetemek szerepe és finanszírozása kiemelt jelentőségű lesz – húzta alá Palkovics László, magyarázatképpen pedig hozzáfűzte: a felsőoktatási intézmények köré lehet építeni olyan ökoszisztémát, amely valóban alkalmas arra, hogy innovációs környezetet teremtsen az országban. A tárcavezető pozitív példaként említette a Szegedi Tudományegyetemet, amely alapvetően nem műszaki egyetem, a Szegeden elindult ELI fejlesztésnek köszönhetően a szegedi Science Park már meghatározó értékkel bír a régióban. A tárcavezető rendkívül fontos feladatnak nevezte a meglévő Science Parkok erősítését, és újak létrehozását sürgette. Kitért arra is, hogy a világ egyetemei egy üzleti típusú szemléletre álltak át, és még olyan, hozzánk hasonló méretű országok is komoly sikereket értek el, mint Portugália, Izrael vagy Finnország.

A Science Parkok a hatékonyan működő innovációs ökoszisztéma fontos elemei

Az innovációs és technológiai miniszter emellett arra biztatta a fiatalokat, hogy a diploma megszerzése után nem feltétlenül kell egy multinál elhelyezkedni, hanem önálló vállalkozásokat, startupokat kellene létrehozni minél nagyobb számban. Ehhez azonban – ismerte el – még több ösztönzőre, támogatásra lesz szükség.

A tudást át kell adni

Palkovics László az elkövetkező évek forráshiányos állapotát firtató kérdésre úgy felelt, hogy egyrészt az innovációs alap forrásait 80-90 milliárd forinttal meg fogják emelni, másrészt reményét fejezte ki, hogy a korábban elköltött GINOP források egyfajta lendületet adhatnak a hazai kutatás-fejlesztésnek. Ezeknek a forrásoknak ugyanis az lenne a je­lentőségük, hogy a vállalatok hozzanak létre innovációs képességet, kapacitást, legyen fej­lesztőmérnökük, legyen szabadalmi portfóliójuk, legyen fejlesztőeszközük – mutatott rá. Véleménye szerint, ha ez nem így lesz, akkor valami nagyon nagy hibát követtek el. Az innovatív új magyar termékek jövőjéről szólva arra figyelmeztetett, hogy a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) azért jött létre, hogy a magyar tulajdonú termékeket megjelenítse a világpiacon. Ugyanakkor sajnálatát fejezte ki, hogy továbbra is kevés a magyar szabadalom. A probléma az, hogy még mindig a téli­szaláminál és a tokaji bornál tartunk – jegyezte meg kissé ironikusan. Rávilágított arra is, hogy a HIPA, azaz a befektetésösztönzés szervezete még jóval erősebben teljesít, mint az MNKH. Kritikát fogalmazott meg a hazai vállalkozásokat illetően is, mert a kkv-k által alkalmazott mérnökök létszáma az elmúlt nyolc évben érdemben nem változott. Mérnökök nélkül pedig nehéz fejleszteni – húzta alá. A miniszter azt is elmondta, hogy a kormány határozott célja, hogy a magyar gazdaság szereplőit a magasabb hozzáadott érték előállítása és a növelt hatékonyság irányába mozdítsa el, amely hosszú távon képes biztosítani a fenntartható gazdasági növekedést. A tárcavezető a multinacionális vállalatok K+F erejében is bízik, példaként a Jaguart – megnyitotta budapesti fejlesztőközpontját – és a Continentalt – százfős, mesterséges intelligencia fejlesztésével foglalkozó központot hozott létre – említette.
A mérnöki területen betöltetlen állások számára utaló felvetésre pedig azt válaszolta, hogy 2014 óta folyamatosan nő az ide jelentkező hallgatók száma. 2013-ban 22,6 százalék volt az informatika, műszaki, természettudományi, matematikai területekre jelentkezők aránya. 2016-ban már 26 százalék volt, tavaly pedig 29 százalékra emelkedett. Mint mondta, a most készülő jövő évi költségvetésben 35 milliárd forinttal bővíteni szeretnék a felsőoktatási keretet, melyből egyebek között az oktatók bérét is rendezni kívánják.
Az oktatás kapcsán beszélt a szakközépiskolák és a szakgimnáziumok eszköz- és infrastruktúra-fejlesztését célzó 20 milliárd forintos programról, és arra is felhívta a figyelmet, hogy az oktatók száma továbbra is kevés. Lehetőségként felvetette, hogy a vállalatoknál dolgozó szakemberek tarthatnának tanári képesítés nélkül is órákat a szakiskolákban, hogy a piacon szerzett tudásukat átadhassák a diákoknak. Ehhez azonban jogszabálymódosításokra van szükség, amit rövid időn belül végig lehet vinni – fűzte hozzá. Megemlítette a külföldi munkavállalók érkezésének lehetőségét. Mint mondta, az uniós tagországokból már nem bonyolult a munkavállalás vagy a felsőoktatásban való részvétel Magyarországon, a harmadik világbeli országok esetében pedig könnyítéseket terveznek bevezetni.•