2018. augusztus 1.

Szerző:
Szegedi Imre

Fotó:
Reviczky Zsolt

Egyedülálló neutron­forrás épül

A világ első, részecskegyorsítón alapuló, optimalizált kompakt neutronforrása létesül a Fejér megyei Martonvásáron. Az 1,8 milliárd forintos beruházáshoz 1,3 milliárd forint uniós forrást nyert a tulajdonos konzorcium. A június eleji alapkőletétel után felgyorsulnak az események: év végére elkészül a nyolcszáz négyzetméteres csarnok.


Bár már létezik kis energiájú gyorsítóra épített neut­ronforrás Japánban, Izraelben és az Egyesült Álla­mokban, a magyar fejlesztők által javasolt beruházással hatékonyabb, és Európában az első ilyen berendezés jön létre. A 2017 őszén indult martonvásári projekt – erről magazinunk márciusi számában bővebben írtunk – lényegében három magyar találmányon (szupertükrök, hosszú impulzusú neutronforrás és kompakt neutronmoderátor) alapul, melyek Mezei Ferenc akadémikus nevéhez fűződnek. Ennek köszönhetően Martonvásáron valósul először meg az alacsony energiájú – 10 megaelektronvoltnál (MeV) kisebb – részecskegyorsítóra épülő kompakt neutronforrások új generációja, amely a meglévőknél jóval hatékonyabban szolgáltat neutronnyalábokat. A beruházás megvalósításával elsők lehetünk egy csúcstechnológia létrehozásában.

A csarnok június eleji alapkőletételén Pétermann Csaba, a konzorciumot vezető Mirrotron Kft. cégvezetője azt emelte ki, hogy olyan berendezést építenek, amely sokkal gyorsabban megépíthető, biztonsággal és lényegesen kisebb költségekkel üzemeltethető, mint a napjainkban használatos kutatóreaktorok. A mai neutronforrások napi átlagos üzemeltetési önköltségi ára elérheti akár a hatmillió forintot, a martonvásári ennek a tizede lesz. Azért ilyen olcsó, mert itt nincs szükség a neutronokat szolgáltató – amiket hasadóanyag segítségével állítanak elő – kutatóreaktorra, más technológiával jutnak neutronokhoz. Egy reaktor üzemeltetése, a biztonsági előírások betartása komoly pluszköltséggel jár, ez itt nem jelent kiadást.

Balról: Belgya Tamás, Balázs Ervin, Ádám Lajos, Tessely Zoltán, Kovács Attila és Szabó Tibor társaságában Pétermann Csaba beszédet mond az alapkőletétel alkalmából.

Tessely Zoltán országgyűlési képviselő szerint a beruházás egy hosszú gazdaságélénkítési folyamat első lépése, hiszen a városnak 157 hektárnyi olyan ipari-gazdasági területe van, ahol hasonló fejlesztések telepedhetnek meg. Martonvásár nemcsak az iparterület eladásából profitál, hanem az iparűzésiadó-bevételből is, ami a jövőben önfenntartóvá teheti a települést. Szabó Tibor polgármester szerint a beruházás azért is számít mérföldkőnek Martonvásár életében, mert tovább öregbíti a település hírnevét a tudományos világban.

Tessely Zoltán napi sajtótermékeket helyez az időkapszulába.

„Mérföldkőhöz érkeztünk, hiszen elkezdődik az a beru­há­zás, amely otthont teremt a Mirrotron Kft. és az MTA Energiatudományi Kutatóközpont közös termékének, a világon egyedülálló berendezésnek. A nyolcszáz négyzetméteres épü­let a mérete miatt nem lenne különösebben érdekes, az ide kerülő berendezés teszi érdekessé és unikálissá azt” – nyilat­kozta magazinunknak Pétermann Csaba, aki szerint 2018 végére készül el az épület. A neutronforrás két részből áll: az egyik az ionforrás és a protongyorsító, amit meg kell venni, a másik a kapcsolódó magyar műszaki fejlesztés. Az építéssel párhuzamosan megindult az ionforrás és a protongyorsítóra szóló közbeszerzési pályázat előkészítése. A közbeszerzési eljárás részeként az eszközöket gyártó partnert várhatóan az év végéig kiválasztják, és további egy év kell ezek elkészítéséhez. Olyan berendezést akarnak, ami a jövő kutatási igényeit is kielégíti, azaz fejleszthető lesz az eszköz. Várhatóan 2019 végére kerül az ionforrás és a gyorsító Martonvásárra, és 2020-ra állhat fel a teljes rendszer, ami már a magyar kutatók által kifejlesztett további eszközök összehangolását is jelenti.

2018. június 8-án megtörtént az első „kapavágás”.

A neutronsugarakkal ipari és egészségügyi megrendeléseket elégíthetnek ki. Az autóiparban alkatrészek átvilágítására már használnak neutronokat, például a Toyota cég kompakt neutronforrást is alkalmaz üzemanyagcellái fejlesztéséhez. Ugyanez a módszer különleges műtárgyak belső szerkezetének roncsolásmentes vizsgálatára is alkalmas. Ennél még nagyobb jelentőségű alkalmazási terület lehet az egészségügy – Japánban egy meghatározott agydaganattípust néhány éve ilyen neutronforrással kezelnek. A módszer lényege, hogy az agyban nem egy jól meghatározott helyen, hanem szétterjedve található daganatos sejtekbe juttatott bóratom neutronnal besugározva elnyeli a semleges részecskét, majd elbomlik. Az egyik bomlástermék, a nagy energiájú alfa-részecske, azaz a hélium leggyakoribb izotópja, a hélium-4, ami elpusztítja a sejtet. De csak azt, amelyikbe előzőleg bejuttatták a bóratomot, mert az alfa-részecskének kicsi a hatótávolsága, csak az adott sejten belül hatásos. A Kiotói Egyetemen már két ilyen berendezés működik – több száz embert sikerrel gyógyítottak –, ám Európában még egy sincs. Az utóbbi négy-öt évben a közepes energiájú neutronokkal való besugárzást emlődaga­natok kezelésére is használják.

Egy időben több különböző célra használhatják majd a martonvásári neutronforrást, ami naponta akár több millió forint bevételt is hozhat a forrás és a mérőhelyek üzemeltetőinek. A jelenlegi támogatás csak a neutronforrásra szól, a mérőhelyeket az érdeklődőknek kell létrehozniuk. A konzorciumi tagok reményei szerint a kompakt neutronforrás olyan sikeres lesz, hogy a világ más részeire is szállíthatnak komplett rendszereket. Ha így lesz, elképzelhető, hogy nem egy, hanem három nyolcszáz négyzetméteres csarnokban végeznek neutronnal kapcsolatos fejlesztéseket, ahol akár negyvenen dolgozhatnak. Ha ez megvalósul, a cég árbevétele a jelenlegi többszö­röse lesz, mert olyan terméket hoznak létre, amelynek a szolgáltatásai eladhatók, illetve magával a termékkel is megjelenhetnek a piacon. Igazi kihívás, hogy megismertessék az iparral, hogy mi mindenre használható ez a neutronforrás: nemcsak a termékfejlesztés szakaszában, hanem az adott termék sorozatgyártásában is alkalmazható. A repülőgépek turbináját például neutronokkal vizsgálják a gyártók. Pétermann Csaba tapasztalatai szerint a kutatók nincsenek tisztában azzal, hogy milyen problémák vannak az iparban, és az iparban dolgozók sem tudják, hogy milyen tudás van a kutatók birtokában. A martonvásári telephely a két terület egymásra találását is segítheti.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka