Nobel-díjasok 2022-ben
A kvantuminformatika területén elért úttörő tevékenységéért kapta az idei fizikai Nobel-díjat a francia Alain Aspect, az amerikai John Clauser és az osztrák Anton Zeilinger.
A díjjal az ítészek azt üzenik, hogy a kvantummechanika nehezen érthető elméleti eredményei kezdenek beszivárogni a mindennapokba: formálódnak a kvantumszámítógépek, a kvantumhálózatok, és a kvantumtitkosított kommunikáció is lassan része az életünknek. A három díjazottnak köszönhetően újfajta kvantumtechnológia van kialakulóban. A svéd tudósok szerint a díjazottak munkájának nagy a jelentősége, még a kvantummechanika értelmezésével kapcsolatos alapvető kérdéseken túl is.
(Magyarországon 2020 végén alakult a Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium a Wigner Fizikai Kutatóközpont, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatócsoportjainak részvételével. Különleges eredményük, hogy a laboratórium kutatói létrehoztak egy kvantumkommunikációs csatornát a Műegyetem és a Wigner egymástól húsz kilométerre lévő telephelyei között.)
Az amerikai Carolyn R. Bertozzi, a dán Morten Meldal és a szintén amerikai K. Barry Sharpless érdemelte ki az idei kémiai Nobel-díjat.
A díjat odaítélő bizottság indoklása szerint K. Barry Sharpless – aki a 2001-es kémiai után idén a második kémiai Nobel-díját kapta – 2000 körül alkotta meg a klikk-kémia fogalmát, amely az egyszerű és megbízható kémia egyik formája, ahol a reakciók gyorsan mennek végbe, és elkerülhetők a nem kívánt melléktermékek. Nem sokkal ezután Morten Meldal és K. Barry Sharpless – egymástól függetlenül – bemutatta azt, ami ma a klikk-kémia koronaékszere: a rézkatalizált azid-alkin cikloaddíciót. Ez egy elegáns és hatékony kémiai reakció, amely mára széles körben elterjedt. Számos egyéb felhasználás mellett a gyógyszerfejlesztésben, a DNS feltérképezésére és a célnak legmegfelelőbb anyagok létrehozására használják.
Carolyn R. Bertozzi új dimenzióba emelte ezt a tudományterületet, az eredményeket az élő szervezetben kezdte el hasznosítani. A sejtek felszínén lévő fontos, de megfoghatatlan biomolekulák – glikánok – feltérképezésére olyan reakciókat fejlesztett ki, amelyek élő szervezetekben működnek. Bioortogonális reakciói a sejt normál kémiájának megzavarása nélkül mennek végbe.
A 2022-es orvosi Nobel-díjas Svante Pääbo svéd kutatót karrierje elején lenyűgözte a lehetőség, hogy modern genetikai módszereket alkalmazzon a neandervölgyiek DNS-ének tanulmányozására.
Hamar rájött azonban a rendkívüli technikai kihívásokra, mert ahogy telik az idő, a DNS rövid darabokra bomlik. Több ezer év elteltével a DNS-ből már csak apró, szennyezett töredékek maradnak. Svante Pääbo – különleges megoldása alapján – 2010-ben publikálta az első neandervölgyi genomszekvenciát. Évekkel később újabb szenzációval szolgált: csapatával felfedeztek egy korábban ismeretlen emberfélét, amely a gyenyiszovai nevet kapta. Svante Pääbo úttörő kutatásai egy teljesen új tudományágat hoztak létre, a paleogenomikát.
A kutatók a díjat és az azzal járó – kategóriánként tízmillió svéd korona – jutalmat december 10-én, Stockholmban vehetik át.•
