Magyar Innovációs Szövetség 1991-ben határozott az Innovációs Nagydíj megalapításáról. Az évente egyszer megítélt Nagydíjat azok a Magyarországon bejegyzett vállalkozások kapják, amelyek a díjátadást megelőző évben kiemelkedő műszaki, gazdasági innovációs teljesítménnyel (új termékek, új eljárások, új szolgáltatások értékesítése) jelentős üzleti hasznot értek el. A korábbi huszonhárom pályázati felhívásra összesen beérkezett 1101 pálya­műből 963 volt sikeres innováció, ezek közül 176 kapott különböző díjat. A Magyar Innovációs Klub 2015. november 23-án, a Magyar Tudományos Akadémián tartott ülésén hirdették meg a huszonnegyedik, azaz 2015. évi Magyar Innovációs Nagydíj pályázatot. (Magazinunk a felhívás közzétételével támogatta a pályázatot.) A kuratórium tekintélyes szakemberekből álló bíráló­bizottságot kért fel, a testület vezetője Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke.

A 2016. február 17-i határidőre 22 pályázat érkezett be a Magyar Innovációs Alapítvány titkárságára. A szervezőbizottság a pályázatokat a zsűri elé terjesztette. A bírálóbizottság – formai és tartalmi szempontokat is alaposan mérlegelve – 18 pályázatot minősített 2015-ben megvalósult, eredményes és sikeres innovációnak. A zsűri döntése alapján a 2015. évi Magyar Innovációs Nagydíjat az evopro Innovation Kft. és az evopro systems engineering Kft. nyerte el az eRDM – dinamikus vasúti terhelésmérő és diagnosztikai rendszerért. Az eRDM az áthaladó szerelvény kerék- és tengelyterheléseinek világszínvonalat meghaladó, 2 százalékos pontossággal történő mérésére képes, egy százalék alatti statisztikai mérési bizonytalansággal, a szerelvény utazósebessége (5–120 km/h) mellett. A saját szabadalommal védett rendszer alkalmas a szerelvények kerék- és forgóvázhibáinak, az aszimmetrikusan terhelt kocsiknak a felismerésére. Az eRDM különböző szolgáltatásai révén nagyban hozzájárul a vasúti infrastruktúra állagmegóvásához, a közlekedésbiztonság növeléséhez, lehetővé teszi a fuvarozás menedzselését és a karbantartás-tervezést is. Az eRDM az első dinamikus terhelésmérő rendszer a MÁV vasúti pályáján.

A 2015. évi Ipari Innovációs Díjban (felajánló a Nemzetgazdasági Minisztérium) az Aluinvent Zrt. részesült az alumíniumhab gyártástechnológiájának kifejleszté­séért és az alumíniumhab termékek pia­co­­sításáért. A 2015. évi Agrár Innovációs Díj (Földművelésügyi Minisztérium) nyertese az Univer Product Termelő és Kereskedelmi Zrt. a csípős fűszerpaprika nemesítési programjáért. A 2015. évi Környezetvédelmi Innovációs Díjban (FM) az Aquaprofit Zrt. részesült az arzéntartalmú vizek tisztítására kidolgozott eljárásért és berendezésért. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2015. évi Fejlesztési Innovációs Díját a BHE Bonn Hungary Elektronikai Kft. nyerte el a komplex vészhelyzeti kommunikációs rendszerért. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 2015. évi Innovációs Díját a DAK Acélszerkezeti Kft. érdemelte ki a biztonságos acél közúti visszatartó rendszer megalkotásáért. A Magyar Innovációs Szövetség 2015. évi Startup Innovációs Díját az Arenim Technologies nyerte a CryptTalk hívástitkosító szolgáltatásért.

A bírálóbizottság három innovációt „kiemelt elismerésben” részesített. A budapesti ApPello Tanácsadó és Szolgáltató Kft. WebDP – Gyors és flexibilis banki alkalmazásfejlesztés a költség­hatékonyság érdekében, a VízTEC Víztechnológiai Zrt., az EMVIR Nonprofit Kft. és az Eötvös József Főiskola ENWT technológia, valamint a Pick Szeged Zrt. Koextrúziós eljárással történő alginátbevonat című pályázatát emelték ki. A bírálóbizottság további nyolc innovációs teljesítményt dicséretben részesített.

A pályázati adatok szerint a 18 innováció révén a vállalkozások összesen több milliárd forint többletárbevételt értek el, melynek jelentős hányada exportból származik. A megtakarítások, az árcsökkentő hatás, a környezetvédelmi szempontok érvényesülése stb. nyomán további tízmilliárd forint társadalmi haszon keletkezett. Az elfogadott pályázatok 11 százaléka építőipari, 22 százaléka agrár- és élelmiszeripari, 28 százaléka informatikai és szoftver, 6 százaléka környezetvédelmi, 11 százaléka gépipari, 5 százaléka könnyűipari, míg 17 százaléka startup innováció. Jellege szerint a pályázati anyagban szereplő innováció 61 százaléka új, 22 százaléka továbbfejlesztő, míg 17 százaléka követő volt.•