Mutualizmus vagy parazitizmus?
Hol a határ a mutualista (korábban erre a szimbionta kifejezést használták) és a parazita életmód között, tehát mi a biológiai különbség a „jó” és a „rossz” fertőzés között? Rózsa Lajos és Garay József, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont (HUN-REN ÖK) Evolúciótudományi Intézet munkatársainak a kérdésre adott meglepő eredményei a brit Parasitology szakfolyóiratban jelentek meg.
Negyvenöt évvel ezelőtt még úgy vélték, hogy az egyedek számára hátrányos, élettartamukat és szaporodási esélyeiket csökkentő fertőzések szükségképpen negatívan hatnak a gazdapopulációk egészére is. Az új tanulmányban azonban leírták, hogy mindez korántsem biztos, mivel egyazon fertőzés a különböző szerveződési szinteken egymással párhuzamosan, egyidejűleg akár ellentétes, jó és rossz hatásokat is kiválthat.
A Toxoplasma-fertőzött emberek arcát (a) kissé vonzóbbnak látjuk, mint nem fertőzött társaikét (b). Forrás: Borráz-León et al. 2022.Például az egyik leggyakoribb, tünetmentesen lappangó fertőzés, a Toxoplasma gondii megrövidítheti az életünket, hiszen néhány esetben egyebek között skizofréniát vagy spontán vetélést okozhat, illetve növelheti a közlekedési balesetek veszélyét. Ugyanakkor kissé növeli a szexuális nyitottságot és vonzerőt, ugyanis fertőzött embertársaink arcát vonzóbbnak látjuk. Akkor ez jó vagy rossz fertőzés?•
