Magfúzió lehet a jövő energiaforrása?

Október 9-én, Brüsszelben írták alá az EUROfusion Konzorciumot finanszírozó Fúziós Program Támogatási Megállapodást.


A  fúziós energia fejlesztésére alakult európai konzorcium célja egy környezetbarát energiaforrást biztosító demonstrációs erőmű megépítése 2050-re, amely egy lépéssel közelebb vihet minket a világ egyre növekvő energiaigényének kielégítéséhez, továbbá minden eddiginél szorosabb összefogást és célirányosabb együttműködést jelent az EU tagországi kutatóközpontok számára. Az eseményen részt vett az Európai Bizottság, az Európai Tanács és a laboratóriumok képviselői között Zoletnik Sándor, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, a magyar fúziós szövetség vezetője is.

Az EUROfusion konzorciumi szerződést Robert-Jan Smits, az Európai Bizottság kutatási igazgatója és Sybille Günter, a Max Planck Plazmafizikai Intézet igazgatója írta alá
Milyen változásokat hoz az Európai Unió hétéves kutatási keretprogramja, a Horizont 2020?

‒ 2014-től az új keretprogram határozza meg, hogy milyen irányban folynak a kutatások a következő hét évben. A fúziós kutatások területén változás, hogy nem az Európai Bizottság felügyeli az egyes tagországokban folyó kutatásokat, ez mostantól az EUROfusion feladata. A konzorciumi tagok közösen szervezik a kutatási programot, és már két évvel a Horizont 2020 előtt, 2012-ben elkezdték ki­dolgozni az ütemtervet.

Mi a feladat, és milyen lépésekben érik el a célt?

‒ A végső cél, hogy egy energiát termelő fúziós erőművet építsünk. Ez lenne a DEMO, az ipari alkalmazás demonstrációja, és ennek előkészítése az ITER kísérlet, valamint egy koncepció kidolgozása. Korábban kevésbé célirányosan folytak a fúziós kutatások az uniós tagállamokban; miközben Dél-Franciaországban építettük a közös tesztreaktort, az ITER-t, ezzel párhuzamosan a laborok saját belátásuk szerint számos fizikai alapkutatást is végeztek, melyek csak áttételesen kapcsolódtak a témához, vagy esetenként párhuzamosságot jelentettek. Az új keretprogramban az Európai Bizottság viszont csak akkor támogatja a fúziós kutatásokat, ha van egy világos cél, valamint meghatározzuk, hogy hová, mikor akarunk eljutni, és azt is, hogy mindehhez mire van szükség.

„Az Ütemterv a fúziós energia megvalósításához című tervezet két fő célja, hogy a kísérletek alapos előkészítésével biztosítsák a még épülő ITER kísérlet legmegfelelőbb kihasználását, és annak kutatási eredményeire építve kidolgozzák a 2050-re tervezett DEMO reaktor (demonstrációs erőmű) koncepcióját” – áll a kutatóközpont közleményében. Mi a Wigner Fizikai Kutatóközpont feladata ebben?

‒ Van egy ötéves koncepció, de az, hogy ki milyen feladatot lát el, az éves belső pályázatokon dől el. A magyar fúziós program egyébként már több mint tizennégy éve aktívan kapcsolódik az európaihoz. A legfontosabb európai kísérletek mindegyikénél ott vagyunk, így az Egyesült Királyság területén működő kísérleti reaktornál, a JET-nél is. Ez jelenleg a legnagyobb fúziós kísérlet a világon, és 2018-ig az EUROfusion rendelkezésére áll, hogy az épülő ITER-hez a JET-en végezhessünk olyan előzetes vizsgálatokat, amelyek az ITER kísérletek előrehaladását gyorsíthatják. A JET mellett a második legnagyobb európai kísérlet a német ASDEX Upgrade és az angol MAST, ahol szintén jelentős a magyar részvétel. Emellett a két nagy ázsiai kísérlet, a koreai KSTAR és a kínai EAST is használ magyar technológiát.

A fő nehézséget a technikai feladatok jelentik, vagy a finanszírozás biztosítása?

– Ez a kutatási terület még nincs olyan szinten, hogy az ipar befektetési lehetőséget lásson benne, a finanszírozás tehát az állami kutatási forrásoktól függ. Ezek megszerzése jelentős munka, de egyelőre szerencsére még fizikai és technikai problémák megoldása a legnagyobb feladat.

Ha hirtelen sokkal több forráshoz jutna ez a terület, az érdemben felgyorsíthatná a kutatás előrehaladását?

‒ Ezeknek a bonyolult nagyberendezéseknek a felépítése nem csak sokba kerül, sok időbe is telik. Csak pénzzel nem tudnánk egyik napról a másikra megoldani a feladatot, viszont tízéves távlatban olyan tesztberendezéseket építhetnénk, amelyek előre megmondhatnák, hogy a lehetséges DEMO technológiák közül melyik működik és melyik nem. Ez nagyban növelné a siker esélyét.
Itthon nagy problémánk, hogy a fiatalok közül sokan külföld­re mennek. Szoros az együttműködés a Budapesti Műszaki és Gaz­da­ság­tudományi Egyetem és a kutatóintézet között. Sok hallgatót képzünk, akik a diplomamunkájukat a külföldi kísérleteinkhez kapcsolódó témában írják. Nagy részük a témában marad, de közülük sokan külföldre mennek doktori iskolába, ahol mások a lehetőségek és az anyagi források. Kapcsolatban maradtam velük, és szeretném, ha hazajönnének, ám erre jelenleg csekély még az érdeklődés. Talán a Horizont 2020 alatt Magyarországon is nagyobb hangsúlyt kap majd a technológia fejlesztése, és ezen keresztül nagyobb vonzerőt jelenthet egy magyar intézet nemcsak a külföldön élő magyaroknak, de külföldieknek is.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka