Kilenc újabb „lendületes” csoport alakult

Miként lehetne hatékonyabbá tenni az egészségmegőrző diétás stratégiákat? Hogyan használhatjuk fel a mikrobákat a szennyvíztisztításhoz? Mi tudható meg a több ezer éves viaszhengerekből? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresik majd a válaszokat a Magyar Tudományos Akadémia Lendület programjának idei nyertesei.


Az idei felhívásra 106 érvényes pályázat érkezett. A kilenc nyertes pályázó – hét férfi és két nő – összesen 360 millió forintos támogatást kap az első kutatási év­ben. Az idén megalakuló új kutatócsoportok közül négy kutatóközpontban vagy -intézetben, öt pedig egyetemen, ebből három az ELTE-n folytathatja a munkáját. A Magyar Tudományos Akadémia 2009-ben hirdette meg a fiatal kutatók munkáját segítő kiválósági programját, a Lendületet. 2009 és 2019 között összesen 180 lendületes kutatócsoport alakult. Ezek közül 79 ma is aktív, 48 pedig beépült valamelyik volt akadémiai kutatóközpont vagy kutatóintézet szervezetébe. Az egyetemeken létesítettek közül 39 már befejezte a munkáját. A volt akadémiai kutató­hálózatban működők közül hét lezárta a munkáját, de még nem épült be a szervezetbe, hét pedig megszűnt, például a kutatócsoport-vezető külföldre távozása miatt.

A Lendület program új nyerteseinek száma és 1. évi támogatási összegeik


Az idei nyertesek közül Babai Dániel etnoökológus (MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont) napjaink közép- és kelet-európai vidéki társadalmait, az ott élő emberek természeti kör­nyezet­­hez fűződő sokszínű kapcsolatát, hagyományos ökológiai tudását vizsgálja. Csikvári Péter matematikus (ELTE) azt a matematikai eszköztárat fejleszti, amellyel nagy hálózatokat – matematikai nyelven gráfokat – kvantitatív módon lehet megérteni.

Az emberiség akár négy százalékát is érintik az olyan, gyermekkorban kialakuló szem­betegsé­gek, amelyek a két szem összehangolását zavarják meg, emiatt a látókéregben is elváltozásokat okoznak, így kihatnak például az olvasási képességre és a mozgás­koordináció különböző formáira. Hillier Dániel neurobiológus (MTA Természet­tudományi Kutató­központ) e probléma alapjait próbálja megérteni. Kovács József Gábor gépészmérnök (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) egy speciális hibrid technológia, a termoplasztikus gyantainfúzió (Thermoplastic-Resin Transfer Molding) továbbfejlesztésére vállalkozott.

A szennyvíztisztításhoz kapcsolt biohidrogén termelésében lehet majd hasznosítani a Maróti Gergely biológus, a Szegedi Bioló­giai Kutatóközpont Növénybiológiai Intézetének tudomá­nyos fő­munkatársa által tervezett kutatás eredményét. Niederreiter Zoltán asszirológus, régész, történész (ELTE) mintegy 5500 pecsét­hen­gert tartalmazó elektronikus adatbázist készít az Újasszír, Újbabiloni és Akhaimenida Birodalom korára (i. e. 1000–300) keltezett pecséthengerek összegyűjtése és osztályozása után.

Pozsgai Balázs fizikus (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudo­mányi Egyetem) az úgynevezett integrálható kvantumos sok­ré­­szecske-rendszerek dinamikájával foglalkozik. Tombácz Dóra bioló­gus (Szegedi Tudományegyetem) a diéta és a sport hatását vizsgálja a mikrobiomra és az emberi gének működésére. Vácziné Schlosser Gitta kémikus (ELTE) az élő szervezetek fő építőköveinek tekinthető fehérjék szerkezetvizsgálatát végzi tömeg­spektro­metriára épülő módszerekkel.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka