Kilenc újabb „lendületes” csoport alakult
Az idei felhívásra 106 érvényes pályázat érkezett. A kilenc nyertes pályázó – hét férfi és két nő – összesen 360 millió forintos támogatást kap az első kutatási évben. Az idén megalakuló új kutatócsoportok közül négy kutatóközpontban vagy -intézetben, öt pedig egyetemen, ebből három az ELTE-n folytathatja a munkáját. A Magyar Tudományos Akadémia 2009-ben hirdette meg a fiatal kutatók munkáját segítő kiválósági programját, a Lendületet. 2009 és 2019 között összesen 180 lendületes kutatócsoport alakult. Ezek közül 79 ma is aktív, 48 pedig beépült valamelyik volt akadémiai kutatóközpont vagy kutatóintézet szervezetébe. Az egyetemeken létesítettek közül 39 már befejezte a munkáját. A volt akadémiai kutatóhálózatban működők közül hét lezárta a munkáját, de még nem épült be a szervezetbe, hét pedig megszűnt, például a kutatócsoport-vezető külföldre távozása miatt.
A Lendület program új nyerteseinek száma és 1. évi támogatási összegeik
Az idei nyertesek közül Babai Dániel etnoökológus (MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont) napjaink közép- és kelet-európai vidéki társadalmait, az ott élő emberek természeti környezethez fűződő sokszínű kapcsolatát, hagyományos ökológiai tudását vizsgálja. Csikvári Péter matematikus (ELTE) azt a matematikai eszköztárat fejleszti, amellyel nagy hálózatokat – matematikai nyelven gráfokat – kvantitatív módon lehet megérteni.
Az emberiség akár négy százalékát is érintik az olyan, gyermekkorban kialakuló szembetegségek, amelyek a két szem összehangolását zavarják meg, emiatt a látókéregben is elváltozásokat okoznak, így kihatnak például az olvasási képességre és a mozgáskoordináció különböző formáira. Hillier Dániel neurobiológus (MTA Természettudományi Kutatóközpont) e probléma alapjait próbálja megérteni. Kovács József Gábor gépészmérnök (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) egy speciális hibrid technológia, a termoplasztikus gyantainfúzió (Thermoplastic-Resin Transfer Molding) továbbfejlesztésére vállalkozott.
A szennyvíztisztításhoz kapcsolt biohidrogén termelésében lehet majd hasznosítani a Maróti Gergely biológus, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Növénybiológiai Intézetének tudományos főmunkatársa által tervezett kutatás eredményét. Niederreiter Zoltán asszirológus, régész, történész (ELTE) mintegy 5500 pecséthengert tartalmazó elektronikus adatbázist készít az Újasszír, Újbabiloni és Akhaimenida Birodalom korára (i. e. 1000–300) keltezett pecséthengerek összegyűjtése és osztályozása után.
Pozsgai Balázs fizikus (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) az úgynevezett integrálható kvantumos sokrészecske-rendszerek dinamikájával foglalkozik. Tombácz Dóra biológus (Szegedi Tudományegyetem) a diéta és a sport hatását vizsgálja a mikrobiomra és az emberi gének működésére. Vácziné Schlosser Gitta kémikus (ELTE) az élő szervezetek fő építőköveinek tekinthető fehérjék szerkezetvizsgálatát végzi tömegspektrometriára épülő módszerekkel.•
