Az elmúlt év végén a hivatal folya­matosan bővülő nemzeti lajstromaiban mintegy százezer érvényes oltalmat tartott nyilván: védjegyeket, szabadalmakat, formatervezési és használati mintákat, földrajzi árujelzőket. Ugyanakkor csaknem kétmillió a Magyarországon hatályos nemzeti és nemzetközi, illetve közösségi iparjogvédelmi oltalmak összesített száma. Bendzsel Miklós szerint az egy évvel korábbihoz képest a nemzeti és európai szabadalmi és hatályosítási ügyek száma 46 százalékkal emelkedett. Az oltalmak megadásának aránya jelentősen javult, a tavaly nemzeti eljárásban lezárt 1350 szabadalom az előző évi háromszorosa.

Az új szabadalmak száma ugyan megduplázódott, de az elnök arra is felhívta a figyelmet, hogy a belföldi eredetű szabadalmi bejelentések száma mindössze 641 volt, 7 százalékkal (45 bejelentéssel) mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest. (Ami igazán elgondolkoztató, hogy 2004-ben még 738 hazai szabadalom született.) A hazai eredetű tavalyi szabadalmi bejelentések kétharmada (437) egyéni bejelentőktől származott, a többi cégektől. Ugyanakkor tagadhatatlan eredmény, hogy a nemzetközi szabadalmi együttműködésből (PCT) eredő ügyek közel 60 százalékkal csökkentek, ami az ügyállomány gyorsított feldolgozásának és a hatékonyság javításának köszönhető.

A nemzeti védjegybejelentések kissé megtorpantak: a múlt évi 3857 bejelentés 16 százalékkal kevesebb, mint 2012-ben volt. Bendzsel Miklós szerint ez az európai uniós pályázatok második fél évben elfogyó keretével magyarázható. Az új, 2014-es kutatás-fejlesztési (K+F) pályázatok megnyitásával visszatérhetünk a korábbi kerékvágásba. Az elnök arra is kitért, hogy a hivatal már három éve ellátja kilenc szerzői jogkezelő szervezet felügyeletét, az előző, 2012-es lezárt évről 17,6 milliárd forintnyi szerzői jogdíj beszedéséről hoztak döntést.

A tavalyi eredményekhez tartozik, hogy a kormány 2013 szeptemberében elfogadta a szellemi tulajdon védelmére vonatkozó nemzeti stratégiát, a Jedlik-tervet. Ennek egyik célkitűzése, hogy a 2013/2014-es tanévtől az általános iskolai és a középiskolai oktatásban is megjelennek a szellemi tulajdon védelméhez kapcsolódó alapvető ismeretek.

Bendzsel Miklós kiemelkedő eredménynek nevezte, hogy az egységes európai szabadalmakat érintő perekkel foglalkozó Egységes Szabadalmi Bíróság (ESZB) létre­hozásáról szóló megállapodás alapján az ESZB bírái képzésének Budapest adhat majd otthont. A hivatal nemzetközi feladatai között említette, hogy a Visegrádi Együttműködés országaival egy közép-európai szabadalmi intézet, a Visegrádi Szabadalmi Intézet felállításáról írtak alá szándéknyilatkozatot. Szakmai munkájuk másik elismerése, hogy Szingapúr a hozzá érkező szabadalmi bejelentések újdonságvizsgálatának negyven százalékát az SZNTH-val végezteti el. Cél, hogy az idén lejáró szingapúri szerződést további három-öt évvel meghosszabbítsák.

A kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésére vonatkozó feladatkör bevezetése óta eltelt húsz hónap tapasztalatai azt mutatják, hogy az előminősítési tevékenység ismertsége növekszik, míg az adóhatóság részére történő, az adóellenőrzésekhez (azon belül is elsősorban az innovációs járulék igénybevétele jogosságának vizsgálatához) kapcsolódó bírálatok készítését magában foglaló utólagos szakértői tevékenység 2012-ben és 2013-ban hozzávetőlegesen hasonló intenzitást mutat. A statisztikai adatok alapján az előzetes minősítést igénybe vevő kérelmezők (125) között legnagyobb arányban (62 százalék) a kis- és középvállalkozások nyújtottak be minősítési kérelmet 2013-ban. A túlnyomó­részt (80 százalék) műszaki területre vonat­kozó kérelmek 89 százalékában volt megerősíthető a projektek kutatás-fejlesztési tartalma. A NAV 2008-ig visszamenőleges, megküldött utólagos ellenőrzéseinek szakértői vizsgálatában a hivatal 2013-ban 918 lezárt ügyben a műszaki projektek 39 százalékában, a nem műszaki projektek csupán 28 százalékában igazolhatta a K+F tartalmat. A többség tehát csak trükközni próbált, ám érdemi innovációt nem hajtott végre.

Bendzsel Miklós az eredmények mellett arról is beszélt, hogy mivel elégedetlen. Példaként említette, hogy évek óta 650 körül alakul a hazai szabadalmi bejelentések száma, amit emelni kell. Ugyancsak változtatni kell a kutatás-fejlesztési pályázatok értékelésén – szerinte ugyanis nem kérik kellő szigorral számon a teljesítményt, az eredményességet.•