Jó úton járunk

Innováció tekintetében 2012 óta folyamatosan közelítünk az európai átlaghoz, és a felzárkózás üteme egyre gyorsul – hangsúlyozta az Innotéka magazinnak adott interjújában Gulyás Tibor innovációért felelős helyettes államtitkár, aki szerint a folyamatot tovább erősítheti az innovációt támogató intézményrendszer jelenleg is zajló átalakí­tása. Véleménye szerint reális esélyünk van arra, hogy hazánk 2030-ra a mérsékelt innovátorok csoportjából átkerüljön a jelentős innovátor országok közé.


Mekkora kihívást jelent a hazai gazdaság számára az ipar folyamatban lévő átalakulása?

– Az újraiparosítási paradigma a kormányzati iparstratégiákban nem a hagyományos technológiájú, alacsony béreket nyújtó tömeggyártás megerősödését vagy a vissza­települését jelenti, hanem elsősorban a „tudásalapú gazdaság” térnyerését, a nagyobb hozzáadott értékű és magasabb béreket nyújtó ipari tevékenységek élénkítését, a hozzájuk kapcsolódó üzleti szolgáltatások fellendítését. Hazánkban a gazdasági teljesítményt döntően a külföldi tulajdonú, multinacionális cégek határozzák meg, míg a nagyobb létszámú és munkáltatóként meghatározó kis- és középvállalkozói (kkv) réteg termelékenységi és innovációs potenciálja ettől elmarad. Ezért is fontos, hogy meg­erősödjenek a hazai kkv-k, ugyanakkor az ipari átalakulás különböző trendjei – a többi között a digitalizáció és az Ipar 4.0-hoz kötődő folyamatok, a technológiai robbanás, a dekarbonizáció, a globális érték­láncok átalakulása – egyre nagyobb ki­hí­vások elé állítják a hazai vállalatokat, a kormány ezért kiemelten fontosnak tartja a támogatásukat. Az Innovációs és Technoló­giai Minisztérium, egyebek között a kkv-k digitális gazdaságban való felzárkózását több szakterület összehangolt cselekvésén keresztül is támogatja.

Az előrelépések ellenére az Európai Bizottság értékelése szerint Magyar­ország továbbra is mérsékelt inno­vá­tornak számít az Európai Unión belül. Miben sikerült fejlődnünk az utóbbi években?

– A kutatást, fejlesztést és innovációt ösztönző felhívások fejlesztésére a legtöbb európai ország rengeteg erőforrást fordít, mivel a területre befektetett eszközök bizonyítottan sokszoros társadalmi és gazdasági hasznot eredményeznek, növelik a támogatott cégek árbevételét, profitját és exportképességét. Megfigyelhető, hogy minél nagyobb a támogatás, annál nagyobb a forrásfelhasználás hatékonysága is. A magyar kormány számára nagyon fontos, hogy Magyarországon évről évre erősödjön a KFI területén a befektetések mértéke. Ezt mutatja az is, hogy 2010 óta megduplázódott a K+F ráfordítások összege, a gazdasági növekedést meghaladó mértékben nőtt a K+F tevékenység súlya hazánkban az utóbbi évtizedben. A növekvő állami befektetések mellett a vállalkozások is 2,5-szer nagyobb összeget költöttek el K+F-re 2018-ban, mint 2010-ben.

Az Európai Unió tagországainak innovációs besorolása (Forrás: European Innovation Scoreboard 2020)

Az előrelépések ellenére Magyarország, ahogy említette, valóban továbbra is mérsékelt innovátornak számít, hiszen min­den vizsgált ország innovációs rendszere folyamatosan fejlődik. Ezért, ha csak kismértékben tudjuk felülmúlni más országok innovációs fejlődését, már az is jelen­tős eredménynek tekinthető. Fontos kiemelni: 2012 óta folyamatosan közelítünk az európai átlaghoz, és a felzárkózás üteme egyre gyorsul. Eredményesebbek lettünk az innovációbarát környezet, a vállalati be­ru­házások, a vonzó kutatási rendszerek, a szellemi tulajdon, a finanszírozás és támoga­tás, valamint az innovátorok címkével jelzett dimenziókban. Utóbbi kategó­ria a kis- és középvállalkozások arányát je­lenti, tehát ebből látható, hogy a kkv szektor felzárkózása is elindult. A kormányzat által kitű­zött cél, hogy 2030-ra a mérsé­kelt in­no­vátorok csoportjából átkerüljünk a jelentős in­novátor országok közé. Jó úton járunk.

A kutatás, fejlesztés és innováció területén 2012 óta folyamatosan közelítünk az  euró­pai átlaghoz, és a felzárkózás üteme egyre gyorsul. Eredményesebbek lettünk az innováció­barát környezet, a vállalati beruházások, a vonzó kutatási rendszerek, a szellemi tulajdon, a finanszírozás és támogatás tekintetében, továbbá a kis- és középvállalkozói szektor felzárkózása is elindult. A cél, hogy 2030-ra a mérsékelt innovátorok csoportjából átkerüljünk a jelentős innovátor országok közé.
Az európai innovációs rangsor alapján mely területeken teljesít jobban hazánk?

– Magyarország négy területen is az EU-s átlag közelében van. Ilyenek az értékesí­tési hatások, amelyek a high-tech termé­kek és tudásintenzív szolgáltatások export­ját foglalják magukba, a foglalkoztatási ha­tá­sok, amelyekkel a tudásintenzív és inno­vációra épülő ágazatokban dolgozó munkavállalók számát vizsgálják, valamint az innovációbarát környezet és a vállalati beruházások dimenziói is.

Miben nem sikerült továbbra sem áttörést elérni, és mi hátráltatja ezt?

– Két területet azonosítottunk, ahol fel kell gyorsítani a fejlődést. Az egyik ilyen a központi költségvetésből elnyerhető források elérését célzó pályázók támogatói szolgáltatásának erősítése. A célunk az, hogy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) – egy ügynökség működéséhez hasonlóan – közvetlenül kapcsolatot teremtsen az innovációs térben megtalálható szereplőkkel, és segítse őket. Emellett természetesen a pályázati felhívások támogatják a nemzetköziesedést, és ennek fontos részeként a határon átnyúló együttműködéseket. A kapcsolatépítés terén nem vagyunk lemaradva a régióhoz képest. Persze van még hová fejlődnünk a nyugat-európai országokhoz viszonyítva. De hiszem, hogy a hazai tudományos rendszer megérett en­nek az évtizedes hátránynak a leküzdésére. Ennek érdekében zajlik az egyetemek és a hozzájuk kapcsolódó innovációs terek nemzetköziesítése; az NKFIH is több eszközzel támogatja a kutatók és vállalkozások nemzetközi kapcsolatépítését.

A K+F-tevékenység legfontosabb mutatóinak alakulása (2010 = 100%) Forrás: KSH

Az emberi erőforrásokon a KFI intenzív munkakörökben alkalmazható humánerő­forrás-bázis elérhetőségét kell érteni. Az el­múlt két évben kiemelt figyelem összpontosult erre a területre. El akarjuk érni, hogy minden megszólítható célcsoportnak le­he­tősége nyíljon az innovációs folyamatokban való részvételhez szükséges ismeretek elsajátítására. Ezt a célt szolgálják az elmúlt időszakban indult programok is: a kutatási és innovációs menedzser szakirányú továbbképzés, a Kooperatív Doktori Program, a Hungarian Startup University. Az egyetemközpontú innovációs térnek az egyik kimagasló előnye, hogy a felsőoktatási intézmények közelében megerősödő és újonnan megjelenő tudástermelő, tudástranszfer és tudásfelhasználást célzó folyamatokba a hallgatók is belelátnak, a tanulmányaik mellett be tudnak kapcsolódni a KFI folyamatokba. A formális képzések mellett zajlik a társadalom érzékenyítése is, kiállítások, médiatartalmak és előadások támogatásán keresztül. Reményeink szerint az áttörés hamarosan ebben a dimenzióban is bekövetkezik.

A magyar tudományos élet Budapest-központú, a kutatási tevékenység kétharmada Budapesthez vagy Pest megyéhez köthető. Miképp változtatható meg ez az arány?

– A központi régió valóban kiemelkedő teljesítményt nyújt, ugyanakkor az ország térségeinek innovációs képessége, felkészültsége szerencsére kiegyenlítettebb, mint gondolnánk. Az elmúlt idő­szakban az ágazatvezetés zászlóshajóprojektjeinek egy része a KFI infrastruktúra fejlesztését célozta. Ezek a fejlesztések azonban nemcsak a „hardvert”, hanem a hozzá kapcsolódó szakértői közeget is biztosítják. Ha egy térképre tesszük a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központokat, a Kompetenciaközpontokat, a készülő Tudományos és Innovációs Parkokat, valamint a tavaly elindult Nemzeti Laboratóriumokat, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy az országnak nem marad olyan területe, ahol ne találnánk az innovációs folyamatokat támogató infrastruktúrát. Ezek a pontok az esetek túlnyomó többségében valamelyik felsőoktatási intézmény székhelyével vagy telephelyével esnek egybe. Ez egyrészt meghatározó a szakterületi kompetenciákat illetően, másrészt garancia arra, hogy a szakértői humánerőforrás rendelkezésre áll. Debrecen, Győr, Pécs, Szeged, Kecskemét, Miskolc, Nagykanizsa, Kaposvár – az innovációs központként azonosítható városaink felsorolása is elég ahhoz, hogy lássuk: az agráriparhoz, a gépjárműgyártáshoz, az autonóm járművekhez, az egészségiparhoz, a lézertechnológiához kapcsolódó innovációknak már kiépült inkubációs környezetük van hazánkban.

Innovációs központként azonosítható városainkat – Debrecen, Győr, Pécs, Szeged, Kecskemét, Miskolc, Nagykanizsa, Kaposvár – nézve látható, hogy az agráriparhoz, a gépjárműgyártáshoz, az autonóm járművekhez, az egészségiparhoz, a lézertechnológiához kapcsolódó innovációknak kiépült inkubációs környezetük van hazánkban.
Elkezdődött az innovációt támogató intézményrendszer átalakítása. Milyen új szereplők jelentek meg a rendszerben, milyen feladatokkal és milyen feladatkörökkel?

– A teljes magyar KFI rendszer intézmény­rendszerének és finanszírozásának átalakítását megvalósító intézkedésnek négy központi eleme volt. A kormány tudományos tanácsadó testületeként meg­alakult a Nemzeti Tudománypolitikai Ta­nács, megvalósult továbbá az alap- és alkalmazott kutatásokat kiszámíthatóan finanszírozó egységes Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap, a KFI-re fordítandó állami források éves szintjét 25 százalékkal emeltük, létrejött egy alap- és egy alkalmazott kutatással foglalkozó, állami finanszírozású kutatóhálózat. Ezek közül a kérdéshez kapcsolódóan a Nemzeti Tudománypolitikai Tanácsot (NTT), az NKFI Alapot kezelő Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalt és a megújult kutatóhálózatot érdemes kiemelni. Az NTT tanácsadó testülete a tudomány, az ipar, valamint a kormányzati szervek szakterületi illetékességgel vagy érintettséggel, megkerülhetetlen tapasztalati tudással rendelkező szereplőiből áll. Feladatuk kettős, egyrészt visszacsatolást adnak a kormányzati tervekkel kapcsolatban, másrészt tapasztalataikra építve javaslatokat fogalmaznak meg az ágazatvezetés számára. 2020-ban tartották az alakuló ülést, amelyen már rendkívül hasznos eszmecsere folyt a hazai innováció meghatározó kérdéseiről. A tanácsadói fórum összeköti az ipari, a tudományos és az állami szektort, így hatékonyabbá teszi a területek közötti párbeszédet.

Immár kibővített feladatkörrel működik az NKFIH is. Mennyire elégedettek a Hivatal teljesítményével?

– A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapban megtalálható kiírásokat az NKFIH koordinálja, és emellett a teljes kutatás-fejlesztési pályázati rendszer odatartozik. Az NKFI Alap létrehozásának az volt a célja, hogy a korábbi töredezett támogatási rendszer egységessé váljon, átlátható és kiszámítható működést biztosítson. Az alap kialakítása óta eltelt idő azt mutatja, hogy az innovációs és a kutatási alaprészben elérhető felhívásokat a pályázók ismerik és hasznosnak találják. Az NKFIH által kezelt NKFI Alapban kiírásra kerülő pályázati források összege az elmúlt évet tekintve közel 145 milliárd forint volt, ehhez adódik hozzá a Nemzeti Laboratóriumok elindítását szolgáló 14 milliárd forint.

Az NKFIH feladatkörei folyamatosan bővülnek, a szervezet magas szakmai színvonalon működik. Azzal, hogy az NKFIH ügynökségi feladatokat is magára vállal, közelebb kerül a piaci szereplőkhöz, arra számítunk, hogy meg tud szólítani olyan vállalkozói köröket is, amelyek eddig nem vonódtak be a pályázati rendszerbe, ennek köszönhetően növekedni fog a hazai innovációintenzív vállalkozások nemzetközi láthatósága is.

A hazai tudományos teljesítmény jelentős része a 2019 szeptemberében létrehozott Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz (ELKH) köthető. Milyen el­várásokat fogalmaztak meg az új szervezettel szemben?

– A magyarországi kutatási rendszer kapacitásának, hatékonyságának és gazdasági fejlődéssel való kapcsolatának megerősítése érdekében kiemelt kormányzati cél a kutatás-fejlesztési állami finanszírozás GDP-hez viszonyított arányának fokozatos növelése. A kitűzött cél eléréséhez nélkülözhetetlenné vált a kutatás-fejlesztés és innováció új irányítási és finanszírozási modelljének kialakítása. Ennek alappillére az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, amely hozzájárul a kutatóintézet-hálózat hazai alapkutatási eredményeinek nagyobb arányú és hatékonyabb hasznosulásához.

A kormány továbbra is elkötelezett a kutatási hálózat fejlesztésében, nemzetközi láthatóságának növelésében. Tavaly 22 milliárd forint többletforrás biztosításáról döntöttünk, amelynek kiemelt célja a kutatói életpályamodellhez szükséges feltételek megteremtése, korszerű és rugalmas bérezéssel. Ezt a bérfejlesztéshez szükséges többletforrás mellett a munkavállalói jogállás megváltozása is segíti. A kutatói infrastruktúra-fejlesztésre több mint 36  milliárd forintot rendelt a kormány, amelyből megvalósulhat az ELKH-hoz tartozó Agrártudományi Kutatóközpont új martonvásári kutatási tömbje, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézete új kutatóháza, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont új kutatóparkja, valamint a Wigner Fizikai Kutatóközpont rekonstrukciója és fejlesztése.
A felsorolt intézkedésekből is látszik, hogy a háttérben intenzív munka folyik, a kutatási hálózat fejlődik.

Melyek azok a területek, amelyek plusz­forrásra, kedvezményekre, könnyítésekre számíthatnak idén az innováció erősítése érdekében?

– 2021-ben több felhívás is megjelenik, ame­lyek az innovációs politika eszközrendszerével reagálnak a jelenlegi piaci igényekre. Továbbra is a magyar innovációs törekvések segítése, az innovációs aktivitás növelése a cél a piaci szereplők, a felsőoktatási intézmények és a társadalom széles rétegének körében. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap (NKFIA) a Kutatási Alaprész és az Innovációs Alaprész segítségével minden évben támogatást nyújt az innovációs célok megvalósításához. Az NKFIA hazai költségvetésből származó forrásai mellett az európai uniós forrásokból gazdálkodó, a 2021-es évben a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP 2014–2020) utódjaként induló Vállalkozásfejlesztési és In­novációs Operatív Program (VINOP 2021–2027) első felhívásai is megjelennek várhatóan az első fél évben.

Fontosnak tartjuk a vállalkozások innovatív ötleteinek, fejlesztéseinek ösztönzését, a felsőoktatási intézmények, kutatóhelyek innovációs projektjeinek támogatását, a társadalmi innováció elősegítését és a nemzetközi kapcsolatok erősítését.

Az innovációaktivitás növelése érdekében fontos a vállalkozások innovatív ötleteinek, fejlesztéseinek ösztönzése, a felsőoktatási intézmények, kutatóhelyek inno­­vá­ciós projektjeinek támogatása, a társadalmi innováció elősegítése és a nemzet­közi kap­csolatok erősítése.
Milyen fő eredményei vannak a nemzetközi partnerség keretében létrejött Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központnak?

– Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (Hungarian Centre of Excellence for Molecular Medicine; HCEMM) létrehozását zászlóshajóprogramnak te­kinti. A kiválósági központ célja, hogy a molekuláris biológiai alapkutatásokból a gyógyításban közvetlenül felhasználható eredmények szülessenek. A programban jelenleg tizenkét kutatócsoport vesz részt, amelyek mindegyike szorosan kapcsolódik a központot létrehozó intézményekhez: öt csoport a Semmelweis Egyetemen, négy csoport a Szegedi Tudományegyetemen, három csoport a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban végzi a munkáját.

A HCEMM-kutatócsoportok öregedéssel kapcsolatos betegségek okait, megelőzését és lehetséges gyógymódjait kutatják, három tudományos pillérbe sorolva: szív- és érrendszeri, genom és daganatos, valamint immun- és gyulladásos betegségek. A kutatási irányok meghatározásánál fő szempont volt, hogy ezek a betegségek Magyarországon és Európában vezető halálozási okok. Több HCEMM-kutatócsoport is bekapcsolódott a koronavírushoz kapcsolódó kutatásba, mind a modellezés, mind a klinikai kutatás területén.

A program különlegessége az Advanced Core Facility rendszer (Fejlett Műszerparkok; ACF) meghonosítása, amely arra szolgál, hogy a legfejlettebb kutatási technológiákat fókuszáltan szervezi egységbe, és hálózatos formában működteti, így minden HCEMM-kutató hozzáférhet. A műszerparkokat mindhárom intézményben kialakították. A kiválósági központ a jövőben hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyar­ország jelentős szereplője legyen az európai és világszínvonalú kutatásnak a molekuláris medicina területén.

Kormányzati célként fogalmazták meg, hogy Magyarországon az innovációs öko­­szisztémát az egyetemek köré kell felépíteni. Ezt elősegítendő jöttek létre a Területi Innovációs Platformok. Milyen sikerrel?

– Ahogy már említettem, az innovációs rendszer átalakításának célja a hatékonyságnövelés volt. Az átalakítás azonban csak szükséges, de nem elégséges feltétele a felzárkózásnak. Jelentős fejlesztéseket, támogatásokat és erőfeszítéseket igényel a hazai KFI rendszer több területen is, úgymint a szellemi tulajdon, az emberi erőforrások, a finanszírozás és a támogatás, valamint a kutatási rendszerek területén. Ha a felsőoktatást az innovációs ökoszisztéma központi szereplőjévé tesszük, akkor azt láthatjuk, hogy valamennyi említett területen jelentős javulás érhető el. Ezért hívták életre a Nemzeti Laboratóriumokat, a Kompetenciaközpontokat és a Felsőokta­tási és Ipari Együttműködési Központokat is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a megújuló hazai innovációs ökoszisztéma jövőbeli teljesítménye és versenyképessége szempontjából kulcsfontosságú, hogy a szereplők kapcsolatai helyi szinten is megerősödjenek. Az NKFIH ezért hozta létre a Területi Innovációs Platformokat, amelyek elősegítik az információáramlást, a tudástranszfert, az innovációs szakpolitikai irányok megismerését, valamint az együttműködést és a szakmai kapcsolatépítést. A program sikerét jól mutatja, hogy a megalapított nyolc platformhoz több mint kétszázötven tag csatlakozott a felsőoktatási, a vállalati és a civil szférából, és több mint negyven eseményt rendeztek meg. Idén még további öt platform alapítását tervezzük.

A Területi Innovációs Platformok elősegítik az információáramlást, a tudástransz­fert, az innovációs szakpolitikai irányok megismerését, valamint az együttműködést és a szakmai kapcsolatépítést. Az eddig megalapított nyolc platformhoz több mint kétszázötven tag csatlakozott a felsőoktatási, a vállalati és a civil szférából. Idén még további öt platform alapítását tervezik.
Milyen fejleményei vannak a tavaly októberben az Innovációs és Tech­nológiai Minisztérium, valamint az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) között létrejött megállapodásnak?

– Meghatározó partnerként tekintünk rá­juk, akiknek kiemelt szerepük lehet a hazai innovációs ökoszisztéma fejlesztésében. Már tavaly elfogadtunk egy cselekvési tervet, melynek célja, hogy olyan szinergiákat hozzunk létre, olyan tevékenységeket ösz­tönözzünk, amelyek erősítik az EIT-kö­zös­ség és a magyar innovációs ökoszisztéma közötti együttműködéseket, kiaknázzák a meglévő erőforrásokat, és hozzájárulnak a vállalkozók és innovátorok új generációjának létrehozásához. Tavaly decemberben rendeztünk egy online fórumot, amelyen az EIT Tudományos és Innovációs Társulá­sai bemutatták működésüket. Az EIT programjain keresztül a hazai innovátorok, vállalkozók és hallgatók több mint hétmillió euró forráshoz jutottak 2019-ben. Ezt szeretnénk fokozni a jövőben azzal, hogy ösztönözzük a hazai szereplőket az EIT programjaiban való aktív részvételre.

A tavaly meghirdetett Mesterséges Intelligencia Stratégia milyen feladatokat ró a kormányzatra, a gazdaság szereplőire 2021-ben?

– Fontos látnunk, hogy az adatalapú, valamint mesterséges intelligencia (MI) által támogatott megoldások mindenféle külső beavatkozás nélkül is rohamosan terjednek. Ebben a folyamatban a kormányzat egyrészt támogató szerepet tölthet be, amennyiben igyekszik a társadalom minél szélesebb rétegeit felkészíteni a technológiában rejlő lehetőségek minél teljesebb kihasználására, másrészt kezdeményező lehet, a kormányzati és közigazgatási folyamatokat hatékonyabbá teheti az MI segítségével.

Az MI Stratégia megvalósítási folyama­tának támogatása és koordinálása érde­kében kifejezetten adatalapú, valamint MI-megoldásokra szakosodott szervezetek kezdik meg működésüket. A Nemzeti Adat­vagyon Ügynökség a magán- és közszféra szereplőit segíti a tudatos adathasználatban rejlő lehetőségek kihasználásában, az MI Innovációs Központ a hazai digitális vállalkozásfejlesztés kifejezetten MI-re sza­kosodott lábát jelenti majd, míg az MI Nemzeti Laboratórium pedig az e technológiával kapcsolatos hazai kutatói közösségek tevékenységeit igyekszik összehangolni és erősíteni.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021
Címkék

Innotéka