Egy okosotthon-alkalmazás nemcsak új építésű házak esetében megvalósítható, hanem meglévő otthonokba is telepíthető. Rendszerei már nem kizárólag lakások vagy önálló családi házak esetében kiépíthetők, hanem társasházaknál is. Az ingatlanokban elhelyezett részegységekre pedig nem egymástól függetlenül működő elemekként kell tekinteni, ugyanis azok egy nagy egészként is képesek funkcionálni – egyebek között ezek voltak a februári, online formában megrendezett háromnapos Smart Home Expo érdekesebb üzenetei. Ám mielőtt elmerülnénk a részletekben, érdemes távolabbról megközelíteni az okosotthonszektor jelenlegi helyzetét.

Akiket nem tört meg a járvány

A legfrissebb kutatások szerint az elmúlt években nemcsak Magyarországon, hanem a világ legtöbb piacán komoly mértékben nőtt az érdeklődés az okosotthonok iránt. Nagy erőfeszítést tettek ezen a téren a kapcsolódó gyártók, akik nemcsak termékpalettájukat szélesítették, de folyamatosan növelték ügyfélkörüket, és állandó akciókkal igyekeztek minél több potenciális ügyfelet elérni annak érdekében, hogy eloszlassák a bizalmatlan­ságot és a különféle tévhiteket. Ez igen jól sikerült, ugyanis a globális smart home piac mérete 2019-ben 74 milliárd dollárról tavaly 91 milliárdra nőtt, és idén az előre­jelzé­sek szerint 113 milliárd dollárt ér el, 2023-ra pedig 153 milliárd dollárra emelkedik, ami 15 százalé­kos éves növekedésnek felel meg. Ez a folyamat hazánkban is meg­figyelhető, ráadásul a magyar­országi számok ugyancsak bizakodásra adnak okot: a szakértők 2024-ig több mint 20 százalékos emelkedéssel számolnak.

Míg világszinten a háztartások 9 százalé­ká­ban találkozhatunk okos­otthon-megoldásokkal, nálunk ez az arány jelenleg 4 százalék, ám néhány éven belül 10 százalék­pontos növeke­dés várható. Az optimista becslések nem alaptalanok, jóllehet a koronavírus számos ágazatot padlóra küldött az elmúlt egy esztendőben, azonban a pandémia az okos­otthonok piacát szinte egyáltalán nem érintette. A világszerte tapasztalható lezárások miatt ingatlanaikba vissza­szorulók számára egyre fontosabbá váltak az automatizált kényelmi és biztonsági megoldások. Ráadásul a 2020-as esztendő radikálisan formálta át az igényeket is, hiszen egy otthon már nem pusztán csak lakótér manapság, hanem egyben irodai, edző­termi vagy éppen játszó­házi funkciókat is betölt. Emellett egyre komolyabb igény mutatkozik arra is, hogy ingatlanjaink alkalmazkodjanak az időjáráshoz, az élet­ritmusunk­hoz és a hangulatunk­hoz. Ugyanakkor azt az alap­­tézist sem szabad elfelejteni, hogy az okos­otthon nemcsak a kényelem és a biztonság fokozásáról szól, hanem a meg­felelően kiválasztott megoldások általi takaréko­sabb és hatékonyabb üzemelésről is. És nem utolsó­sorban egy jól előkészített és gondosan meg­tervezett okos­rendszer akár 10 százalékkal is növelheti az ingatlan értékét.

A legújabb trendek

Az okosotthonközpont gyártásával és az ehhez szükséges rendszerek kiépítésével foglalkozó OOT Technologies Kft. (OOTT) társalapítója, Rónai Balázs a Smart Home Expo egyik előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy ha valakit megkérdezünk arról, hogy mi jut eszébe a témáról, biztosak lehetünk benne, hogy a válaszok között szerepelni fog: az okosotthon valami drága, luxusdolog, biztosan csak új építésű házakhoz lehet kiépíteni. A 2017-ben alapított magyar startup szolgáltatásai között a már meglévő otthonokba telepíthető rendszerek is szerepelnek. Rónai kitért arra is, hogy mivel rádiós rendszert használnak, ez a folyamat vésési, bontási és más felfordulással járó munkálatok nélkül, utólag is beépíthető bármelyik ingatlanba. A kapcsolók, dugaljak mögé, a falba süllyesztve helyeznek el néhány készüléket, melyek az OOTT HUB-bal kommunikálva valósítják meg a vezérlést. Új építésű ingatlanok esetén a villanyszerelést úgy érdemes megterveztetni, hogy a kapcsolókhoz ne csak a fázist, de a nulla vezetéket is vezessék be a villanyszerelők. Ezzel megkönnyíthető a rendszer későbbi bővítése és kiépítése. És hogy mi lesz a régi táv­irányítós rolókkal vagy légkondicio­nálók­kal? Természetesen a régi eszközöket nem kell eldobni, a rendszer ugyanis kompatibilis a régebbi 433 mega­hertzes táv­irányí­tós redőnyök­kel, és van megoldás az infra-távirányítós eszközök integrálására is. A későbbi fejlesz­té­sek­nek sincs akadálya, a HUB szoftverének alapja nyílt forrás­kódú rendszer, az egész világon folyamatosan fejlesztik, a legtöbb új okoseszköz pedig hetek alatt elérhető. Rónai a luxus­sal kapcsolatos kritikákkal kapcsolatban azt is megjegyezte, manap­ság ezek a funkciók meg­fizethető kategóriát képviselnek, funkcionalitástól függően négyzet­méteren­ként akár bruttó 3-5 ezer forintból megvalósíthatók.

A társasházi piacon gyakran látszik, hogy a beruházók – és sok esetben az okos­otthon­gyártók – számára is még mindig a lakás jelent egy egységet, nem pedig a társasház. Minderről már a Chameleon Smart Home B2B értékesítési vezetője, Lakatos Gábor beszélt egy másik virtuális színpadon. Mint megtudtuk, a magyar startup kon­cep­ciója arra ad lehetőséget a felhasználóknak, hogy ne csak a lakás zárt rendszeréhez férjenek hozzá, hanem a komplett társasház közös szisztémájához is. Ennek köszönhetően például az ajtónyitás applikáción keresztül már távolról megtörténhet, a kapucsengő integrálá­sá­val pedig a telefonunk kijelzője révén meg­tudhatjuk, hogy ki csengetett be hozzánk. A lakást elhagyva aktiválhatunk egy kilépő­módot, amely azonnal hívja nekünk a liftet, menet­közben pedig kinyitja a garázs­kaput, és automatikusan felkapcsolja a villanyokat. Környezeti katasztrófa, esetleg víz-, gáz- vagy tűzkár esetén a társasházi rendszer érzékeli a veszélyt, ezért automatikusan áramtala­nítja a lakást, elzárja a fő­csapokat, amivel jelentős károktól kímélhet meg minket.

Kerekasztal-beszélgetés keretében vitatták meg a startup egy másik saját fejlesztését, a Connected Home over IP-t vagy röviden CHIP-t, ami a szakemberek szerint forradalmi változásokat indíthat el az okosotthonok piacán. Az elnevezés hátterében egy közös kommunikációs nyelv áll, amelynek az a lényege, hogy az ingatlanokba beépített rész­egységek képesek legyenek kapcsolatot létesíteni egymással, így egy nagy egészként, és nem külön-külön működő elemekként tekinthetünk az okosotthonokra. A több rendszert működtető intelligens megoldások még többnyire nem kommunikálnak egymással, ezért mindegyikhez külön applikáció, és nemritkán külön irányítópanel is tartozik, ami öt-hat berendezés esetén már sok bonyodalmat, de mindenképpen nehézségeket okozhat az irányítás során, hogy az átláthatósági akadályokat ne is említsük. Az egy rendszerbe integrált részegységek nemcsak a fűtés, az árnyékolás és a világítás közti együttműködést egyszerűsítik le, hanem az irányítást is egy „kézbe” helyezik, így egyetlen központi vezérlő vagy egy applikáció elegendő ahhoz, hogy mindent elérhessünk és kalibrálhassunk. A gyártók többsége már készül erre az újításra, hiszen az egységesítéssel növekszik a funkcionalitás, a biztonság, a közös szabvánnyal pedig a kivitelezők dolga is egyszerűsödik.

A láthatatlan egység

A Smart Home Expón sok más mellett bemutattak egy magyar fejlesztést, a Material Buttont (MB), amelynek segítségével a legtöbb otthoni hagyományos felület nyomó­gombbá, fényerő-szabályozóvá vagy lépés­érzékelővé alakítható, méghozzá úgy, hogy az láthatatlan marad. A fejlesztők ötvözték a kapacitív és a rádiófrekvenciás technológiát, és ennek köszönhetően olyan elektromosan töltött teret hoznak létre az antenna körül, amelyet az emberi test közelsége megváltoztat, azaz aktiválja a bináris jelet. Tehát bármilyen felületből lehet érintőgombos kapcsoló, akár 3 centiméter vastagságú anyag mögé beépítve. A terméket először bútorokba szerelve próbálták ki, amelyekhez először 12 voltos LED-lámpákat kapcsoltak. Az eszköz egyszerűen behelyezhető kör­vágó­val fúrt lyukba, ennek az ellenoldali felülete rejtett kapcsolóként működik. A LED-szalagok beüzemelésénél a 230 voltos áramforrás és az MB közé egy transzformátort iktattak be, majd magát a kapcsolót kötötték össze a LED-szalaggal. Fa, faalapú lap­termé­kek, kompozit lapok, kerámia, gipszkarton esetében is egyszerűen, különösebb speciális gép vagy szerszám nélkül történhet a beépítés, kivételt a különböző fémek és fémötvözetek jelentik. A technológia ezeken a felületeken nem beépíthető. A Csiha Kft. fejlesztései egy másik speciális területen, a lépcsővilágításban is elérhetők már. A rendszer a szeizmikus mozgásra épül: a lépcső használata során a lépés esetében keletkezett apró rezgések aktiválják a kapcsolót, és ezáltal a világítást.

Az első okoshotel a kontinensen

A konferencián a járványhelyzet miatt teljesen összeomlott turizmus ellenére szó esett az okoshotelekben rejlő lehetőségekről is. Érdekesség, Európa első négycsillagos színvonalú, teljes egészében a vendég okostelefonja által vezérelt okoshotelje, a KViHotel éppen Budapesten található. Bár a virtuális expón nem erre a projektre koncentráltak, egyedisége okán érdemes megismerkedni vele. A 2018 óta működő, 40 szobás szálloda egy korábbi irodaház épületében kapott helyet, és a TMRW Hotels applikáció segítségével szinte teljesen személyzet nélkül működik. A vendégek a becsekkolástól a kijelentkezésig minden funkciót okostelefonjukon keresztül valósíthatnak meg. Egy e-mailben kapott foglalási kóddal lehet bejelentkezni a szobába. Ehhez nincs szükség sorban állásra a recepción, akár a reptéren a csomagokra várva vagy a taxiban megoldható néhány gombnyomással. Arra azonban ügyelni kell, hogy sose merüljön le a telefonunk, ugyanis a mobil a Bluetooth-kapcsolaton keresztül egyben szobakulcsként is funkcionál, de késői érkezés esetén a szálloda főbejárata is nyitható vele. A távvezérelt rendszer segítségével már az utazás előtt be lehet előre állítani a szoba hőmérsékletét. Ugyancsak az applikáción keresztül kérhetünk takarítást, vagy éppen jelezhetjük, ha nem szeretnénk, hogy bárki zavarjon ottlétünk alatt. Ez a funkció üzemeltetői szemszögből is rendkívül előnyös, a takarító­személyzet ugyanis pontosan tudja, hogy mely szobákhoz mikor kell menniük, nem kell minden folyosót végigjárniuk. A tévé vagy a világítás irányítása, illetve a függöny automatikus elhúzása mellett a taxi- vagy ételrendelés szintén a telefonon zajlik, és a rendszer a fizetési folyamatok nyomon követésére is alkalmas. A vendégek az okoshotel egész területén szélessávú, ingyenes wifit vehetnek igénybe, az alkalmazás használatát pedig szöveges segítség és videó támogatja. A 40 szobát három kategóriába sorolták: superior, deluxe és junior suite, amelyek közül a legkisebb 18, a legnagyobb 36 négy­zet­méter alapterületű. A szállodában alig van személyzet, még a 24 órában elérhető ügyfélszolgálat is virtuális, melyet nemcsak telefonon, hanem bármilyen platformon – Facebook Messenger, Whatsapp, Skype, iMessage – el lehet érni.

Töretlen fejlődés

Az előadók többször is utaltak arra, hogy az okosotthonok iparága a leggyorsabb ütemben fejlődő szektorok közé tartozik. Az új építésű lakások piaca pedig még inkább erősíti ezt a folyamatot, ugyanis a jelenlegi építőipari előírások szinte teljesíthetetlenek automatizálás nélkül, és mivel igen sok rendszert kell összehangolni egy-egy ingatlanban, ez csak egy komplett okosházrendszerrel valósítható meg a legkönnyebben. A szakértők szerint ingatlanaink egyre jobban megtanulják a szokásainkat, és a magyar nyelven még kevéssé értő hangsegédek (Alexa, Google, Siri, Alice) is tovább fognak finomodni, a mesterséges intelligencia egyre több eszközben jelenik meg otthonainkban. Ezek a folyamatok ön­maguk­ban olyan lökést adnak majd a különböző megoldások népszerűségének, ami nehezen tervezhető még a gyártóknak és fejlesztőknek is.•