Kép: Depositphotos/AllaSerebrina

Az UNESCO (az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) kezdeményezésére minden év novemberének első csütörtökén tartják az iskolai erőszak és zaklatás elleni nemzetközi napot. A kezdeményezés azonban már nem pusztán a fizikai vagy szóbeli bántalmazásokra, hanem az online térben megvalósuló zaklatásokra is kiterjed, ami jól mutatja, hogy a technológia fejlődése milyen új veszélyhelyzetet jelent a legfiatalabb korosztályra nézve. Az Európai Unióban tavaly végzett fel­mérés szerint a tinédzserek mintegy harmada szenvedett el zaklatást az interneten, ennek során a gyerekeket egyebek között megalázták, fenyegették, akár álprofilokon keresztül is. Mindez súlyos pszichológiai károkat okozhat, például önbizalom-csökkenést, depressziót, és az érintettek egészen egyszerűen nem tudnak el­menekülni sem, hiszen ez a típusú bántalmazás a nap bármelyik pillanatában bekövetkezhet. Több kutatás is rámutatott arra, hogy a szülők gyermekeik jelenlétében történő technológiahasználata negatívan befolyásolja a kisgyermekek kognitív és pszichoszociális fejlettségét és a képernyő előtt eltöltött idejét. Vagyis, ha a szülő di­gi­tális kompetenciája és műveltsége nem megfelelő, akkor az a gyermekénél is negatív következményekkel járhat. Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiájában is megfogalmazták: „amennyiben a gyermekek oktatásá­ban, nevelésében szerepet vállaló személyek nem rendel­keznek a tudatos internethasználattal kapcsolatos információkkal, valamint ezek átadásának szándékával és képességével, úgy az súlyos következményekkel járhat”.

Edukáció mesékkel

A kialakult helyzetre reagálva született meg nemrég a Magyar Biztonsági Fórum (MBF) kétnyelvű minikönyve, a Cyberfairytales – Kibermesék, amely három klasszikus, kissé újragondolt mesén keresztül mutatja meg a 6–12 éves korosztálynak a biztonságos internethasználat alapjait. „A Cyberfairytales – Kibermesék több mint egy könyv, ez egy komplett oktató- és szemléletformáló program, melynek elkészítésébe magyar és cseh pedagógusokat és a Cseh Kibervédelmi Intézet munkatársait is bevontuk” – hívta fel a figyelmet az Innotéka magazinnak Hódi Attila, a szervezet elnöke. A nemzetközi szál kapcsán elmondta azt is, hogy a csehekkel egy prágai védelmi konferencián ismerkedtek meg, ahol azonnal világossá vált számukra, hogy a szervezeteik működési filozófiájában rengeteg ha­sonlóság van, ezért kézenfekvő volt, hogy együtt te­gyenek azért, hogy az online világ sokkal biztonságosabb hely legyen.

A Cyberfairytales – Kibermesék három klasszikus, kissé újragondolt mesén keresztül mutatja meg a 6–12 éves korosztálynak a biztonságos internethasználat alapjait. (Kép: MBF)

A mesekönyvek célja, hogy a gyerekek számára érthető, élvezetes és játékos formában mutassa be az online tér veszélyeit, valamint azt, hogyan tudnak tudatosabban és biztonságosabban jelen lenni az interneten. Hódi Attila véleménye szerint a felelős digitális jelenlét nemcsak technikai kérdés, hanem tudatosság, viselkedés és gondolkodás kérdése is. A minikönyv a pedagógusoknak, a szülőknek és a szakembereknek egyaránt hasznos le­het a biztonságos internethasználat kialakításában.

A felelős digitális jelenlét nemcsak technikai kérdés, hanem tudatosság, viselkedés és gondolkodás kérdése is.

Az első mese A rakoncátlan kecskegidák címet kapta, ez a mese az adatvédelem fontosságára és a felelős közösségi média használatára, hívja fel a figyelmet. Tülökvárosban öt kisgida, szülői felügyelet nélkül, párnacsatázásról töltött fel videót a közösségi médiába. Az önfeledt szórakozás közepette nem vették észre, hogy a poszt­hoz automatikusan csatolódott a tartózkodási helyük, vagyis az otthonuk pontos címe. Ezt használta ki CincogÓ, az éhes farkas. A második mese – Piroska és a ravasz far­kas – tanulsága, hogy a kritikus gondolkodás, a forráskritika el­engedhetetlen a digitális világban, ugyanúgy, mint az egészséges bizalmatlanság az online térben megismert idegenekkel szemben. A történet szerint Piroska, úton a nagymamájához, egy Fanni nevű online barátjával csetelt, ám Fannival még sosem találkozott személyesen. Nem is sejtette, hogy Fanni aranyos és kedves profilja mögött a gonosz farkas rejtőzik. A bizalmas beszélgetés közben Piroska elárulta, hová megy, és hogy a nagymama egyedül lesz otthon – ezzel megadta a farkasnak az összes szükséges információt. A Chipkerózsika és az okos palota című mese a digitális eszközök megfelelő biztonságá­nak témakörét járja körbe, és a digitális higiéniára edukál. Az „okos” birodalomban a királyné parancsára kötelező volt a legfrissebb vírusirtó minden eszközön. A 17 éves Chipkerózsika azonban talált egy régi tabletet, amelyen semmilyen védelem nem volt. Amint bekapcsolta, egy csábító ablak ugrott fel: „Egy kattintás, és máris tiéd az ajándék.” A hercegnő gyanútlanul rákattintott, és a birodalom egész okoshálózata azonnal lefagyott. 

A programot elsőként a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Iskola, Fejlesztő Nevelést-Oktatást Végző Iskola, Kollégium és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménnyel partnerségben vezették be, ahol egy, pedagógusok rész­vételével megtartott workshop keretében negyven könyvet biztosítottak az intézmény és a gyermekek számára. 

„Folyamatosan keressük a kapcsolatot további oktatási intézményekhez, hogy minél szélesebb körhöz jusson el ez az edukációs program és a mesekönyv” – jegyezte meg Hódi Attila, kiemelve: az eddigi visszajelzések felülmúlták a várakozásaikat, ugyanis a pedagógusok kiváló eszköznek tartják a könyvet, amely olyan veszélyekre és védekezési lehetőségekre hívja fel a figyelmet, ami még a felnőtt tanároknak is eddig ismeretlen szempon­tokat mutatott be. Az MBF elnöke a kötet pozitív „mellékhatásának” nevezte, hogy a szülőket a könyv használa­tával vissza lehet szoktatni a meseolvasásra, valamint növeli a személyes interakciót, és elmélyíti a szülő-gyermek közötti kapcsolatot.

A szülőket a könyv használatával vissza lehet szoktatni a meseolvasásra.

Hódi Attila úgy véli, hogy a felelős digitális jelenlét kialakításának és a kiberbűnözés elleni harcnak a legjobb eszköze a megelőzés és az edukáció. „Nagyon fontos lenne, hogy a Cyberfairytales – Kibermesék program minél szélesebb közönséghez eljusson, akár úgy is, hogy az iskolai tananyag részét képezze, mert így már a kütyük használata előtt felvértezhetjük a gyerekeket – a leendő felhasználókat – a digitális veszélyek ellen, és megtaníthatjuk őket arra, hogy készségszinten tudjanak védekezni a fenyegetések ellen” – tette hozzá.

Beszélgessünk a gyerekünkkel

A magyar üdítőgyártó vállalat, a Sió-Eckes Kft. és a Hinta­lovon Gyermekjogi Alapítvány – a szervezetnek évek óta az a célja, hogy a gyerekek, szülők és pedagógusok tudatosabban és biztonságosabban mozogjanak az online térben – együttműködése tavaly ugyancsak az online biztonság kérdésére fókuszált. Arra tettek kísérletet, hogy keretet biztosítsanak annak, miként lehet érthetően és hatékonyan beszélgetni a gyerekekkel a digitális biztonságról. Ennek eredményeként született meg a Báránybőr című mese, amelyet Ábel Anita tolmácsolásában is megismerhetnek a gyerekek. A mesében a népszerű üdítőmárka kabalaállatai, a Vitatigrisek játé­kosan segíte­nek megérteni, hogy mire is érdemes odafigyelni. A történet középpontjában az online kapcsolat­teremtés és a bizalommal való visszaélés, a becserkészés (grooming) áll, és játékos formában segít annak megértésében, hogyan bújhat meg egy kedvesnek tűnő szereplő mögött valaki, aki valójában más szándékkal közelít – legyen szó játékplatformról, közösségi oldalról vagy csevegőalkalmazásról.

A Báránybőr című mese középpontjában az online kapcsolatteremtés és a bizalommal való visszaélés, a becserkészés áll. Mesés formában segít megérteni, hogyan bújhat meg egy kedvesnek tűnő szereplő mögött valaki, aki valójában más szándékkal közelít – legyen szó játékplatformról, közösségi oldalról vagy csevegőalkalmazásról. (Kép: YouTube/Sió)

„Fontos volt számunkra, hogy a mese érzelmi biztonságot adjon, és olyan beszélgetésekhez nyisson ajtót, amelyekben a gyerekek meghallgatást, a szülők pedig kapaszkodót kapnak” – mondták el a közös munka részleteiről az alkotók, akik a program részeként nem csupán a mese szakmai hátterét segítették, hanem a programban részt vevő, nyertes iskolák tanárainak is lehetőséget biztosítottak arra, hogy egy képzés jóvoltából még felkészültebben támogathassák diákjaikat az internetes zaklatás és más online kockázatok kezelésében. Rácz Dominika, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány jogásza egy lapnak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy a gyerekek számára az online tér ma már a mindennapjaik szerves része, éppen ezért a védelemnek is ehhez kell alkalmazkodnia. A leg­jobb, ha a szülő nemcsak akkor reagál, amikor már baj van, hanem előre bizalmi kapcsolatot tud kiépíteni a gyereké­vel. A mese nagyszerű eszköz arra, hogy a gyerekek érzelmileg is megértsék, mit jelent a tudatos jelenlét az online világban. Az online biztonságot támogató aktivitások mellett 2025-ben is összesen 180 tabletet, iskolánként harminc darabot adományoz a Sió a programban sikerrel pályázó iskoláknak, ezzel is közvetetten támogatja a korszerű oktatást és a gyerekek esélyegyenlőségét.

Tavaly tavasszal a tanulságos Dinókalandok mese­könyv szerzője, Gábriel Ádám csapatával egy olyan nyomozós játékot dolgozott ki, amely segít a tíz év feletti gyerekek digitális biztonságra nevelésében.

A Dinókalandok című mesekönyv egy olyan nyomozós játék, amely segít a tíz év feletti gyerekek digitális biztonságra nevelésében. A képen Dinóföld térképe, rajta minden történet a könyvből. (Kép: dinokalandok.hu)

A nyomozásban az egész család részt vehet, vagyis a felnőttek is teljes mértékben élvezhetik, miközben segítenek a gyermekeknek a tanulságok feldolgozásában. A játék olyan, mint egy szabadulószoba, csak az online térben, egy biztonságos, dinós interneten, ahol van közösségi média, hírportál, üze­netek, kereső és még sok minden más is. A nyomozás ezen a felületen zajlik. A játékot böngészőből lehet játszani, mobiltelefonról és számítógépről egyaránt elérhető, fejleszti a gyerekek logikáját és megoldóképességét. Amellett, hogy a játék a digitális biztonságra tanít, egy izgalmas detektívtörténetbe vezet be: egy bűntényt kell megoldani, méghozzá a múzeumból ellopott Aranytojás rejtélyét.

Miképp húznak le a videójátékok? 

A téma kapcsán megkerestük a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóságot (NKFH), hogy milyen tapasztalataik vannak a kiskorúak online térben való befolyásolásáról. Eitmann Norbert, a szervezet szóvivője elmondta, hogy tavaly országos témavizsgálatot kezdtek a videójátékok fogyasztóvédelmi szempontú ellenőrzése érdekében. A vizsgálat célja kiemelten a kiskorú fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorla­tok feltárása és visszaszorítása volt. Mint emlékezte­tett, a nemzetközi vizsgálatban 22 ország fogyasztó­védelmi hatóságai összesen 439 mobil és online játékot ellenőriztek, és szinte kivétel nélkül találtak pénzköltésre ösztönző, manipulatív elemeket. A kutatás eredményei rávilágítottak arra, hogy a vizsgált játékok jelentős része tartalmazott úgynevezett loot boxokat (zsákmánydobo­zokat), amelyek szerencsejáték-szerű működésükkel nö­velhetik a játékfüggőség kockázatát, emellett olyan virtuális valutákat is, amelyek átláthatatlan átváltási rendszere megnehezíti a költések nyomon követését, és úgynevezett „sötét mintákat”, például sürgető, nehezen elutasítható ajánlatokat vagy időkorlátos eseményeket, illetve pay-to-win modelleket, amelyeknél a játékban való fejlődéshez elengedhetetlen a fizetős tartalmak beszerzése.

Tavaly, 439 mobil és online játékot vizsgálva, a fogyasztóvédelmi hatóságok szinte kivétel nélkül találtak pénzköltésre ösztönző, manipulatív elemeket.

„A globális videójáték-piac 2024-ben elérte a 184 milliárd dolláros bevételt, és a tendencia várhatóan folytatódik” – jegyezte meg Eitmann Norbert, kiemelve: e növekedéssel párhuzamosan egyre hangsúlyosabbak azok a „freemium” modellek, amelyek ingyenesen hozzáférhető játékokban kínálnak fizetős kiegészítő tartalmakat. „Bár önmagában ez a gyakorlat nem jogsértő, problémát jelent, ha a játék­élmény fenntartásához vagy a fejlődéshez elengedhetetlen a fizetés, illetve, ha a játék kifejezetten addiktív mechanizmusokkal ösztönzi a költekezést” – tette hozzá.

A mobil és online játékok jelentős része tartalmaz úgynevezett loot boxokat (zsákmánydobozokat), amelyek szerencsejáték-szerű működésükkel növelhetik a játékfüggőség kockázatát. (Kép: Depositphotos/info@lmstudio.es)

Türelem és következetesség

Egy biztos: a szülők felelőssége megkerülhetetlen a kér­désben, ezért érdemes néhány szabályt beépíteni a mindennapokba. Ilyen például a felügyelet melletti okos­eszköz-használat, a repülő üzemmód bekapcsolása és a szűrt tartalom használata. Minden esetben a korának megfelelően kell beszélni a gyerekkel arról, hogy mit látott. Ne terheljük túl információval, inkább kérdések­kel térképezzük fel, hogy mit tud és mit ért a témából. Legyünk türelmesek, hiszen az új szokások kialakítása nem mindig megy könnyen. Tartsuk be következetesen a képernyőmentes időket. Beszéljünk arról, hogy mit szabad megosztani, és arról, hogy miért érdemes tudatosan mi­nél kevesebb képet és információt megosztani magunk­ról. Ám ne legyenek kétségeink: még ezek betartásával sem leszünk képesek elhárítani minden veszélyt.•

Címlapkép: Depositphotos/AllaSerebrina