Gyerekcipőben jár a GenAI

Annak ellenére, hogy mind több vállalat ismeri fel a generatív mesterséges intelligenciában (GenAI) rejlő lehetőségeket, a technológia bevezetése egyelőre még a kezdeti szakaszban jár. Elterjedését nem maga az AI szintje vagy elérhetősége akadályozza, hanem alapvetően a szervezetek felkészült­sége. A szakértők szerint a sikerhez elengedhetetlen az AI-straté­gia és ‑irányítás kidolgozása, valamint a jövőbiztos infrastruktúra kiépítése is.


A Roland Berger cég GenAI-vezérelt átalakulás című tanulmánya a többi között arra hívja fel a figyelmet, hogy a generatív mesterséges intelligenciában mekkora lehetőség rejlik. A kutatásban részt vevő vállalatok vissza­jelzése alapján elsősorban az ügyfélkapcsolatok, az értékesítés és a marketing azok a területek, ahol a legnagyobb potenciált látják az automatizálásban. Ezek a funkciók jellem­zően kreatív készségeket, árnyalt nyelvérzéket és erős íráskészséget igényelnek, éppen olyan készségeket, amelyeket a GenAI egyre magasabb színvonalon képes biztosítani. Éppen ezért a cégek nemcsak a folyamatok egyszerűsítésével és gyorsításával, de a minőség javításá­val is számolnak.

GenAI-driven transformationKép: Roland Berger

A tanulmány másik fontos kö­vetkeztetése az, hogy a technológia használatára a vállalatok közel fele továbbra sincs felkészülve, alig minden ötödik vezető tartja saját cégét elég érettnek a mesterséges intelligencia megvalósításaival kapcsolatban. Különösen a közlekedés, az infrastruktúra és a közszolgáltatások területén tevékenykedő vállalatok vannak kifejezetten kezdeti stádiumban. Ezekben az ágazatokban a válaszadók mindössze 6 százalékra teszik a GenAI bevezetésének érettségét. Ezzel szemben a felhőalapú szolgáltatásokat jellemzően használó, pénzügyi és szakmai szolgáltatásokat képviselő vállalatoknál más a helyzet, a felkészült cégek aránya több mint 30 százalékot tesz ki.

Miután a GenAI minden szervezeten belül kiváltja a különböző vállalati funkciók működtetését, a válaszadók több mint fele a munka­köri profilokban is jelentős változásokra számít. A hatás várhatóan a pénzügyi és szakmai szolgáltatások területén lesz a legnagyobb (71%), ezt követi az egészségügy és a fogyasztási cik­kek (56%), a közlekedés, az infrastruktúra és a közszolgáltatások (53%), valamint az ipar és feldolgozóipar (33%).

A tanulmány négy alapelvet határoz meg, amelyek minden sikeres átalakítás bázisát jelentik. Először is, mivel a GenAI a munka minden területét áthatja majd, a valóban holisztikus megvalósítás elengedhetetlen. Másodszor, egy központilag irányított stratégiai GenAI-egy­ség felállítása döntő előnyökkel jár, ugyanis lehetővé teszi a vállalatok számára az alkalmazások hatékony kezelését és skálázását. Átfogó változásmenedzsmentre van szükség ahhoz, hogy a munkavállalókat felkészítsék a közelgő változásokra, és megfelelő képességekkel ruházzák fel őket. Végezetül a GenAI sikeres integrálá­sá­hoz és továbbfejlesztéséhez elengedhetetlen a ro­busztus adatinfrastruktúra, meg a rugalmas AI-architektúra. A szakértők ugyanakkor arra is figyelmeztet­nek, hogy mindezek kialakítása több évig tartó folyamat részeként valósulhatna meg.•

Címlapkép: Roland Berger


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka