Kép: Depositphotos/sdecoret

„Szia! Segíthetek az utazásod megszervezésében? Milyen országot szeretnél meglátogatni?” – érdeklődik kedvesen Laura. Elmúlt már éjfél, és bár hetek óta tervezem, egyszerűen csak most volt időm foglalkozni egy kéthetes utazás megszervezésével. Természetesen nem egy extrém nyitvatartási idő­vel rendelkező utazási irodában ülök, hanem otthon, a ka­na­pén. És Laura sem egy népszerű egzotikus túrákra spe­cializálódott cég lelkes ügyfélkapcsolati munkatársa, hanem egy mesterséges intelligenciával (MI) megerősített chatbot. Kommunikációnkat az is gyorsítja, hogy hangalapú üzenetet is küldhetek, és dokumentumokat is tu­dok csatolni a beszélgetésünkhöz. A virtuális asszisztens valós időben válaszol az úti célokkal, a repülési idővel és a karibi térség időjárásával kapcsolatos kérdésekre is, sőt még az autóbérléshez szükséges dokumentumokat is listázza. Egy-egy ilyen virtuális beszélgetés során az utazási irodák hihetetlen mennyiségű adatot tudnak meg a felhasználókról. Az adatokat aztán elemzik, hogy egyedi, személyre szabott ajánlatot tehessenek. Az MI-technoló­gia a megfelelő adatok elemzésével és egy jól meghatá­rozott stratégiával felvértezve valóban hatalmas segítséget jelent. De a virtuális asszisztenseknek nem ez az egyetlen ilyen felhasználási módjuk. Például a KLM holland légitársaság több mint egytucatnyi nyelven kommunikáló chatbotja abban segít, hogy a foglalási visszaigazolásokat, a bejelentkezési értesítéseket, a beszállókártyákat, továbbá a repüléssel kapcsolatos legfrissebb értesítéseket Facebook-üzeneteken küldje el az ügyfeleknek.

A turizmus új korszakában az adatvezérelt megoldások dominálnak, az automatizáció, a fenntarthatóság és a személyre szabott élmények pedig már alapelvárásnak számítanak. A piaci szereplők működését elsősorban olyan rejtett folyamatokban segítik az adatközpontú fejlesztések, amelyekbe a fogyasztók nem látnak bele, ugyanakkor az eredményét nagyon is érzékelik. A turizmusban érdekelt vállalkozások az elemzések felhasználásával előre értesülhetnek például az utazási igények változásáról vagy az árakat befolyásoló trendekről, és mindezek ismeretében hatékonyabb kampányokat, valamint racionális készletfelhasználást valósíthatnak meg. De vegyünk inkább górcső alá látványosabb, az ügyfelek számára is elérhető új megoldásokat!

Okosszállodák kora

Kétségtelenül a leglátványosabb változásokat a turiz­mus területén az elmúlt évtizedben a szállodaiparban tapasz­talhattuk. Az első újítások a személyzetet érintették. A japán Henn na Ho­telt az első, kizárólag robotok által mű­ködtetett szállodaként tartják számon.

A japán Henn na szállodában londiner és szobalány helyett több nyelven beszélő gépi intelligencia bevonásával biztosítják az információk átadását és a szolgáltatásokat a vendégek részére. (Kép: tokyo-asakusa-tawaramachi.hennnahotel.com)

Ebben a szállodában londiner és szobalány helyett több nyelven beszélő gépi intelligencia bevonásával biztosítják az információk átadását és a szolgáltatásokat a vendégek részé­re. A robotizáció még a lobbiban található WC-ben is meg­mu­tatkozik, ahol, igény esetén, robotkar tehermen­te­síti a ven­dégeket a csomagjaiktól. A hírek szerint a koncep­ció nem volt töké­letes, idővel több robotot is „nyugdíjazniuk” kellett a tulajdonosoknak a nem megfelelő ügyfél­élmények miatt. A trend ennek ellenére terjed.

A japán Henn na Hotelt az első, kizárólag robotok által működtetett szállodaként tartják számon.

A japán kapszulahotelek elvét követő – szobái alig 15 négyzetméteresek a mellékhelyiséggel együtt – New York-i Yotel főbejáratánál hordár helyett robot fogadja a vendégeket; a Yobotot nemcsak a csomagok tárolására, de azok szállítására is használják. Itthon, az esztergomi Grand Hotelben Pepper a gyerekek nagy kedvence. A Netlife Robotics ügyfélszolgálatos szoftverével felszerelt, 120 centiméter magas humanoid robot olyan mesterségesintelligencia-technológiákat hasznosít, mint a beszédfelismerés és természetes nyelvfeldolgozás. Tudását tanulóalgoritmusok és mesterséges neurális hálózatok segítségével szerzi meg. A robotnak két kamerája van, az egyik a szájában, a másik meg a homlokán, középen található. Pepperbe mélységérzékelőt és távolságmérőt is telepítettek, valamint több szenzorral – a feje búbján, a kézfejében és a lábában – is ellátták. Programozható, hogy a humanoid robot ezeknek az érzékelőknek a megérintésekor hogyan reagáljon, milyen mozdulatokat végezzen, mit mondjon, akár magyar nyelven is.

A szakértők tapasztalatai szerint a válsághelyzetek gyakran katalizátorként működnek, és olyan újításokra ösztönöznek, amelyek hosszú távon is hatással lehetnek az adott iparágak fejlődésére. Ez történt a pandémia idején is. A lezárások hatására ugyanis még a legnagyobb szállodaláncok is fejlesztésekbe kezdtek, így reagáltak az érintkezésmentes protokoll bevezetésére. A Hilton és a Marriott Hotel olyan platformokat valósítottak meg, melyek lehetővé tették az online be- és kicsekkolásokat, ezzel a járványhelyzet idején a személyzettel való érintkezés nélkül foglalhatták el szobáikat a szállóvendégek. Ezután mind jobban kezdtek terjedni a világon az okosotthonok analógiáján működő intelligens szállodák, ahol ma már szinte minden érintésmentes.

Szintén népszerű megoldásnak számít egyre több szállodában az intelligens minibár.

Az önmagát a világ első teljesen okoshoteleként defi­niáló budapesti KVi Hotel szolgáltatásait a TMRW alkalmazáson keresztül lehet igénybe venni, ami gyakorlatilag egy interaktív irányítópultot jelent. A vendég a keresés­től, a foglaláson és fizetésen át a szoba elhagyásáig az egész utazását a – szó szoros értelmében – saját kezében tartja. Az applikáció először is értesítést küld, amint elfoglalhatóvá válik a szoba. Kulcsra természetesen nincs szükség, mindenki a mobiltelefonjával tudja nyitni az ajtót. Az okosmegoldások a lakosztályokban is folytatódnak: a hőmérsékletet ugyancsak a telefonon keresztül lehet beállítani, és a takarítási igényt is ily módon lehet jelezni. A digitális szállodaportás funkciót pedig a reggeli vagy éppen egy taxi rendelésére fejlesztették ki. Szintén népszerű megoldásnak számít egyre több szállodában az intelligens minibár, melyben az elhelyezett termékeken speciális azonosítók vannak. A rendszer regisztrálja, milyen italokat tartalmazott a minibár a vendég érkezésekor, és érzékeli, mi hiányzik a távozásakor. Ennek az elvnek az alapján megkezdődtek a fogyóeszköznek számító termékek – törölköző, hajszárító, fürdőköntös – ellenőrzésére fókuszáló fejlesztések is.

A budapesti KVi Hotelben a vendég a kereséstől, a foglaláson és fizetésen át a szoba elhagyásáig az egész utazását a – szó szoros értelmében – saját kezében tartja. A mobiltelefonjával nyitja az ajtót, állíthatja be a szoba hőmérsékletét, és a takarítási igényét is ily módon tudja leadni. A digitális szállodaportás funkciót pedig a reggeli vagy éppen egy taxi rendelésére fejlesztették ki. (Kép: kvihotelbudapest.com)

Wi-Fi-kód nélkül soha

A turizmus fejlődését az utazók szokásai is erősen befolyásolják. Különösen a millenniumi generáció lelkesedik a modern technológiákért, ők pedig már egészen más szempontok alapján szervezik az utazásaikat, és jócskán eltérnek az igényeik az idősebb korosztályokétól. Alapvetéssé vált ugyanis az online elérhetőség, a közösségi média folyamatos használata, és egy utazás napjainkban jószerével elképzelhetetlen a digitális platformok használata nélkül.

Manapság a digitális tér legalább olyan fontos lett, mint maga a valós fizikai környezet. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egyetlen szállásadó vagy turisztikai létesítmény sem tarthatja magát versenyképesnek jó minőségű digitális infrastruktúra, azaz Wi-Fi-hálózat nél­kül. A vaskos útikönyvek felett eljárt az idő, sőt, ma már a turisztikai látványosságokat bemutató weboldalak sem annyira népszerűek. Helyettük rövid TikTok-videók alapján tájékozódnak a fiatalok. Nincs se idő, se igény arra, hogy elolvassák a kiválasztott város leghíresebb épületeinek történetét, bőven elég nekik például Barcelona Top 10 nevezetessége egy népszerű influenszer tálalásában – nettó 120 másodpercben.

Az utazási élmények is teljesen átalakultak, a légitársaságok is mind nagyobb figyelmet fordítanak a streaming szolgáltatásokra, így aztán az utasok a hosszabb repülő­úton is kedvenc műsoraikat élvezhetik. A vendéglátás sem maradt ki a változásból. A robotika a kávézók és éttermek világát is felkavarta, az ételek készítéséhez már széles körben elterjedtek az automatizált rendszerek. Dubaj robotkávézójában például digitális megoldásokkal váltották ki a felszolgálást. A Kuka KR16 típusú robotok a vendégek előtt készítik a kávét, helyezik ki a rágcsálni­valót és a hideg italokat az okosképernyőn leadott megrendelések alap­ján. A digitális felszolgálók hangtalanul, szinte suhanva, és a legmagasabb fokú higiéniai szabályoknak megfelelve végzik a munkájukat. Szintúgy népszerű megoldásnak számít a digitális étlap. Az ételek és italok mellett nemcsak fényképeket, de részletesebb leírásokat is találhatunk, amelyek az egyre több ember számára fontos, allergénekre vonatkozó információkat is tartalmazzák. Az éttermek pillanatok alatt módosíthatják az ételek árazását, a szezonális változások miatt a menük összetételét vagy az aktuális ajánlatokat.

Telefont a kézbe!

A mobilalkalmazások az utazók elengedhetetlen eszkö­zeivé váltak. Röviden megfogalmazva: térképek helyett navigációs alkalmazások. A Google Térkép és a Waze nemcsak a helyes címre vezet el, de még arra is figyelmeztet, hol mekkora a dugó. A menetrendeket sem az információs táblákon keresik a turisták, az okostelefonok képernyőjén percre pontosan követhetik – igaz, még nem mindenhol – a kiválasztott járat pozícióját. Az olyan az utazásspecifi­kus megoldások, mint a TripAdvisor vagy a Yelp, személyes véleményekkel, tanácsokkal és tippekkel könnyítik meg a turisták életét. Az sem baj, ha nem beszélik az adott ország nyelvét, a hangalapú fordítóalkalmazások még a helyiekkel való kommunikációt is leegyszerűsítik. Ha meg történetesen nem ismerjük fel az előttünk magasodó épületet vagy szobrot? Az okostelefonok kameráit és a Google Lens szolgáltatását hívhatjuk segítségül, az alkalmazás pedig pillanatok alatt azonosítja és meg is mondja, hogy mit látunk. A techóriás fejlesztésének népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy havonta több mint 12 milliárd vizuális keresést indítanak róla a felhasználók.

Az okostelefonok kameráit és a Google Lens szolgáltatását hívhatjuk segítségül, az alkalmazás pedig pillanatok alatt azonosítja és meg is mondja, hogy mit látunk.

Új szintre emeli az élményszerzést a VR (Virtual Reality; virtuális valóság) és az AR (Augmented Reality; kiterjesztett valóság) elterjedése. A virtuálisvalóság-technológia bevonásával ráadásul már az utazás előtt is felfedezhet­jük a kiszemelt helyszíneket. Jó hír, hogy ezekkel az interaktív megoldásokkal mind gyakrabban élnek a kulturális intézmények is. Még az otthonunkból is bejárható a Prado, a Louvre vagy az Uffizi képtár, de nem feltétlenül kell már külföldre utaznunk, hogy virtuálisan szívjuk magunkba a műveltséget. A kiterjesztettvalóság-technológia pedig a helyszínen tartózkodás során nyújthat különleges élményeket, hiszen használatával virtuális túrákat tehetünk, és történelmi helyszínek interaktív bemutatását tekinthetjük meg.

A virtuálisvalóság-technológia bevonásával az utazás előtt felfedezhetjük a látványosságokat, majd a helyszínen tartózkodáskor a használatával virtuális túrákat tehetünk, és történelmi helyszínek interaktív bemutatását tekinthetjük meg. (Kép: Depositphotos/HayDmitriy)

A Magyar Nemzeti Múzeumban is van már olyan fejlesztés, mellyel egyebek között megismerkedhetünk a vértesszőlősi ősember barlangjával vagy az ókori Pannónia hétköznapjaival. A kétezer évvel ezelőtti világot megidéző utazáson római legionáriusokkal találkozhatunk, megtanulhatjuk helyesen felölteni a tógát, mi több, ellátogathatunk egy piacra is, ahol kiderül: nem is olyan barbárok a barbárok.•

Címlapkép: Depositphotos/sdecoret