Fágterápiás kutatóintézet létesült Pécsen
A bakteriofágok (egyszerűen csak fágok) olyan vírusok, amelyekkel a nemkívánatos baktériumok elpusztíthatók. Hatásuk hasonló az antibiotikumokéhoz, azzal a különbséggel, hogy gyakorlatilag nem jelentkezik a kezelések során mellékhatás, minimális beavatkozást jelentenek a környezetbe.
Az Enviroinvest Zrt. vezérigazgató-helyettese, dr. Kovács Tamás szerint a rendszer nagy előnye, hogy gyakorlatilag valamennyi baktériumfaj ellen lehetséges bakteriofágot izolálni, és mivel a fágok hatásmechanizmusa eltér a hagyományos antibakteriális szerekétől, sok esetben olyankor is bevethetők, amikor az eddig használatos antibiotikumok csődöt mondanak. Ez pedig mind gyakrabban fordul elő a multirezisztens kórokozó baktériumok fokozott mértékű terjedése miatt.
Az Enviroinvest Zrt. – a Szegedi Tudományegyetem Biotechnológiai Tanszékével és a Pécsi Tudományegyetem Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézetével közösen – hat évvel ezelőtt kezdte meg fágterápiás projektjeit, akkor még Szekszárdon. A most átadott, a fágterápiás kutatásokat és alkalmazásokat egy intézménybe foglaló pécsi fágterápiás központ az első az Európai Unióban. Néhány hasonló központ működik a világon, közülük a legjelentősebb Grúziában, ahol immár több évtizede foglalkoznak fágterápiával. A múlt században ugyanis a nyugati világban az antibiotikumok – széles hatásspektrumuk, könnyebb tömeggyártásuk, tárolásuk okán – váltak népszerűvé. Az utóbbi néhány évben több fágterápiás központ nyílt az USA-ban. A pécsi intézmény világújdonságnak számít abból a szempontból, hogy a fágterápiához nanotechnológiai eszközöket is alkalmaznak.
Új fág alapú készítmények fejlesztésénél figyelembe kell venni, hogy – az antibiotikumokhoz hasonlóan – a fágokkal szemben is kialakulhat a célmikroorganizmusban ellenálló képesség. Emiatt a fágok is elveszíthetik hatékonyságukat, de míg egy új antibiotikum kifejlesztésének költségei dollármilliókra rúgnak, addig egy megfelelően működtetett monitoring rendszeren alapuló és új fágok bevezetését célzó termékfejlesztés költségei ennek töredékét teszik ki.
A biotechnológiai kutatóközpontban első lépcsőben az MRSA (methicillin rezisztens Staphylococcus aureus), a VRSA (vancomycin rezisztens Staphylococcus aureus) és a Helicobacter pylori ellen fejlesztenek fágterápiás termékeket. Az első két kórokozó antibiotikumokkal rendkívül nehezen pusztítható el, nemegyszer halálos kimenetelű megbetegedést okoz. A Helicobacter pylori bizonyos gyomorfekélyek és daganatos megbetegedések kórokozója. A biológusok és kutatóorvosok célja, hogy ma még nem, vagy nehezen gyógyítható megbetegedések gyógyítására találjanak megoldást.
A fágterápia azonban nemcsak az emberi kórokozók ellen használható, hanem bakteriális növénybetegségek visszaszorítására is. Ennek köszönhetően bakteriofágon mint hatóanyagon alapuló új generációs növényvédő szerek is piacra kerülhetnek. Például hatékony növényvédő szert fejlesztett ki a cég az almafélék tűzelhalásos betegségét okozó Erwinia amylovora baktérium ellen is.
A mindehhez szükséges hátteret biztosító fágterápiás kutatóközpont és szolgáltatólaboratórium létrehozására az Enviroinvest Zrt. a GOP-1.3.2 programon 260 millió forintot nyert a több mint 430 milliós beruházáshoz. A családi tulajdonban lévő zrt. kutatóbázisa mezőgazdasági, élelmiszer-ipari szektorokban előforduló kórokozók, genetikai markerek, allélek molekuláris azonosítását végzi, de vállalják DNS-szekvenálási, illetve fermentációs feladatok megoldását, technológiák optimalizálását is.
Dr. Kovács Tamás vezérigazgató-helyettes hangsúlyozta, a projekt keretén belül tíz új munkahely létesült vegyészek, biológusok, orvosok és asszisztensek részére. Az intézmény felszerelése lényegében megtörtént, a magasan képzett új munkatársak felvétele jelenleg zajlik. A kutatóközpont és szolgáltatólaboratórium már csak a hivatalos engedélyre vár, így a működés megkezdése rövid időn belül várható.•
Ez az írás a Roche Magyarország Kft. támogatásával jelent meg.