„A jól képzett szakemberek biztosítása az elmúlt évtizedekben fokozatosan háttérbe szorult, a felsőoktatásban pedig sokkal vonzóbbá vált a fiatalok körében az informatikai, a közgazdasági vagy a jogászképzés, mint például a kohómérnöki szak. Évről évre kevesebb a szakember ezen a területen” – adott magyarázatot a szakmában egyre hosszabb ideje tartó humánerőforrás-hiányra Szentes Zsolt.

A jelenleg több mint hétszáz munkavállalót (az alkalmazottak 14 százaléka felsőfokú végzettségű) foglalkoztató FÉMALK Zrt. esetében is több területen komoly kihívást jelent a megfelelő szakember megtalálása.
A cégvezető szerint a munkaerőpiacon a FÉMALK vonzereje a mérnökök számára a jó nevű multikkal szemben az, hogy nem egyetlen munkafázisba kapnak betekintést a fejlesztők, hanem részt vehetnek a termékfejlesztésben az első tollvonástól a konkrét megvalósításig.

„A világon mindenhol ismert autómárkák neve szépen mutat a névjegykártyán, mi azonban sokkal összetettebb és kreatívabb munkát tudunk nyújtani” – jegyezte meg Szentes Zsolt, kiemelve: a vállalatnak fiatal termékfejlesztő csapata mellett fejlesztést támogató tesztlaboratóriuma, továbbá saját szerszámtervezése és szerszámüzeme is van. Ráadásul a száz százalékban autóipari beszállítóként működő FÉMALK a folyamatos innovációra helyezi a hangsúlyt, aminek köszönhetően a Tier 2 szintű megrendelők mellett egyre nagyobb részesedést szereztek a Tier 1-es kapcsolatokból. A Volkswagen esetében néhány, a BMW-nél azonban közel hetven termékfejlesztésben vettek részt az elmúlt időszakban, sőt 2015-től a német autómárka előfejlesztői partnerei lettek. Ezzel kapcsolatosan a cégvezető azt is elmondta, hogy 2017-től minden BMW típusban közvetve vagy közvetlenül ott lesznek legalább egy termékkel. Hozzátette, hogy a tavaly nyáron átadott dunavarsányi üzemükben jelenleg három öntőcella üzemel, de az év második felében számuk nyolcra emelkedik, hogy a növekvő vevői igényeket maradéktalanul ki tudják elégíteni.

A folyamatos és intenzív növekedésből adódó kihívásoknak való megfelelés érdekében a több mint 25 éves múltra visszatekintő nyomásos alumínium öntöde korábban a Kecskeméti Főiskola gépészkarának duális képzéséhez, idén februárban pedig, 22 öntészeti vállalkozás egyik tagjaként, a Miskolci Egyetem duális rendszerben induló járműipari öntészeti szakirányos anyagmérnökképzéséhez csatlakozott. A képzéshez csatlakozó 22 öntvénygyártó vállalkozás 2013. évi árbevétele meghaladta a 200 milliárd forintot, ami mintegy tíz százalékkal több, mint az azt megelőző évi volt.

Dr. Sándor József, a FÉMALK Zrt. tulajdonos vezérigazgatója és Prof. Dr. Torma András, a Miskolci Egyetem rektora

A cégvezető kitért arra is, hogy az együttműködési megállapodás értelmében az öntészeti felsőoktatás fejlesztéséhez és fenntartásához szükséges kiadások meghatározó hányadát a duális képzéshez csatlakozott partnertársaságok biztosítják. Véleménye szerint ez azért komoly siker, mert egy iparág közel két tucat résztvevője, önálló kezdeményezés alapján tudott összefogni, valamint jelentős anyagi áldozatot hozni a szakmai színvonal javulásáért.

A Miskolci Egyetem Szenátusi termében 2015. február 5-én az elsők között írták alá az egyetem rektora és kilenc hazai öntöde tulajdonosai és vezetői az öntészeti együttműködésről készült megállapodásokat

Miután a Fémalk Zrt. humánerőforrás-igénye a betanított munkástól a fejlesztőmérnökig terjed, a mérnökképzés mellett a minőségi középfokú szakképzést is rendkívül fontosnak tartják. A gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy 2014-től a Weiss Manfréd Szakközépiskolával együttműködve a járműipari fémalkatrészgyártó képzés megszervezésében is részt vesznek. Szentes Zsolt végül kitért arra is, tisztában vannak azzal, hogy a duális képzésben részt vevő diákok csak évek múlva jelentenek majd megoldást a humánerőforrás-­hiányra, azonban nincs más megoldás erre a kérdésre.•