Egyedülálló gyűjtemény
Az állatok koponyájának alakja jelentősen eltér a fajok és fajták között, főként a kutyáknál, ahol például az agarak koponyája hosszú, a manapság népszerű francia buldogoké pedig gömbölyű.
Egy koponya-„biobank” értékes forrást jelenthet az oktatásban, orvoslásban és az evolúciós kutatásokban is. Csörgő Tibor, az ELTE kutatója évtizedek óta gyűjt állatkoponyákat a biológusok anatómiaoktatásához. Etológusok részben erre a gyűjteményre alapozva állapították meg, hogy az utóbbi kétszáz évben kitenyésztett kutyafajták agya nagyobb, mint az ősi eredetű fajtáké a megváltozott szelekciós hatásoknak köszönhetően. A kutatók szerették volna, ha ez a páratlan koponyagyűjtemény mindenki számára hozzáférhető.
Hasonló kutatásokhoz korábban a kutatóknak személyesen fel kellett keresniük a kollekciókat. Ma már azonban lehetőség van a koponyák digitalizálására, így bárki a saját íróasztalánál – akár egy másik kontinensen – végezhet vizsgálatokat. Összesen 431 koponyát digitalizáltak egy orvosi, nagy felbontású komputertomográf (CT) használatával: 152 kutyafajta, 9 macskafajta és 12 vadon élő rokonfaj, köztük farkas, sakál, prérifarkas, leopárd, szervál koponyáját. Az új adatbázist a Scientific Data című folyóirat ismertette.•
Címlapkép: Czeibert Kálmán