2013. február 5.

Szerző:
Bencze Áron

Izotóp Intézet Kft. • izotop.hu

Dóziskalibrátor szigorúbb feltételekkel

A mai kor körülményeinek ismeretében egy fejlesztés időtartamát harminc évben meghatározni hatalmas kihívás, azonban tavaly a Paksi Atomerőműben telepített gamma-besugárzó berendezésünk ennek az elvárásnak is képes megfelelni – jelentette ki dr. Pálfi Tamás, az Izotóp Intézet Kft. Sugár­technika üzletágának vezetője. Magyarország legfontosabb radioizotóp alkalmazásokkal kapcsolatos kutató-, fejlesztő- és gyártóközpontja a kezdetektől szoros kapcsolatot ápol a Paksi Atomerőmű Zrt.-vel.


Az Izotóp Intézet Kft. radioaktív izotópok és egyéb kapcsolódó termékek kutatásával, fejlesztésével, gyártásával foglalkozik, melyeket széles körben alkalmaznak az egészségügyben, valamint a kutatás és az ipar területén. Noha a cég most januárban ünnepelte húszéves fennállását, anyaintézetének, az MTA Izotópkutató Intézetnek köszönhetően már az 1950-es évek vége óta elsődleges feladatának tartja a nukleáris energia békés felhasználását. A stabilitást a négy üzletág (Radiogyógyszer, Immunoassay, Szintézis és Sugártechnika) mellett a Magyar Tudományos Akadémia közel 70 százalékos tulajdonrésze jelenti – hívta fel a figyelmet a biztos háttérre dr. Pálfi Tamás. Mint megtudtuk, a Sugártechnika üzletág keretein belül forrófülkék, gamma-besugárzók, MiniRay sugárvédelmi dózisteljesítmény-mérő készülék, illetve egyéb, a sugárvédelem területén alkalmazott termékek fejlesztésével és gyártásával, továbbá 192Ir és 60Co zárt radioaktív sugárforrások készítésével foglalkoznak.

Kalibráló besugárzó berendezés és mérőpálya

Az üzletág legfontosabb partnere itthon a Paksi Atomerőmű és a Radio­aktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság, ráadásul a jogelődök révén a paksi kapcsolat a kezdetekre vezethető vissza.
„Ennek köszönhetően tervrajztárunk számtalan régi vázlattal és tervekkel van tele, s ez kiváló alapot nyújt számunkra a technikai kérdésekben” – jegyezte meg az üzletágvezető, aki szerint a technikai színvonal folyamatos fejlődése ellenére az alapok sok esetben nem változtak. Pakson az üzemidő-hosszabbítás és a bővítési feladatok keretében az Izotóp Intézet a korábban ugyancsak a KFKI campuson készült kalibráló berendezés megújításában vehetett részt. Dr. Pálfi Tamás ezzel kapcsolatban kifejtette: a korábbi verzió harminc éven keresztül szolgálta az atomerőművet, és terveik szerint a most telepített berendezéssel sem lesznek problémák az elkövetkező évtizedekben. A cég szembe kíván menni a piaci trenddel, vagyis nem négy-öt éves távlatokban, majd a szükséges karbantartásban gondolkozik, hanem hosszabb távra tervez.

A besugárzó berendezés mellett hét méter hosszú mérőpályával és vezérlőrendszerrel rendelkező, úgynevezett dóziskalibrátor alkal­mazásakor a felhasználó egyszerre a tér három irányában, 0,1 milliméter ismétlési pontossággal tudja változtatni a besugárzandó eszköz pozícióját. A három sugárgyengítési árnyékoló, illetve a távolság meg­felelő megválasztásával több nagyságrendet átfogó dózistartományban megvalósíthatóak a mérések. A fejlesztés szigorú követelményrendszer alapján készült, megfelel mind a hazai szabályoknak, mind a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ajánlásainak. A dóziskalibrátor tervezése mintegy fél évig, kivitelezése három hónapig, helyszíni installációja pedig alig négy hétig tartott.

Üzletáguk számára a magyar piac kifejezetten szűk – ismerte el dr. Pálfi Tamás, aki azt is elmondta, hogy kapacitásuk 80 százalékát évek óta folyamatosan külföldi megbízások kötik le. Két-három évente egy-egy kifejezetten komoly fejlesztésre kapnak lehetőséget. Idén márciusban például egy azerbajdzsáni intézet, az Institute of Radiation Problems of AzNAS National Academy of Sciences of Azerbaijan (NASA) számára szállítanak egy nagy teljesítményű besugárzót, a közeljövőben pedig Ankara felé veszik az irányt. Törökországban még a kilencvenes években installáltak egy ugyancsak ipari méretű be­sugárzót, s azt a mai kor követelményei szerint kell felújítani.

Az üzletágvezető végül kitért arra is, hogy a nemzetközi elvárásoknak megfelelően egyre inkább törekednek a sugárforrások másodlagos felhasználására, azaz arra, hogy minél kevesebb még hasznosítható sugárforrás váljon hulladékká. „Nem temetni szeretnénk a veszélyes hulladékot, hanem partnereink számára átmeneti megoldást nyújtani” – fogalmazott dr. Pálfi Tamás.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021
Címkék

Innotéka