A társulat és a gazdák összefogása
A társulat többirányú tevékenységet folytat: fenntartja és üzemelteti a közcélú vízkár-elhárítási létesítményeket (belvízelvezető csatornákat), öntözővíz-szolgáltatást végez és a közfoglalkoztatásban is részt vesz. Szabad kapacitását a – társulat tevékenységével összhangban – vízi létesítményekhez kapcsolódó megrendeléses munkával egészíti ki. Előtérbe került a megrendeléses munka, a szabad kapacitás függvényében a munkahelyek megtartása érdekében. Jelenleg 75 munkavállalót foglalkoztatnak.
A kormány új, az egész vízügyi ágazatot érintő strukturális átalakítást tervezett, rövidesen elkészül a Nemzeti Vízgazdálkodási Stratégia, amelynek egyebek között lényeges eleme lesz az országon átfolyó vizek megtartása, az egyre gyakoribb „nagyvizek” (az ár- és belvíz) okozta károk elleni védekezés, az aszály kezelése az öntözhető területek legalább kétszeresére növelésével.
Ez az átalakulás a vízgazdálkodási társulatokat is érinteni fogja, de még nem lehet tudni, hogy milyen mértékben és formában. A csatornahálózat fenntartására és üzemeltetésére felhasználható kötelező érdekeltségi díjat 2011. január 1-jétől eltörölték. Abban az évben a gazdáktól még átvállalta az állam a finanszírozást, 4,6 milliárd forintot osztottak szét a társulatoknak e feladatokra. 2012–2013-ra azonban már nem szerepelt a büdzsében ez a keret, ám a feladatok megmaradtak, hisz a majdnem 1200 kilométernyi csatorna valamelyik szakaszán mindig van tennivaló. A víz nem igazodik a költségvetéshez, bármikor jöhet, gazos csatorna nem állhatja útját.
Az alapos és átgondolt előkészítés után összehívott küldöttgyűlés 2012-re és 2013-ra is megszavazta, hogy a gazdák önkéntesen járuljanak hozzá differenciáltan – az adott terület belvíz-fenyegetettsége alapján –, 700–1200 Ft/ha közötti összeggel a vízgazdálkodási feladatok elvégzéséhez. A sokszor megfogalmazódott „fizetek, de nem tudom, miért” kritikát elkerülendő, megalkották a bizalomerősítő „átláthatóság szabályát”, azaz – a befizetett, kizárólag önkéntes hozzájárulás felhasználásával való elszámolást – erre a társulat önként vállalt kötelezettséget. Meghatározhatták a tagok, milyen fenntartási munkát végezzen a társulat. Volt olyan példa is Kondoroson, ahol 27 gazda összefogásával, közös befizetéséből végezték el a karbantartási munkákat.
A társulat a 2012-ben befizetett közel 90 millió forinttal az utolsó fillérig és az utolsó méterig elszámolt a legutóbbi küldöttgyűlésen. A befolyt összeg mintegy 320 kilométer csatorna karbantartására volt elegendő. Az igazgatónő, Juhászné Mári Anikó hangsúlyozta, a küldöttek és az érintett gazdák egyaránt megtapasztalták a különbséget a régi és az új megoldás között, vagyis a befizetések helyben (közigazgatási területen belül) történő felhasználásának előnyeit.
Az idei évre is folyamatosan érkeznek a kizárólag önkéntes befizetések, fenntartást csak e befizetésekből tudnak végezni.
Mezőgazdasági vízszolgáltatási tevékenységet a társulat az 1970-es évek óta folytat. Jelenleg 7 öntözőrendszert üzemeltet. 2013-ban a megöntözött terület megközelíti a 8700 hektárt, a szolgáltatott öntözővíz mennyisége várhatóan eléri a 16,7 millió köbmétert az öntözési idény befejezésekor.
Az uniós pályázattal (EMVA) elnyert és megvalósított beruházások befejezését követően a pályázati feltételekben előírt ötéves kötelező fenntartását a központi költségvetés most még finanszírozza. A Körösi Vízgazdálkodási Társulatnak erre a feladatra 2012-ben a Belügyminisztérium 113,5 millió forintot biztosított. Ezenkívül 35,1 millió forinttal támogatta a közcélú, állami tulajdonban lévő csatornák fenntartását. 2013-ra a kötelező fenntartásra igényelt 41,1 millió forint költségkeret biztosítására az ígérvényük megvan a Belügyminisztériumtól, a támogatási szerződések megkötése elkezdődött.
Juhászné Mári Anikó elmondta, hogy 2012-ben a belvízvédelmi művek 55 százaléka rendbe lett téve, s ennek is szerepe volt abban, hogy az idei belvízmentesítés zökkenőmentesen zajlott. Ebben az évben 61,9 millió forintot fordítottak belvízi védekezésre – szivattyúzásra, vízfolyást gátló akadályok eltávolítására és vízkormányzási munkákra. Nyílt ugyan központi alap, de a felmerült és elszámolt költségek egyelőre 50 százalékának a kifizetésére. Az elrendelt, engedélyezett belvízi védekezést az állami műveken finanszírozza az állam, de azt is csak utólag. Ez is tovább nehezíti a társulatok egyébként is aggasztó pénzügyi likviditását.
A társulat még jól működik, ennek titka a többirányú tevékenység. Nagy segítséget jelentett a közfoglalkoztatásra adott központi támogatás, amelynek keretében a főbefogadó közcélú és a települések belvizeit befogadó csatornák rendbetétele valósult meg egyrészt, másrészt e közfeladat költséghatékony megvalósítása mellett a vízgazdálkodási társulatok működési stabilitását is szolgálta. Területükön 2011–2013-ban összesen 626 közmunkást foglalkoztattak. A csatornák rendben tartása folyamatos munka, erre igény van a gazdák részéről. A közfoglalkoztatást ezután is vállalni tudják megfelelő feltételek mellett, várják a pályázati lehetőséget.
Továbbra is a munkahelyek megtartására törekednek. Ennek érdekében a mezőgazdasági vízszolgáltatás mellett vállalkozási tevékenységet is folytatnak. Jelenleg a Komplex belvízrendezési program keretében Sarkadkeresztúr, Mezőberény, Tótkomlós települések csapadékvíz-elvezető hálózatának kivitelezésében, valamint a Békés megyét érintő vasútvonal-korszerűsítésekhez kapcsolódó víztelenítési és földmunkák kivitelezésének is aktív részvevői alvállalkozóként.
Az EU a 2014-et követő időszakra kiemelten fontosnak tartja a vízkészletek ésszerű felhasználását. A Körösi Vízgazdálkodási Társulat szakemberei bíznak abban, hogy a pályázati lehetőségek újra megnyílnak a társulatok előtt is, és a korábbi évek szakemberei, műszaki tapasztalatai, eszközei, infrastruktúrái nem vesznek el.•