A szellemivagyon-gazdálkodás oktatása – az innovációs tevékenység vállalatgazdálkodási összefüggései
Minden vállalatnak van szellemi vagyona, amelynek első csoportjába az üzleti célra használt szellemi alkotások sorolhatók. Ezek a kínálatot képező termékek és szolgáltatások, az ezek előállításához használt üzleti folyamatok alapját képező szellemi alkotások. A második csoportba a működést biztosító know-how részei, azaz a működési folyamatok szabályai, a szabályzatok, a dokumentációs rendszer, az online és az offline marketingeszközök tartoznak. A vállalat szellemi vagyona e két csoport összességének tekinthető.
Kép: Glósz és Társa System Kft.Ha a vállalatnak van szellemi vagyona, akkor azzal gazdálkodnia kell. Tulajdonosi érdek, hogy a vagyont kezelni, hasznosítani és védeni kell. Jogszabályi kötelezettség is, mivel a jogszabályok (számviteli törvény, adótörvények, szellemi alkotásokra vonatkozó törvények) a vállalkozásoknak a szellemi vagyonnal kapcsolatban kötelezően betartandó szabályokat írnak elő. A szellemivagyon-gazdálkodás tehát nem divat, hanem a felelős vagyongazdálkodás része.
Ha a vállalatnak „hivatalból” foglalkoznia kell a szellemi vagyonnal, akkor nyilvánvaló, hogy ennek hatékonynak kell lennie. Mikor hatékony egy vállalati tevékenység? Ha a tevékenységgel kapcsolatos kiadások és erőfeszítések mérhető módon megtérülnek. Hogyan lehetséges ez a szellemivagyon-gazdálkodás esetén?
A cél öt elemből álló szellemivagyon-gazdálkodási rendszerrel érhető el. Nézzük meg, milyen elemekből áll egy ilyen „magrendszer”:
- Első eleme az innovációs projektmenedzsment módszertan. Ez a kínálat és az adottságok létrehozására irányuló tevékenységek strukturált innovációs projektként történő megfogalmazását foglalja magában.
- Második eleme az innovációmenedzsment-eszközök alkalmazása a kínálat és az adottságok létrehozására irányuló innovációs projektek megvalósítása során.
- Harmadik eleme a szellemi alkotások dokumentálására és nyilvántartására irányuló rendszerek kialakítására és működtetésére irányuló tevékenység.
- Negyedik eleme a számviteli rendszer testre szabása, amellyel biztosítható a projektkiadások célirányos rögzítése, a vagyon versus költség és ráfordítás elv üzleti célnak megfelelő érvényesítése.
- Ötödik eleme olyan jogi eszköztár kialakítása, amely tartalmazza a létrehozással, a védelemmel, a hasznosítással, a díjazással és a titoktartással kapcsolatos szabályokat.
A tapasztalatok szerint a szellemivagyongazdálkodás megtérül, ha ezt az öt elemből álló magrendszert felállítják. Ez a rendszer:
- Kiszolgálja az üzleti célokat és tevékenységet.
- Biztosítja a szellemivagyon-gazdálkodáshoz szükséges fő funkciókat.
- Jól kapcsolható a vállalat működését biztosító egyéb rendszerekhez.
- A szükséges és elégséges elve alapján épül fel.
Vállalati szakemberként személyesen is érintett, vagy csak szeretne elmélyülni a témában? Üzleti célú vállalati innovációs oktatási programunk számviteli és szellemivagyon-gazdálkodási tanfolyamain részletes válaszokat kaphat a témát érintő kérdéseivel kapcsolatban. Várjuk hallgatóink között.•
Címlapkép: Glósz és Társa System Kft.
