Magyarország legfontosabb vonzerejét a BSC szektorban befektetőbarát üzleti környezet, a képzett munkaerő és a magas színvonalú infrastruktúra jelenti. (Kép: Depositphotos/VitalikRadko)

A BSC-szektor EU-szerte több mint 31 millió embert foglalkoztat, és mintegy 22 százalékkal járul hozzá a bruttó hozzáadott értékhez. Szakértők egyöntetű véleménye szerint az üzleti szolgáltató központok a gazdaság innovációs motorjai, és nélkülük elképzelhetetlen az európai versenyképesség. Ezért is rendkívül örömteli, hogy Magyarország az egyik legnépszerűbb célponttá vált Európában a kulcsfontosságú piacokhoz közeli térségekre irányuló kiszervezés (nearshore outsourcing) terén. Ez a többi között annak tulajdonítható, hogy az erőteljes állami támogatási politika révén számos kutatás-fejlesztési központ jött létre, és jelentős beruházásokat hajtottak végre a feltörekvő technológiák, mint például a dolgok internete (IoT) és a mesterséges intelligencia (MI, angol rövidítése: AI) területén. Az elmúlt évek visszajelzései alapján nyilvánvalóvá vált, hogy elsősorban a befektetőbarát üzleti környezet, a képzett munkaerő és a magas színvonalú infrastruktúra jelenti hazánk legfontosabb vonzerejét a BSC-szektorba irányuló beruházások vonzása terén. A magyar üzleti szolgáltató szektor napjainkra a kelet-közép-európai régió üzleti szolgáltatásainak egyik vezető nemzetközi központjává vált. Magas fokú érettséget és összetettséget ért el, miközben fenntartja a tehetségek bevonzására és megtartására, valamint az új beruházások folyamatos vonzására való képességét. A szektor legnagyobb befektetői az Egyesült Államok, Németország, Magyarország (magyar anyavállalatok által üzemeltetett központok) és az Egyesült Királyság. A Deloitte legutóbbi, e szektort vizsgáló kutatása szerint hazánk büszkélkedhet az egyik legérettebb üzleti szolgáltatóközpont-ökoszisztémával a térségben. A magyar BSC-szektor érettsége valamennyi vizsgált területen meghaladja a térségi átlagot, és kiemelkedő a stratégia, illetve a szolgáltatásnyújtás hatékonyságát tekintve.

Folyamatos bővülés

A HIPA hosszú évek óta szakmai partnereivel – ABSL, AmCham, CBRE és Randstad – közösen készíti el a magyarországi üzleti szolgáltató központok helyzetét bemutató kutatását, melynek reprezentativitását egyértelműen bizonyítja, hogy a hazánkban működő vállalatok több mint harmada vett részt a felmérésben, és ami igazán lényeges, ezekben a központokban dolgozik a hazai munkavállalók több mint 50 százaléka. A Business Services Hungary 2024 című, több mint 100 oldalas tanulmány egyik legfontosabb üzenete, hogy a Magyarországon működő központok 60 százaléka már több mint tíz éve van jelen, és folyamatosan mind összetettebb, egyre nagyobb hozzáadott értéket jelentő feladatot szerzett meg, ami jól jelzi a szektor stabilitását. A kutatás eredménye alapján a magyarországi üzleti szolgáltató központok elsősorban olyan üzleti területekre koncentrálnak, mint a pénzügy, a számvitel és a kontrolling, az emberi erőforrások, az IT és az ügyfélszolgálat. Ezzel párhuzamosan a magas hozzáadott értéket képviselő kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó tevékenységek is bővülnek. Ennek egyik látványos következménye, hogy a szektorban a kutatás-fejlesztés területén egyetlen év alatt megduplázódott a pozíciók száma.
A 2024 végén megjelent tanulmány másik fontos üzenete pedig az, hogy 2019 óta, azaz mindössze öt év alatt megduplázódott a szektorban dolgozók száma, ami tavaly év végére meghaladta a 110 ezer főt. Az ágazat fejlődése az elmúlt évben is kimagasló volt, és a viszonylag magas bázisérték – 100 ezer fő – ellenére ismét két számjegyű, azaz 10 százalékos növekedést ért el. A szektornak kulcsfontosságú szerepe van a tehetséges fiatalok itthon tartásában. A kiemelkedő bérezés, a gyors előrelépési lehetőségek és az idegen nyelvek napi használata különösen vonzóvá teszi az iparágat a frissen diplomázott munkavállalók számára. A szektorban a munkavállalói kör mintegy 80 százalékának felsőfokú végzettsége van, az átlagos életkor pedig csupán 34,5 év. Érdekesség, hogy a szektorban dolgozók több mint ötöde – 21 százaléka – külföldi állampolgár, ami azt jelenti, hogy az üzleti szolgáltató központok több mint 20 ezer nem magyar állampolgárságú embert vonzottak hazánkba.
Az idegen nyelvek tudása kiemelten fontos, hiszen a Magyarországon működő központok 53 százaléka globális, 43 százaléka regionális fókusszal működik, és csupán 4 százaléka nyújt belföldi szolgáltatást. Az előző évekhez képest a globális szinten nyújtott szolgáltatások szerepe Ázsiában és Afrikában némileg csökkent, ami a prioritások és a stratégiai tájak eltolódását jelzi. Mindeközben Észak- és Közép-Amerika továbbra is kiemelt érdeklődési terület a szolgáltatók számára. A magyar központokban mintegy 40 nyelven szolgáltatnak, a leggyakrabban használt idegen nyelv az angol, a német, a francia, a spanyol és az olasz, emellett például japánul és kínai nyelven szolgáltató BSC-k is működnek. Ezzel párhuzamosan a BSC-központok száma meredeken emelkedett, százhúszról 215-re. Ugyancsak lényeges szempont, hogy ez a terjeszkedés már nem csak Budapesten érhető tetten, az ország egyetemi városaiban sorra nyílnak újabb és újabb központok, és ennek eredményeként ma már a szektorban foglalkoztatottak közel 25 százaléka vidéki telephelyen dolgozik. Debrecenben (26 központ) közel 5000 ember áll alkalmazásban a szektorban, Székesfehérváron (10 központ) 5700 főnek ad munkát az ágazat. Szegeden (10 központ) mintegy 1500 főt foglalkoztatnak a központok, míg Pécsett, Miskolcon és Veszprémben is 1000 fő felett. A jövőbeli kilátások is kedvezőek, mivel a tanulmányt kitöltő cégek 14 százaléka tervezi új szolgáltató központ megnyitását a következő egy-három évben, és a válaszadók közel tizede vidéki lokációban gondolkozik.

A HIPA tanulmánya kitért az üzleti szolgáltató központok munkavégzési trendjeire is, ugyanis a BSC-kben a legelterjedtebb az otthoni munkavégzés lehetősége. A válaszadók 66 százaléka számolt be arról, hogy a megváltozott munkavégzésnek köszönhetően nem változott jelentős mértékben a munka hatékonysága, ami határozottan jelzi, hogy a szektor hazai szereplői sikeresen alkalmazkodtak az otthoni munkavégzéshez, vagy az újabban egyre jellemzőbb hibrid rendszerhez. Érdekesség, hogy a kutatásban részt vevő vállalatok 7 százaléka jelentős javulást tapasztalt e tekintetben, míg közel ötödük mérsékelt hatékonysági mutatókról számolt be. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a válaszadók 8 százaléka számolt be mérsékelt hatékonysági csökkenéséről. Egy biztos, a piaci szereplők tisztában vannak azzal, hogy a távmunka és az irodai munka közötti egyensúly megtalálása kulcsfontosságú lesz a termelékenység és az alkalmazottak megőrzése szempontjából.

Technológiai újítások

A felmérésre adott válaszokból egyebek között az is kiolvasható, hogy a vállalkozások erős összhangban vannak az ESG-elvekkel (Environmental, Social, Governance; környezeti, társadalmi és irányítási felelősségvállalás), rávilágítva az etikai megfontolások előtérbe helyezésének fontosságára működésük során. Ám míg az ESG iránti elkötelezettség és tudatosság szilárd alapokon nyugszik ezeknél a BSC-központoknál, addig a munkavállalók részéről mutatott érdeklődés és elkötelezettség szintjét még érdemes fokozni, hogy szorosabban részt vegyenek az ESG-kezdeményezésekben. Például az oktatás fejlesztésével és a fenntarthatósági erőfeszítésekben való részvétel ösztönzésével erősíthetik a vállalatok ESG-hatásukat, és jelentős mértékben hozzájárulhatnak a kritikus globális kihívások kezeléséhez.
A tanulmány arra is felhívta a figyelmet, hogy a BSC-k fokozatosan ismerik fel a mesterséges intelligencia előnyeit, és haladnak annak alkalmazása felé. A változatos MI-technológiák iránt mutatott érdeklődés és alkalmazásuk a modernizáláshoz való proaktív megközelítést tükrözi. A megkérdezett vállalatok jelentős részének, mintegy 57 százalékának van világos terve az MI használatára tevékenységükben, ami határozottan mutatja, hogy a szektor szereplői egyértelműen felismerik a technológiai fejlődés előnyeit. Jelenleg a robotizált folyamatautomatizálás a legnépszerűbb alkalmazott MI-technológia, amelyet a megkérdezett szervezetek 35 százaléka használ, ezt követi a gépi tanulás (31 százalék) és a természetesnyelv-feldolgozás (29 százalék). A tanulmány szerint a hazai vállalatok esetében növekvő érdeklődés mutatkozik a generatív MI-technológia iránt, amelyet a szervezetek negyede jelenleg is alkalmaz.

BSC-fókusz a befektetésösztönzésben

A HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség 2014 óta 106 BSC-beruházást támogatott, és ezzel csaknem 20 ezer új munkahely megteremtéséhez járult hozzá Magyarországon. 

A magyar BSC-k mintegy 40 nyelven szolgáltatnak, a leggyakrabban használt idegen nyelv az angol, a német, a francia, a spanyol és az olasz, de jelen van a japán és kínai nyelv is. (Kép: Depositphotos/Wavebreakmedia)

A BSC-szektor ezzel az eredménnyel a második a támogatott projektek száma alapján vezetett ágazati ranglistán a járműgyártás mögött, osztozva a helyezésen az elektronikai iparral. Joó István, a HIPA vezérigazgatója a tanulmány bemutatásakor több konkrét tervet is megfogalmazott a szektor jövőjével kapcsolatosan. A HIPA első és legfontosabb célja, hogy 2030-ra a hazai szolgáltató központokban foglalkoztatottak száma elérje a 150 ezret, és ezzel párhuzamosan földrajzilag tovább mélyítsék a szektor beágyazottságát. Éppen ezért a befektetési ügynökség határozott szándéka, hogy az évtized végére megduplázza a vidéki, elsősorban az egyetemi városokban működő BSC-kben dolgozók számát. Meghatározó trend az ágazatban a folyamatok automatizálása, ami ugyancsak a komoly szaktudás jelentőségének erősödése és a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek térnyerése felé mutat. Ezért a HIPA második célja az, hogy hazánk ebben a dimenzióban is gyorsan haladjon előre, és az évtized végére az első helyen álljon a régióban. Joó István kitért arra is, hogy a befektetésösztönzés legfőbb alapelvei közé tartozik a gazdasági semlegesség, és mindez a BSC-szektorban is egyre inkább érvényesül. Mint fogalmazott, a legnagyobb szereplők eddig amerikai, német és brit vállalatok voltak, de a keleti nyitás sikerei ezen a területen is változást hozhatnak. A HIPA vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy számos új szereplő érkezett hazánkba más iparágakba Ázsiából, és akár már a közeljövőben szolgáltató központokat nyithatnak Magyarországon. A HIPA harmadik célkitűzése, hogy a nyugati vállalatok támogatása mellett elérjék, hogy az ágazat keleti képviselői is mind nagyobb számban döntsenek hazánk mellett.