Gazdasági semlegesség a beruházásösztönzésben is – ismét csúcsközeli eredménnyel zárta a tavalyi évet a HIPA

Az elmúlt fél évszázadot uraló egycentrumú világgazdaság stabilitása megroppant, napjainkra pedig egy többpólusú világgazdasági struktúra alakult ki – érvelt a gazdasági semlegesség fontossága mellett Joó István, kiemelve: ennek az elvnek az eredményei elsőként a hazai befektetésösztönzés területén tapasztalhatók. A HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezér­igazgatójával az elmúlt év eredményei mellett Magyarország változó FDI-szerkezetéről, az újrahangolt beruházásösztönzési stratégia irányvonalairól és az üzleti szolgáltató központok helyzetéről beszélgettünk.


Üzleti lehetőségek.Kép: Depositphotos/Olivier26
2022-ben csúcsot döntött a magyar beruházásösztönzés, 2023-ban pedig sikerült megduplázni a rekordévet. Ezek ismeretében adott a kérdés, milyen évet zártak tavaly?

– Büszkék lehetünk arra, hogy csúcsközeli eredménnyel zártuk a 2024-es esztendőt, és sorban a második évben törtük át a tízmilliárd eurós álomhatárt. A HIPA támogatásával egy év alatt 77 projekt elindításáról döntöttek a hazánknak bizalmat szavazó befektetők, ami 10,3 milliárd eurónyi (4000 milliárd forint) volument és több, mint 18 500 új munkahelyet jelent a hazai gazdaságnak. A kiemelkedő eredmények értékét növeli, hogy Magyarország nehezített pályán, a világgazdaságot jellemző kihívások és bizonytalanságok közepette állta a sarat a beruházásokért évről évre egyre kiélezettebb versenyben. A befektetői érdeklődés rendkívül színes volt, Svédországtól Thaiföldig és Hollandiától Japánig a világ számos pontjáról, Magyarországgal együtt húsz országból vonzottunk befektetőket 2024-ben.

Joó István, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.Joó István, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója. (Kép: HIPA)
Kérem, segítsen tisztázni valamit. A 444.hu cikke szerint csak hét kínai vállalat 1400 milliárd forint támogatást kap majd az államtól. Hogyan lehet ennyire magas ennek a mértéke, ha a teljes befektetett összeg 4000 milliárd forint lesz?

– A portál újságírója feltehetően – bizonyára csak véletlenül – összekeverte a beruházási volumen és az állami támogatás mértékét, ezzel azt a téves látszatot keltve, hogy több ezer milliárd forint támogatást nyújtott a magyar állam a beruházóknak. Ez természetesen nem igaz. Ezeket a beruházásokat nagyrészt külföldi, kisebbrészt pedig magyar cégek valósítják meg a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség pénzügyi támogatásával. Mondanom sem kell, hogy a vissza nem térítendő támogatás csupán töredéke a beruházási volumennek.

Kik voltak a legnagyobb beruházók 2024-ben?

– A beruházási volumen alapján Kína áll az első helyen 5,2 milliárd euróval, a második Dél-Korea. A keleti nyitás politikájának megvalósításában közreműködő partnerek – döntően ázsiai országok – együtt az összesített volumen 80 százalékát, 8,2 milliárd eurót kitevő részt vállaltak. Nyugati partnereink elsősorban a beruházások számosságában teljesítettek kiemelkedően, a beruházások több mint fele kötődik hozzájuk. Emellett kiugró a magyar tulajdonosi hátterű cégek teljesítménye is, miután 23 befektetés köthető hozzájuk, ami egyben történelmi csúcs is, jelentő­sen meghaladva a 18 projekttel fel­állított 2017-es rekordot.

És mi a helyzet Európa legerősebb gazdaságával? Mennyire voltak aktívak a német befektetők?

– Nem vagyunk könnyű helyzetben, a Handelsblatt Gazdaságkutató Intézet új gazdasági előrejelzésében azt prognosztizálja, hogy a német gazdaság az idei évben is enyhén, 0,1 százalékkal zsugorodni fog. A 2023-as 0,3 százalékos és a 2024-es 0,2 százalékos visszaesés után ez lenne a harmadik csökkenés egymás után. Ilyen hosszú stagnálásra még nem volt példa Európa legerősebb gazdaságában. Ráadásul a tavalyi évben havonta 1400 cég ment csődbe, vagy döntött drasztikus leépítés mellett Németországban, közülük sok nagyvállalat volt. Mindezek ellenére a magyar beruházásösztönzés eddig kevésbé érezte meg, hogy Európa legerősebb gazdasága évek óta döcög. 2014 és 2024 között a HIPA támogatásával több mint 200 német befektetőhöz köthető projekt esetében született pozitív döntés, ami mintegy 10 milliárd euró befektetési volumennel párosult.

A lendület 2024-ben is érezhető volt, tíz pozitív döntés köthető a németekhez, ezzel a legaktívabb külföldi beruházói közösség címét érdemelték ki a tavalyi esztendőben. Ezek a magas számok egyértelműen azt mutatják, hogy a hazánkban működő német vállalatok jól érzik magukat, és olyan támogatási konstrukciókat tudtunk nyújtani számukra, amivel sikeresen tudtak élni.

A Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) legfrissebb adatai szerint a magyarországi német vállalkozások 38 százaléka a versenypozíciójának javulását tapasztalta az utóbbi öt évben. A fejlődést veszélyeztető tényezőket tekintve a DUIHK térségi összehasonlító adataiból kitűnik, hogy Magyarországon a régiós átlagnál enyhébb a szakemberhiány. Az ázsiai befektetők magyarországi jelenlétének erősödésével kapcsolatban a DUIHK azt is megvizsgálta, hogy mit várnak a magyar gazdaság eddigi szereplői az ázsiai cégektől. Egyebek között azt is megállapítot­ták, hogy a német cégek számottevő része partnert lát az ázsiai befektetőkben, akikkel együttműködve új piacokra lehet belépni. Hadd említsek erre két konkrét példát: Debrecenben az EVE Power a BMW-gyár közvetlen szomszédságában építi akkumulátorgyárát, míg a Mercedes-Benz a CATL jelenleg is épülő debreceni egységéből szerezheti be az elektromos autókhoz elengedhetetlen akkumulátorokat.

A magyar gazdaságpolitika egyik kulcsszava lett a semlegesség. Miért van erre szükség?

– Az elmúlt fél évszázadot uraló egycentrumú világgazdaság stabilitása megroppant, és a Nyugat a 2010-es évektől fokozatosan veszített erejéből, napjainkra pedig egy többpólusú világgazdasági struktúra alakult ki. A világ húsz legnagyobb technológiai központja között sajnos nincs európai, csak amerikai, dél-koreai, japán és kínai. Miközben az eurázsiai térség­ben él az emberiség népességének 70 százaléka, itt található a világ vezető klasztereinek háromnegyede, a világ húsz legnagyobb pénzügyi központjából tizenöt. Ám ami a legszomorúbb, az az, hogy a világ öt legnagyobb gazdasága között nincsen európai. Az első ötbe már Németország sem fér bele. Európa ma a világban zajló változásoknak a vesztese. Hogyha vásárlóerő-paritáson nézzük, és úgy képzeljük el az Európai Uniót, mintha az Egyesült Államok része lenne, egy tagállamként, akkor az ötven tagállam közül, velünk együtt az ötvenegyedikkel, a harmadik legszegényebb lenne az USA-n belül.

Az egyoldalú gazdasági függőség nemcsak egyenlőtlen gazdasági kapcsolatokat eredményez, de technológiai hátrányt és külső sokkhatásoknak való kitettséget is okoz. Magyarország azt a helyzetet ismerte fel, hogy a nyugati és a keleti vállalatok kölcsönösen függenek egymástól, különösen a gyógyszeripar, a vegyipar, az elektronika, az autóipar és a megújuló energia szektorokban. Az európai cégek nyersanyagok és kritikus alkatrészek tekintetében támaszkodtak ázsiai importra, míg az ázsiai országok ipara az európai befektetésekből, fejlett technológiából és piaci hozzáférésből profitált.

A gazdasági semlegesség eredményei elsőként a hazai befektetésösztönzés területén tapasztalhatók meg. 2022 óta összesen közel 30 milliárd euró értékben született kedvező döntés magyarországi beruházások kapcsán, ami jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy hazánk gazdasági semlegességére épülve 2025 a gazdasági növekedés éve legyen.

A rendszerváltást követő években a német, az osztrák és az amerikai vállalatok tömegesen je­lentek meg hazánkban, és ez a dominancia évtizedeken keresztül érezhető volt a magyar­országi FDI (Foreign Direct In­vestment; külföldi közvetlentőke-befekte­tés) szerkezetében. Mennyire vál­tozott ez meg?

– Még tíz évvel ezelőtt is Németországhoz kötődött a teljes FDI-állomány több mint egynegyede. Ebben a status quóban a 2010-es kormányváltás után meghirdetett keleti nyitás politikája hozott változást. 2014 óta jelentős mértékben nőtt a keleti országok súlya a hazai FDI-állományban, ezzel párhuzamosan a nyugati relációk részaránya csökkent, így kiegyensúlyozottabbá vált a hazai külföldi közvetlen beruházások szerkezete. Mindez a HIPA eredményeiben is látszik. Míg 2014-ben még csupán egy kelet-ázsiai ország volt a Top 10-ben, mégpedig Japán, 2022-ben már három (Dél-Korea, Kína és Japán).

A HIPA tavaly év végén mutatta be a magyarországi üzleti szolgál­tató központok helyzetét ismertető kutatását. Melyek voltak a Business Services Hungary 2024 című, több mint 100 oldalas tanulmány legfontosabb megállapításai?

– A felmérés a többi között arra világított rá, hogy milyen gyors tempóban bővültek az üzleti szolgáltató központok Magyarországon. 2019 óta, azaz mindössze öt év alatt megduplázódott a szektorban dolgozók száma, ami tavaly év végére meghaladta a 110 ezer főt. Az ágazat fejlődése tavaly is kimagasló volt, és a viszonylag ma­gas bázisérték – 100 ezer fő – ellenére ismét két számjegyű, azaz 10 százalékos növekedést ért el. A szektornak kulcsfontosságú szerepe van a tehetséges fiatalok itthon tartásában. A magyar központokban közel negyven nyelven szolgáltatnak, a leggyakrabban használt idegen nyelv az angol, a német, a francia, a spanyol és az olasz, emellett például japánul és kínai nyelven szolgáltató BSC-k (Business Service Center – a szerk.) is működnek hazánkban. Ezzel párhuzamosan a BSC-központok száma meredeken, 120-ról 215-re emelkedett. Ugyancsak lényeges szempont, hogy ez a terjeszkedés már nem pusztán Budapesten figyelhető meg, az egyetemi városokban is sorra nyílnak újabb és újabb központok; ennek eredményeként ma már a szektorban foglalkoztatottak közel 25 százaléka vidéki telephelyen dolgozik.

Hogy látja, tovább tud erősödni a szektor?

– Komoly terveink vannak. Az első és legfontosabb célunk, hogy 2030-ra a hazai szolgáltató központokban foglalkoztatottak száma elérje a 150 ezret, és ezzel párhuzamosan földrajzilag tovább mélyítsük a szektor beágyazottságát. Éppen ezért határozott szándékunk, hogy az évtized végére megduplázzuk a vidéki, elsősorban az egyetemi városokban működő BSC-kben dolgozók számát. Meghatározó trend az ágazatban a folyamatok automatizálása, ami ugyancsak a komoly szaktudás jelentőségének erősödése és a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek térnyerése felé mutat. Ezért a második célunk az, hogy Magyarország ebben a dimenzióban is gyorsan haladjon előre, és az évtized végére az első helyen álljon a régióban. A HIPA készen áll arra, hogy kutatás-fejlesztési és képzési támogatási programjaival ezt a folyamatot aktívan támogassa. A befektetésösztönzés legfőbb alapelvei közé tartozik a gazdasági semlegesség, és ez a BSC-szektorban is egyre inkább érvényesül.

A legnagyobb szereplők eddig amerikai, német és brit vállalatok voltak, de a keleti nyitás sikerei ezen a területen is változást hozhatnak. Ázsiából számos új szereplő érkezett hazánkba más iparágakba, amelyek akár már a közeljövőben szolgáltató központokat nyithatnak. Ezért a harmadik célkitűzésünk, hogy a nyugati vállalatok támogatása mellett elérjük, hogy az ágazat keleti képviselői is mind nagyobb számban döntsenek Magyarország mellett.

Erősödött az üzleti szolgáltató központok szerepe Magyarországon.Hazánk legfőbb vonzerejét a BSC-szektorban a befektetőbarát üzleti környezet, a képzett munkaerő és a magas színvonalú infrastruktúra jelenti. (Kép: Depositphotos/showtimeagiryna)
Tavaly év elején az ország több déli vármegyéjébe személyesen is ellátogatott. Akkor úgy fogalmazott, hogy a jövőben a beruházásösztönzés fókusza ezekre a területekre fog irányulni. Miért volt szükség erre, és milyen eredményeket tudnak felmutatni az első év után?

– A HIPA tudatos munkájának köszönhetően nagyot léptünk előre a beruházások területi eloszlásában hagyományosan mutatkozó egyensúlytalanság csökkentésében. Enyhült a túlzott Budapest-központúság, és jelentősen csökkentek a különbségek az ország fejlettebb nyugati része és a keleti vármegyék között. Olyan társaságokat sikerült megnyerni kelet-magyarországi beruházásokhoz, mint például az LG Electronics és a Magna vegyesvállalata, az LG Magna Powertrains, a Sunwoda, a GS Yuasa, az EcoPro BM, a Semcorp, a CATL vagy éppen a BMW. Ezek az eredmények jól jelzik, hogy megérett az idő a fókuszváltásra, és a déli régiók fejlesztése lett a prioritás. A befektetők szempontjából ez a váltás nem csupán azzal jár, hogy nagyobb támogatáshoz lehet jutni a déli régiókat célzó projektekkel, hanem azt is, hogy vonzóbbak lesznek ezek a vidékek, mert javítjuk az infrastrukturális körülményeket.

Pontosan tudjuk, hogy a beruházási döntéseknél milyen sok tényezőt kell mérlegelni. A legfontosabbak közé tartozik az ipari termeléshez szükséges különleges infrastruktúra elérhetősége és minősége. Ezért célzottan fejlesztjük tizennégy kiemelt ipari park és gazdasági övezet infrastruktúráját. Az egyik legnagyobb szabású program is éppen a legdélibb nagyvárosunk, Pécs fejlődését szolgálja. Ez az UniNext projekt, amelyben a Pécsi Tudományegyetem alakít ki a város mellett egy 600 hektáros ipari parkot, és egy sor további, a Dél-Dunántúl egészére kisugárzó tudományos, gazdasági, fenntarthatósági, logisztikai, oktatási és közműfejlesztési programot is megvalósítanak.

A Swiss Krono Group egykori vezér­igazgatója, Martin Brettenthaler egy LinkedIn posztjában a minap úgy fogalmazott: „a nyelvi és földrajzi korlátok ellenére Magyarország globálisan vezető sze­repet tölt be a közvetlen külföldi befektetések vonzásában”. Valóban ennyire jó a híre Magyarországnak és a HIPA-nak a nagyvilágban?

– A befektetői visszajelzések kifejezetten pozitívak, és mindezt szakmai díjak is alátámasztják. A tavalyi évben a Közel-Kelet vezető befektetési platformján, az AIM (Annual Investment Meeting) Congress-szen a HIPA 2019 és 2020 után harmadszor nyerte el a Közép-, Kelet-Európa & Törökország régió kategóriában a legjobb befektetési ügynökségnek járó elismerést. A rendezvény súlyát jelzi, hogy több mint 180 országból, 12 ezer szakember vett rajta részt. Ám nem ez volt az egyetlen sikerünk. A kereskedelmi ingatlanok, gazdaságfejlesztés, létesítménytervezés, lokációelemzés és közvetlen tőkebefektetések vezető kiadványa, a Site Selection Magazine minden évben közzéteszi Global Best To Invest rangsorait, hogy pillanatképet adjon a legjobb beruházási helyszínekről. 2023-hoz hasonlóan, Magyarország tavaly ismét az élen végzett a Kelet-Európa & Közép-Ázsia kategóriában, miközben Budapest a harmadik helyre jött fel a régiós nagyvárosok mezőnyében. Bízom benne, hogy az idei évben hasonló elismeréseket fogunk tudni felmutatni.

A Közel-Kelet vezető befektetési platformján újabb díjat nyert a HIPA.A HIPA 2019 és 2020 után harmadszor nyerte el a Közép-, Kelet-Európa & Törökország régió kategóriában a legjobb befektetési ügynökségnek járó elismerést. (Kép: HIPA)
Az új kihívások korában a beruházásösztönzés újrahangolása is elengedhetetlen. Milyen változásokat eredményezett mindez a HIPA munkájában?

– A tavaly nyáron elfogadott új stratégia a még magasabb hozzáadott értékű, hazai ökoszisztémába illeszkedő, kutatást és fejlesztést végrehajtó beruházásokat célozza meg. A beruházási volumen és a munkahelyek száma helyett a teremtett munkahely minőségét és a hozzáadott értéket helyezzük előtérbe. Határozott célunk, hogy az új beruházások építsenek a meglevő iparági hagyományokra, miközben a munkaerő-, természeti erőforrás- és energiaigényük, továbbá környezeti terhelésük legyen relatíve alacsony. A következő időszakban a célunk az, hogy megszólítsuk azokat a cégeket, amelyek hiányoznak a hazai ipari ökoszisztémából. Emellett a hazánkban jelen lévő vállalatokat elsősorban abban kívánjuk támogatni, hogy szintet lépjenek az értékláncban, és a gyártás mellett kutatás-fejlesztési együttműködést kezdjenek oktatási intézményeinkkel, integrálják az értékláncukba a hazai beszállítókat.•

Címlapkép: Depositphotos/Olivier26


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024  2025
Címkék

Innotéka