Gazdasági semlegesség a beruházásösztönzésben is – ismét csúcsközeli eredménnyel zárta a tavalyi évet a HIPA

2022-ben csúcsot döntött a magyar beruházásösztönzés, 2023-ban pedig sikerült megduplázni a rekordévet. Ezek ismeretében adott a kérdés, milyen évet zártak tavaly?
– Büszkék lehetünk arra, hogy csúcsközeli eredménnyel zártuk a 2024-es esztendőt, és sorban a második évben törtük át a tízmilliárd eurós álomhatárt. A HIPA támogatásával egy év alatt 77 projekt elindításáról döntöttek a hazánknak bizalmat szavazó befektetők, ami 10,3 milliárd eurónyi (4000 milliárd forint) volument és több, mint 18 500 új munkahelyet jelent a hazai gazdaságnak. A kiemelkedő eredmények értékét növeli, hogy Magyarország nehezített pályán, a világgazdaságot jellemző kihívások és bizonytalanságok közepette állta a sarat a beruházásokért évről évre egyre kiélezettebb versenyben. A befektetői érdeklődés rendkívül színes volt, Svédországtól Thaiföldig és Hollandiától Japánig a világ számos pontjáról, Magyarországgal együtt húsz országból vonzottunk befektetőket 2024-ben.


Kérem, segítsen tisztázni valamit. A 444.hu cikke szerint csak hét kínai vállalat 1400 milliárd forint támogatást kap majd az államtól. Hogyan lehet ennyire magas ennek a mértéke, ha a teljes befektetett összeg 4000 milliárd forint lesz?
– A portál újságírója feltehetően – bizonyára csak véletlenül – összekeverte a beruházási volumen és az állami támogatás mértékét, ezzel azt a téves látszatot keltve, hogy több ezer milliárd forint támogatást nyújtott a magyar állam a beruházóknak. Ez természetesen nem igaz. Ezeket a beruházásokat nagyrészt külföldi, kisebbrészt pedig magyar cégek valósítják meg a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség pénzügyi támogatásával. Mondanom sem kell, hogy a vissza nem térítendő támogatás csupán töredéke a beruházási volumennek.
Kik voltak a legnagyobb beruházók 2024-ben?
– A beruházási volumen alapján Kína áll az első helyen 5,2 milliárd euróval, a második Dél-Korea. A keleti nyitás politikájának megvalósításában közreműködő partnerek – döntően ázsiai országok – együtt az összesített volumen 80 százalékát, 8,2 milliárd eurót kitevő részt vállaltak. Nyugati partnereink elsősorban a beruházások számosságában teljesítettek kiemelkedően, a beruházások több mint fele kötődik hozzájuk. Emellett kiugró a magyar tulajdonosi hátterű cégek teljesítménye is, miután 23 befektetés köthető hozzájuk, ami egyben történelmi csúcs is, jelentősen meghaladva a 18 projekttel felállított 2017-es rekordot.

És mi a helyzet Európa legerősebb gazdaságával? Mennyire voltak aktívak a német befektetők?
– Nem vagyunk könnyű helyzetben, a Handelsblatt Gazdaságkutató Intézet új gazdasági előrejelzésében azt prognosztizálja, hogy a német gazdaság az idei évben is enyhén, 0,1 százalékkal zsugorodni fog. A 2023-as 0,3 százalékos és a 2024-es 0,2 százalékos visszaesés után ez lenne a harmadik csökkenés egymás után. Ilyen hosszú stagnálásra még nem volt példa Európa legerősebb gazdaságában. Ráadásul a tavalyi évben havonta 1400 cég ment csődbe, vagy döntött drasztikus leépítés mellett Németországban, közülük sok nagyvállalat volt. Mindezek ellenére a magyar beruházásösztönzés eddig kevésbé érezte meg, hogy Európa legerősebb gazdasága évek óta döcög. 2014 és 2024 között a HIPA támogatásával több mint 200 német befektetőhöz köthető projekt esetében született pozitív döntés, ami mintegy 10 milliárd euró befektetési volumennel párosult.
Ilyen hosszú stagnálásra még nem volt példa Európa legerősebb gazdaságában.
A lendület 2024-ben is érezhető volt, tíz pozitív döntés köthető a németekhez, ezzel a legaktívabb külföldi beruházói közösség címét érdemelték ki a tavalyi esztendőben. Ezek a magas számok egyértelműen azt mutatják, hogy a hazánkban működő német vállalatok jól érzik magukat, és olyan támogatási konstrukciókat tudtunk nyújtani számukra, amivel sikeresen tudtak élni.

A Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) legfrissebb adatai szerint a magyarországi német vállalkozások 38 százaléka a versenypozíciójának javulását tapasztalta az utóbbi öt évben. A fejlődést veszélyeztető tényezőket tekintve a DUIHK térségi összehasonlító adataiból kitűnik, hogy Magyarországon a régiós átlagnál enyhébb a szakemberhiány. Az ázsiai befektetők magyarországi jelenlétének erősödésével kapcsolatban a DUIHK azt is megvizsgálta, hogy mit várnak a magyar gazdaság eddigi szereplői az ázsiai cégektől. Egyebek között azt is megállapították, hogy a német cégek számottevő része partnert lát az ázsiai befektetőkben, akikkel együttműködve új piacokra lehet belépni. Hadd említsek erre két konkrét példát: Debrecenben az EVE Power a BMW-gyár közvetlen szomszédságában építi akkumulátorgyárát, míg a Mercedes-Benz a CATL jelenleg is épülő debreceni egységéből szerezheti be az elektromos autókhoz elengedhetetlen akkumulátorokat.
A magyar gazdaságpolitika egyik kulcsszava lett a semlegesség. Miért van erre szükség?
– Az elmúlt fél évszázadot uraló egycentrumú világgazdaság stabilitása megroppant, és a Nyugat a 2010-es évektől fokozatosan veszített erejéből, napjainkra pedig egy többpólusú világgazdasági struktúra alakult ki. A világ húsz legnagyobb technológiai központja között sajnos nincs európai, csak amerikai, dél-koreai, japán és kínai. Miközben az eurázsiai térségben él az emberiség népességének 70 százaléka, itt található a világ vezető klasztereinek háromnegyede, a világ húsz legnagyobb pénzügyi központjából tizenöt. Ám ami a legszomorúbb, az az, hogy a világ öt legnagyobb gazdasága között nincsen európai. Az első ötbe már Németország sem fér bele. Európa ma a világban zajló változásoknak a vesztese. Hogyha vásárlóerő-paritáson nézzük, és úgy képzeljük el az Európai Uniót, mintha az Egyesült Államok része lenne, egy tagállamként, akkor az ötven tagállam közül, velünk együtt az ötvenegyedikkel, a harmadik legszegényebb lenne az USA-n belül.
Az egyoldalú gazdasági függőség nemcsak egyenlőtlen gazdasági kapcsolatokat eredményez, de technológiai hátrányt és külső sokkhatásoknak való kitettséget is okoz. Magyarország azt a helyzetet ismerte fel, hogy a nyugati és a keleti vállalatok kölcsönösen függenek egymástól, különösen a gyógyszeripar, a vegyipar, az elektronika, az autóipar és a megújuló energia szektorokban. Az európai cégek nyersanyagok és kritikus alkatrészek tekintetében támaszkodtak ázsiai importra, míg az ázsiai országok ipara az európai befektetésekből, fejlett technológiából és piaci hozzáférésből profitált.
A gazdasági semlegesség eredményei elsőként a hazai befektetésösztönzés területén tapasztalhatók meg. 2022 óta összesen közel 30 milliárd euró értékben született kedvező döntés magyarországi beruházások kapcsán, ami jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy hazánk gazdasági semlegességére épülve 2025 a gazdasági növekedés éve legyen.
A gazdasági semlegesség eredményei elsőként a hazai befektetésösztönzés területén tapasztalhatók meg.
A rendszerváltást követő években a német, az osztrák és az amerikai vállalatok tömegesen jelentek meg hazánkban, és ez a dominancia évtizedeken keresztül érezhető volt a magyarországi FDI (Foreign Direct Investment; külföldi közvetlentőke-befektetés) szerkezetében. Mennyire változott ez meg?
– Még tíz évvel ezelőtt is Németországhoz kötődött a teljes FDI-állomány több mint egynegyede. Ebben a status quóban a 2010-es kormányváltás után meghirdetett keleti nyitás politikája hozott változást. 2014 óta jelentős mértékben nőtt a keleti országok súlya a hazai FDI-állományban, ezzel párhuzamosan a nyugati relációk részaránya csökkent, így kiegyensúlyozottabbá vált a hazai külföldi közvetlen beruházások szerkezete. Mindez a HIPA eredményeiben is látszik. Míg 2014-ben még csupán egy kelet-ázsiai ország volt a Top 10-ben, mégpedig Japán, 2022-ben már három (Dél-Korea, Kína és Japán).

A HIPA tavaly év végén mutatta be a magyarországi üzleti szolgáltató központok helyzetét ismertető kutatását. Melyek voltak a Business Services Hungary 2024 című, több mint 100 oldalas tanulmány legfontosabb megállapításai?
– A felmérés a többi között arra világított rá, hogy milyen gyors tempóban bővültek az üzleti szolgáltató központok Magyarországon. 2019 óta, azaz mindössze öt év alatt megduplázódott a szektorban dolgozók száma, ami tavaly év végére meghaladta a 110 ezer főt. Az ágazat fejlődése tavaly is kimagasló volt, és a viszonylag magas bázisérték – 100 ezer fő – ellenére ismét két számjegyű, azaz 10 százalékos növekedést ért el. A szektornak kulcsfontosságú szerepe van a tehetséges fiatalok itthon tartásában. A magyar központokban közel negyven nyelven szolgáltatnak, a leggyakrabban használt idegen nyelv az angol, a német, a francia, a spanyol és az olasz, emellett például japánul és kínai nyelven szolgáltató BSC-k (Business Service Center – a szerk.) is működnek hazánkban. Ezzel párhuzamosan a BSC-központok száma meredeken, 120-ról 215-re emelkedett. Ugyancsak lényeges szempont, hogy ez a terjeszkedés már nem pusztán Budapesten figyelhető meg, az egyetemi városokban is sorra nyílnak újabb és újabb központok; ennek eredményeként ma már a szektorban foglalkoztatottak közel 25 százaléka vidéki telephelyen dolgozik.
Hogy látja, tovább tud erősödni a szektor?
– Komoly terveink vannak. Az első és legfontosabb célunk, hogy 2030-ra a hazai szolgáltató központokban foglalkoztatottak száma elérje a 150 ezret, és ezzel párhuzamosan földrajzilag tovább mélyítsük a szektor beágyazottságát. Éppen ezért határozott szándékunk, hogy az évtized végére megduplázzuk a vidéki, elsősorban az egyetemi városokban működő BSC-kben dolgozók számát. Meghatározó trend az ágazatban a folyamatok automatizálása, ami ugyancsak a komoly szaktudás jelentőségének erősödése és a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek térnyerése felé mutat. Ezért a második célunk az, hogy Magyarország ebben a dimenzióban is gyorsan haladjon előre, és az évtized végére az első helyen álljon a régióban. A HIPA készen áll arra, hogy kutatás-fejlesztési és képzési támogatási programjaival ezt a folyamatot aktívan támogassa. A befektetésösztönzés legfőbb alapelvei közé tartozik a gazdasági semlegesség, és ez a BSC-szektorban is egyre inkább érvényesül.
Az évtized végére megduplázzuk a vidéki, elsősorban az egyetemi városokban működő BSC-kben dolgozók számát.
A legnagyobb szereplők eddig amerikai, német és brit vállalatok voltak, de a keleti nyitás sikerei ezen a területen is változást hozhatnak. Ázsiából számos új szereplő érkezett hazánkba más iparágakba, amelyek akár már a közeljövőben szolgáltató központokat nyithatnak. Ezért a harmadik célkitűzésünk, hogy a nyugati vállalatok támogatása mellett elérjük, hogy az ágazat keleti képviselői is mind nagyobb számban döntsenek Magyarország mellett.

Tavaly év elején az ország több déli vármegyéjébe személyesen is ellátogatott. Akkor úgy fogalmazott, hogy a jövőben a beruházásösztönzés fókusza ezekre a területekre fog irányulni. Miért volt szükség erre, és milyen eredményeket tudnak felmutatni az első év után?
– A HIPA tudatos munkájának köszönhetően nagyot léptünk előre a beruházások területi eloszlásában hagyományosan mutatkozó egyensúlytalanság csökkentésében. Enyhült a túlzott Budapest-központúság, és jelentősen csökkentek a különbségek az ország fejlettebb nyugati része és a keleti vármegyék között. Olyan társaságokat sikerült megnyerni kelet-magyarországi beruházásokhoz, mint például az LG Electronics és a Magna vegyesvállalata, az LG Magna Powertrains, a Sunwoda, a GS Yuasa, az EcoPro BM, a Semcorp, a CATL vagy éppen a BMW. Ezek az eredmények jól jelzik, hogy megérett az idő a fókuszváltásra, és a déli régiók fejlesztése lett a prioritás. A befektetők szempontjából ez a váltás nem csupán azzal jár, hogy nagyobb támogatáshoz lehet jutni a déli régiókat célzó projektekkel, hanem azt is, hogy vonzóbbak lesznek ezek a vidékek, mert javítjuk az infrastrukturális körülményeket.
Pontosan tudjuk, hogy a beruházási döntéseknél milyen sok tényezőt kell mérlegelni. A legfontosabbak közé tartozik az ipari termeléshez szükséges különleges infrastruktúra elérhetősége és minősége. Ezért célzottan fejlesztjük tizennégy kiemelt ipari park és gazdasági övezet infrastruktúráját. Az egyik legnagyobb szabású program is éppen a legdélibb nagyvárosunk, Pécs fejlődését szolgálja. Ez az UniNext projekt, amelyben a Pécsi Tudományegyetem alakít ki a város mellett egy 600 hektáros ipari parkot, és egy sor további, a Dél-Dunántúl egészére kisugárzó tudományos, gazdasági, fenntarthatósági, logisztikai, oktatási és közműfejlesztési programot is megvalósítanak.
Célzottan fejlesztjük tizennégy kiemelt ipari park és gazdasági övezet infrastruktúráját.
A Swiss Krono Group egykori vezérigazgatója, Martin Brettenthaler egy LinkedIn posztjában a minap úgy fogalmazott: „a nyelvi és földrajzi korlátok ellenére Magyarország globálisan vezető szerepet tölt be a közvetlen külföldi befektetések vonzásában”. Valóban ennyire jó a híre Magyarországnak és a HIPA-nak a nagyvilágban?
– A befektetői visszajelzések kifejezetten pozitívak, és mindezt szakmai díjak is alátámasztják. A tavalyi évben a Közel-Kelet vezető befektetési platformján, az AIM (Annual Investment Meeting) Congress-szen a HIPA 2019 és 2020 után harmadszor nyerte el a Közép-, Kelet-Európa & Törökország régió kategóriában a legjobb befektetési ügynökségnek járó elismerést. A rendezvény súlyát jelzi, hogy több mint 180 országból, 12 ezer szakember vett rajta részt. Ám nem ez volt az egyetlen sikerünk. A kereskedelmi ingatlanok, gazdaságfejlesztés, létesítménytervezés, lokációelemzés és közvetlen tőkebefektetések vezető kiadványa, a Site Selection Magazine minden évben közzéteszi Global Best To Invest rangsorait, hogy pillanatképet adjon a legjobb beruházási helyszínekről. 2023-hoz hasonlóan, Magyarország tavaly ismét az élen végzett a Kelet-Európa & Közép-Ázsia kategóriában, miközben Budapest a harmadik helyre jött fel a régiós nagyvárosok mezőnyében. Bízom benne, hogy az idei évben hasonló elismeréseket fogunk tudni felmutatni.

Az új kihívások korában a beruházásösztönzés újrahangolása is elengedhetetlen. Milyen változásokat eredményezett mindez a HIPA munkájában?
– A tavaly nyáron elfogadott új stratégia a még magasabb hozzáadott értékű, hazai ökoszisztémába illeszkedő, kutatást és fejlesztést végrehajtó beruházásokat célozza meg. A beruházási volumen és a munkahelyek száma helyett a teremtett munkahely minőségét és a hozzáadott értéket helyezzük előtérbe. Határozott célunk, hogy az új beruházások építsenek a meglevő iparági hagyományokra, miközben a munkaerő-, természeti erőforrás- és energiaigényük, továbbá környezeti terhelésük legyen relatíve alacsony. A következő időszakban a célunk az, hogy megszólítsuk azokat a cégeket, amelyek hiányoznak a hazai ipari ökoszisztémából. Emellett a hazánkban jelen lévő vállalatokat elsősorban abban kívánjuk támogatni, hogy szintet lépjenek az értékláncban, és a gyártás mellett kutatás-fejlesztési együttműködést kezdjenek oktatási intézményeinkkel, integrálják az értékláncukba a hazai beszállítókat.•
Címlapkép: Depositphotos/Olivier26