A rendőr küldetése változatlan, de megváltozott a világ

Napjainkban már sem a magán-, sem a közbiztonság nem tartható fenn a legújabb technológiai és módszertani innovációk alkalmazása nélkül, érvel interjúnkban Christián László rendőr dandár­tábornok, a Nemzeti Köz­szolgálati Egyetem (NKE) oktatási rektor­helyettese. Ezek a részben magyar innovációk és fejlesztések a biztonsági ágazat minden feladat­­körére kiterjednek, a határ­rendészettől, a köz­biztonság fenntartásán és a rendezvé­nyek biztosításán keresztül a bűnügyek felderítéséig. A biztonságot érintő magyar fejlesztéseket a Biztonsági Technológiák Nemzeti Laboratórium (BTNL) fogja össze, amelynek az NKE ad otthont, és Christián László a szakmai vezetője.


Fotó: uni-nke.hu/Szilágyi Dénes

Az Európai Unió Belbiztonsági Innovációs Központja (EU Innovation Hub for Internal Security), illetve az Európai Biztonsági Kutató és Innovációs Közösség (CERIS) ősz elején, Brüsszelben tartotta éves konferenciáját. A rendezvényen a legkülönbözőbb biztonsági területen dolgozó kutatók és gyakorlati szakemberek vettek részt. A téma a „felelősség­teljes belbiztonsági megoldások kialakítása” volt, ugyanis egy­értelmű az igény, hogy a polgárok úgy várják el a biztonság hatékony szavatolását, hogy eközben az ezzel a feladattal megbízott szervezetek, ügynökségek és cégek messzemenőkig tiszteletben tartsák a személyes adataikat, átláthatóan működjenek, és elszámoltathatók legyenek.
A legtöbb előadás a mesterséges intelligencia biztonsági alkalmazásával, illetve a titkosítási technológiákkal volt kapcsolatos. A mesterséges intelligencia manapság a legtöbb technológiai terület fejlesztéseit uralja, ez a tény is azt mutatja, hogy

A Belbiztonsági Innovációs Központ az Europol, vagyis az Európai Unió bűnüldöző hatósága berkein belül működik, és számos, biztonsággal kapcsolatos fejlesztő­tevékenységet fog össze a biometrikus (testtel kapcsolatos) azonosítástól a titkosításon és a kommunikáció­biztonságon keresztül a megfigyelésig, a biztonság fenn­tarthatóságáig, illetve a legmodernebb képi megjelenítő­technikák, például a virtuális és a kiterjesztett valóság bűn­megelőzésben és bűn­üldözésben való alkalmazásáig.

A biztonsági területen végzett innovációs tevékenység alapvető motivációiról, illetve a magyar törekvésekről, eredményekről Christián László rendőr dandártábornokot kérdeztük.

A jelenlegi biztonsági helyzet alapvetően különbözik a korábbi évtizedek körülményeitől, és ezért van szükség a rendészeti, illetve a biztonságot érintő innovációkra?

– Óriási változás következett be a biztonsággal kapcsolatos kihívásokban. Ez a változás nemcsak akkor érhető tetten, ha a rendszer­változást megelőző időkre megyünk vissza, de akkor is, ha csupán a tíz évvel ezelőtti állapotokat vesszük alapul. Ezt technológiai innováció nélkül nem lehet követni. Manapság már nem lehetséges egy nagy nemzeti ünnep vagy a Sziget Fesztivál biztosítása, ha nem hívjuk segítségül a legmodernebb technikai eszközöket, amelyeket a mi szakembereink alakítanak olyanná az innovációs tevékenységük révén, hogy azok pontosan megfeleljenek az igényeinknek és az ellátandó feladat jellegzetességeinek. A rendészeti munka fontos velejárója, hogy a rendőrség szakembereinek ugyanúgy haladniuk kell a korral, mint bármely más terület művelőinek. A rendőrség abszolút nyitott az innovációkra, ez az oka annak, hogy rengeteg pályázatban, kutatás-fejlesztési projektben veszünk részt, és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem ezeknek a fejlesztéseknek az egyik motorja.

Manapság már nem lehetséges egy nagy nemzeti ünnep vagy fesztivál biztosítása, ha nem hívják segítségül a legmodernebb technikai eszközöket, amelyek pontosan megfelelnek az igényeknek és az ellátandó feladat jellegzetességeinek.
Mi az innovációk konkrét célja? Mennyiben alakultak át a rendőrség mindennapos kihívásai?

– A rendőrség alapvető feladata továbbra is a közrend, a közbiztonság és a határbiztonság fenntartása, a bűncselekmé­nyek megelőzése, így a legfontosabb innovációk arra irányulnak, hogy ezeket az alapfeladatokat a rendőrség minél hatékonyabban, minél magasabb szakmai színvonalon tudja teljesíteni. Több innováció motivációja a prevenció, vagyis a megelőzés. Hiszen mindenki számára az a legelőnyösebb, ha még a bekövetkezé­sük előtt meg tudjuk akadályozni a bűncselekmé­nyek, a balesetek és a jogsértések bekövetkezését. Valamennyi belügyi ágazatban folyamatosak a fejlesztések, számos innovációt építünk be az egyenruhás kollégák munkájával, hiszen az innovációkkal hatékonyabban végezhetjük a feladatainkat.

Ma egy rendőrnek vagy más egyenruhás belügyi dolgozónak a munkája gyökeresen más, mint néhány évtizeddel ezelőtt?

– Az alapküldetésünk változatlan, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy teljesen megváltozott körülöttünk a világ.

A rendőrök munkája még sohasem volt ennyire szerteágazó, mint manapság, és soha nem volt szükségük ilyen sok információra a munkájukhoz. Tavaly ünnepeltük a felsőoktatási rendőrtiszt­képzés ötvenedik évfordulóját. Fél évszázad alatt óriási változáson ment át a rendőrtiszt­képzés. Ma már alapvető elvárás, hogy a jelenlegi hallgatóink felkészítésében megjelenjenek az innovációk, a 21. századi tudás, valamint az információs technológia. Máshogy kell gondolkodnunk, mint két-három évtizeddel ezelőtt.

Multidiszciplináris biztonság

Hogyan jelennek meg a biztonságot érintő innovációk a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen?

– Bizonyos értelemben már a Nemzeti Közszolgálati Egyetem léte is egy innováció, hiszen sehol a világon nincs még egy olyan felsőoktatási intézmény, ahol együtt tanulna rendőr, katona, pénzügyőr, diplomata, közigazgatási és vízügyi szakember. Ez teljesen új gondolkodást eredményez a tág értelemben vett biztonság területén, hiszen a leendő szakemberek – közös tantárgyak keretében is – megismerik egymás hivatását, ami óriási versenyelőnyt jelent a későbbi pályafutásuk során. Külföldön ez a képzési forma nem megszokott, és ezért gyakran jönnek hozzánk más országokból, és nagy érdeklődéssel figyelik az NKE-n folyó multidiszciplináris oktatást. Ennek egy érdekes lenyomata a közös közszolgálati gyakorlat (KKGY), amikor az egyetem különböző szakjain tanuló hallgatóknak egy kétnapos szimulált krízishelyzetben kell együtt dolgozniuk.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen kívül sehol a világon nincs olyan felsőoktatási intézmény, ahol együtt tanulna rendőr, katona, pénzügyőr, diplomata, közigazgatási és vízügyi szakember. Így a leendő szakemberek – közös előadások, tanórák keretében is – megismerik egymás hivatását, ami óriási versenyelőnyt jelent a későbbi pályafutásuk során. (Fotó: uni-nke.hu/Szilágyi Dénes)
Milyen veszélyhelyzetet szimulálnak a gyakorlatokon?

– Hátborzongató, de 2019 tavaszán azt szimuláltuk, hogy egy emberre is veszélyes vírus üti fel a fejét hazánkban, járványt okoz, és ebben a helyzetben kellett helytállniuk az egyetem különböző hallgatóinak (rendőröknek, katonáknak, katasztrófavédőknek és a közigazgatási területen tanulóknak). Ilyenkor a hallgatók vezető­ként is kipróbálják magukat, ezért a KKGY igen értékes tapasztalatokkal szolgál a hallgatóknak és az oktatóknak egyaránt. Több alkalommal már külföldi résztvevőket is bevontunk. De az egyetemi oktatást érintő innováció folyamatos, ebből kiemelném a két éve útjára indított kreatív tanulási programot, amely az egész egyetemet áthatja. A 21. századi hallgatók már teljesen máshogy tanulnak, mint az évtizedekkel ezelőtti diákok, és ezt a változást követnie kell az oktatásnak is az eredményesség fenntartása érdekében. Természetesen megmarad a jövőben is az egyetemen a klasszikus frontális oktatás, ám a részaránya csökken, és a helyét egyre inkább a gyakorlati, projektszemléletű tanulás veszi át. Közben a meglévő képzéseink is folyamatosan megújulnak, és folyamatosan indulnak új képzések is. A klasszikus egyetemi alap- és mesterképzések mellett az NKE 75 ezer köztisztviselő és kormánytisztviselő továbbképzését is ellátja.

Milyen továbbképzések érintik a biztonsági területet?

– Például az ország 3200 önkormányzatának igyekszünk segíteni, hogy innovatívan tudjanak gondolkodni a települési közbiztonságról. Ennek érdekében indítottunk tavaly településbiztonsági menedzserképzést. Egy korábbi kutatásunk ugyanis feltárta,

Ez azonban nem megoldás, mert ez meghaladja a rendőrség kapacitásait. Indítottunk sportbiztonság- és rendezvényszervezés-képzést is a Testnevelési Egyetemmel közösen, a sportrendezvények biztosításának témájában. Ennek a képzésnek már a harmadik évfolyama indult, és itt együtt tanulhat a rendőr, a biztonsági szakember, illetve a sportszövetségek munkatársai.

Az élőerőhiány csökkentése

Melyek a közbiztonsággal kapcsolatos innováció legfontosabb trendjei napjainkban?

– A magyarországi biztonsági innovációs törekvéseket összefogó egyik legnagyobb tudományos konzorcium a Biztonsági Technológiák Nemzeti Laboratórium. Ennek célja, hogy a biztonságot érintő innovációk egy helyen összpontosuljanak.

E cél felé jó úton haladunk, de az eléréséhez nagy szükségünk van a biztonsági innovációkra. A Nemzeti Laborban végzett innováció három téma köré csoportosul: az intézmény­biztonság, a település-, illetve az ország­biztonság (ezen belül a határ­biztonság). A laborban arra törekszünk, hogy össze­hozzuk a magán­biztonság és a közbiztonság szereplőit (vagyis az állami és a nem állami, azaz piaci szereplőket), hogy ők együtt tudjanak gondolkodni és együtt tudjanak működni. Ki kell használnunk ezeket a szinergiákat, hiszen hatalmas előnyt jelent az, ha a biztonságért felelős állami szervek munkáját hatékonyan tudják támogatni, segíteni.

A vagyonvédelmi ágazat igen nagy élőerőhiánnyal küzd. Már tesztelnek egy automatizált határellenőrzési rendszert, amely jórészt emberi közreműködés nélkül képes a határátlépésre jelentkező személyek határforgalom-ellenőrzésének lefolytatására. Egy fejlesztés pedig az érintett személyek biometrikus, például írisz- vagy arcfel­ismerés, illetve ujjlenyomat alapján történő azonosítására irányul.
Milyen fejlesztéseket végeznek a Biztonsági Technológiák Nemzeti Laboratóriumban?

– Modellezzük például az egyetem példáján azt, hogy egy intézményünk hogyan lehet egyszerre nyitott az egyetemi polgárok és vendégeink számára úgy, hogy közben biztonságos is maradjon. Mindezt olyan digitális meg­oldásokkal igyekszünk elérni, amelyekkel csökkenthető a vagyon­védelembe bevonandó élőerős munka­erő­erőigény. Ezzel igyekszünk átláthatóvá tenni az objektum biztonságát anélkül, hogy minden épületben több vagyonőr­nek kelljen dolgoznia. Több területen szeretnénk alkalmazni integrált drón­rendszereket is, amelyek a határ­őrizetben is fontos szerepet játszanak. Magyar­ország határőrizete azért is különösen fontos, mert az ország egyes határ­szakaszai schengeni külső határoknak is számítanak, ezért, akárcsak a létesítmények esetében, elsődleges fontosságú, hogy egyszerre legyenek gyorsan átjárhatók és biztonságosak. Nagyszámú törvény­tisztelő polgárt kell átengedni a határokon, miközben a biztonságról sem szabad lemondani; azokat, akiket a kockázat­elemzés alapján problémásnak tartunk, ki tudjuk szűrni. A leghatékonyabb rendészeti célú ellenőrző módszerek kiválasztásához mesterséges intelligencián alapuló megoldásokat is alkalmazunk. A hattár­rendészeti alprojekt egyik fejlesztése pedig az érintett személyek biometrikus, például írisz- vagy arcfelismerés, illetve ujj­lenyomat alapján történő azonosítására irányul.

Miért cél sok fejlesztésnél az, hogy az élőerőigényt csökkentsék?

– Valóban, számos innovációban ez a szempont nagy súllyal esik latba. Például vizsgáljuk azt, hogy egy járőrrobot miként vethető be a vagyonvédelem vagy akár a rendészet egyes területein, hiszen egy járőr számos feladatát átveheti a jövőben. Ezt a törekvést az indokolja, hogy a vagyonvédelemben a legdrágább és a legnehezebben kiváltható komponens, hiszen meglehetősen költséges a munkaerő toborzása, kiképzése és a szakmában tartása.

Emellett teszteltünk egy automatizált határellenőrzési rendszert, amely jórészt emberi közreműködés nélkül képes a határátlépésre jelentkező személyek határforgalom-ellenőrzését lefolytatni.

Megkerülhetetlen drónok

A településbiztonságot milyen elvek szerint kell fejleszteni?

– A BTNL-ben a település­biztonság­gal kapcsolatban három minta­települést vizsgálunk a nemzeti labor többi részt vevő kutatóintézetével együttműködve: Pátyot, Tatát és Szolnokot, amelyek a kis, a közepes és a nagy településeket reprezentálják. A település­biztonsági fejlesztéseink kiindulópontja az, hogy a falvakban és városokban rengeteg, a közbiztonságot érintő információ áll rendelkezésre. Hiszen működnek a közterületi kamerák, amelyek felvételeiből egészen sok információ szűrhető le a település történéseivel kapcsolatban. Emellett a helyi rendőrségtől is származik információ, ahogy a közterület-felügyelettől és a polgárőrségtől is érkeznek adatok, a lakossági bejelentésekről nem is beszélve. Ezek azonban sokszor nem találkoznak egymással, így nem is le­het (vagy nem lehet elég hatékonyan) levonni az összesítésük révén előálló értékesebb információkat. Miközben a lakosok természetesen és jogosan azt igénylik, hogy a különböző hatóságok és szervezetek fenntartsák a közbiztonságot, és az általuk bejelentett ügy megoldódjon. Ám ha az erről szóló, különböző forrásokból érkező információk nem futnak össze, akkor a problémák kezelése is elmaradhat a várakozá­sok­tól. Ezért ebben a település­biztonsági projektben arra törekszünk, hogy egyrészt segítsünk az önkormányzatoknak, hogy hatékonyan tudjanak tenni a helyi közbiztonságért, másrészt egy olyan központot hozzunk létre, ahol minden információ találkozik egymással, és minden egyes bejelentés, minden kialakult helyzet kezelhető. Ez óriási jelentőségű innováció lesz, és már a legapróbb részletekig kidolgoztuk a végrehajtás tervét. Megvizsgáltuk a település­biztonság jogi szabályozását, és konkrét javaslatot is tettünk annak módosítására. Úgy tudjuk, hogy az ősz folyamán a parlament elé kerül ez a javaslatunk. A fejlesztés tehát egyszerre szerteágazó, izgalmas és nagyon időszerű.

A rendőrség közrendvédelmi és közlekedésrendészeti szakterületén megkerülhetetlen szerepük van a drónoknak. Például a forgalom-ellenőrzésnél, a helyszínelésben, a rendezvénybiztosításban, és ehhez kapcsolódóan a csapatszolgálati bevetéseknél.
A rendőri munkát milyen innovációk könnyíthetik meg a közeljövőben?

– Számos fejlesztés fut, ezek közül a közlekedési területen az egyik innováció például azt célozza, hogy csökkentsük a balesetek helyszíni szemléjéhez szükséges időt, és ezzel hamarabb tudjuk átadni az érintett útszakaszt újra a forgalomnak. Vagyis a technikai és módszertani fejlesztésekkel minimalizálni tudjuk a helyszínelés okozta torlódásokat, ezzel pedig az utazók életét nehezítő időveszteséget is. A rendőrök biztonságát növelheti, hogy jelenleg már vizsgáljuk a rendőrök járművezetői képzésében a szimulátorok alkalmazását, amelyek használatával a kollégáink nagyobb fokú vezetéstechnikai jártasságra tehetnek szert. Már most is jelentősen támaszkodunk a drónok közvetítette képi információra, de a jövőben ez még hangsúlyosabb lesz. A rendőrség közrendvédelmi és közlekedés­rendészeti szakterületén is megkerülhetetlen szerepet kapnak a drónok. Az egyik ilyen terület a közlekedés­rendészetben a forgalom-ellenőrzés, de ugyanilyen hasznosak lehetnek a távirányítású repülő eszközök a helyszínelésben, a rendezvény­biztosításban, és ehhez kapcsolódóan a csapat­szolgálati bevetéseinknél. Amikor egy rendezvény biztosításakor csapaterőre van szükség a tömeg kezelésére, fontos, hogy a rendőrség egyértelmű és tiszta képet alkothasson a tömeg egészéről, illetve az aktuális szituációról. Egy légi fel­vétele­ket készítő, és azt valós időben a kollégák monitorjára továbbító drón segítségével ez az átfogó kép könnyebben megszerezhető.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022
Címkék

Innotéka