Átalakul az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny. A lényeg továbbra is az, hogy a középiskolások tudományos problémára, innovációs kihívásra találjanak megoldást. Vegyék észre, hogy a dinamikusan változó világban megannyi olyan probléma van, amelyeket lehet, hogy csak ők tudnak megoldani. A versenyből olimpia lesz, a győztesek tehát olimpiai bajnokok lesznek.

A versenyt egykoron elindító Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) tiszteletbeli elnöke, a szervező­bizottság elnöke szerint jelentősen meg kellett újítani a korábbi ifjúsági tudományos versenyt, elsősorban azért, hogy többen jelentkezzenek a megmérettetésre. Szeretnék, ha mintegy fél­ezer fiatal indulna, néhány éven belül pedig legalább ezer. Az elmúlt években a jelentkezők száma 130-160 volt.

Az olimpiát bejelentő eseményen Maruzsa Zoltán, a Belügyminiszté­rium (BM) köznevelési államtitkára azt mondta, felfedezőket, kutatókat, újítókat keresnek több tudomány­terü­letről, ezért támogatja a tárca a kez­deményezést. A különböző országos versenyek szervesen hozzá­tartoznak a magyar tehetség­gondozási rendszerhez, minden kötelező tantárgyhoz minden oktatási ciklusban létezik olyan tanulmányi megmérettetés, amelyen a leg­tehetsége­seb­bek el tudnak indulni. Ennek a verseny­kultúrának is köszönhető, hogy a magyar diákok jól szerepelnek a nemzetközi vetélkedőkön. (A nemzetközi diák­olimpiákon ebben az évben 39 éremmel tértek haza a magyar fiatalok, ez az eddigi legjobb szereplés.) Az államtitkár kiváló lehetőségnek nevezte az OTIO-t, és arra biztatta a tanulókat, hogy valósítsák meg az ötleteiket.

Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke, a bíráló­bizottság társelnöke úgy fogalmazott: azért vesznek részt a verseny szervezésében, hogy minél több fiatalt „fertőzzenek meg” a tudóssá, illetve vállalkozóvá válás gondolatával. (Az elmúlt négy évben a Hivatal tizenegy­ezer fiatalt szólított meg, negyven százalékuk támogatást is kapott.) Azt szeretnék, hogy az OTIO egy szinten legyen az Országos Közép­iskolai Tanulmányi Versennyel (OKTV). Az új kezdeményezés nem csupán a zsenikhez szól; a hétköznapi szorgalmas munka talán fontosabb. Valószínűleg nem a legokosabb­nak kell lenni ahhoz, hogy valaki tudóssá váljon. Nyitottság és szorgalom kell a sikerhez. Birkner Zoltán fontosnak nevezte, hogy a fiatalok találkozzanak a vállalkozóvá válás örömével, bánatával és kockázatával is. Tanulják meg elviselni, ha azzal szembesülnek, hogy nem jó az ötletük. De azt is tanulják meg, hogy miként valósíthatják meg az ötleteiket.

Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért felelős helyettes állam­titkára arról beszélt, hogy az OTIO a felfedezőknek szól. Magyar­ország az elmúlt évszázadokban kiválóan teljesített a tudomány területén, a múltbeli jó eredmények azonban nem jelentenek automatikusan jó eredményeket a jövőben is. Ezért az a küldetésük, hogy minél több fiatallal ismertessék meg a kutatói, felfedezői pályát. A helyettes államtitkár arra biztatta a fiatalokat, hogy minél többen jelentkezzenek a versenyre, és mindig gondolkodjanak el azon is, hogyan lehet hasznosítani a gyakorlatban az eredményeiket.

Ivánka Gábor, a Magyar Fiatal Tudósok Társasága (Mafitud) elnöke szerint az újjá­szervezett verseny egyik legfontosabb célja, hogy eredménye­sebben szerepeljünk a nemzetközi innovációs és tudományos versenyeken. Azért kellenek évről évre a sikerek, mert a nyertesek példája inspirálja a következő generációkat. A siker idén sem maradt el. A 33. EU Fiatal Tudósok Versenyét szeptember 13–18. között, a hollandiai Leidenben rendezték meg. Az elnök szerint minden idők leg­keményebb európai döntőjében a magyarok – az elhozott két különdíjjal – az utóbbi tíz év legjobb eredményét érték el.

Három tehetséges fiatal előadása a rendezvényen, akik korábbi magyar díjazottként részt vehettek idén szeptemberben a fiatal tudósok versenyének európai döntőjén: Kovács Nóra Anna, Barna Benedek László, Tóth Regina.

Az OTIO-t a MISZ, a KIM, a BM és az M5 csatorna közösen hirdette meg a 2022/2023-as tanévre – az Innotéka ma­gazin a rendezvény médiatámogatója. Az olimpiára egyénileg vagy kétfős csapatban jelentkezhetnek azok, akik 2002. szeptember 1-je és 2009. augusztus 31-e között születtek, és még nem kezdték meg felsőoktatási tanulmányaikat. Pályázni műszaki, természet­tu­do­mányi, környezetvédelmi, informatikai, valamint matematikai területről lehet, bármilyen innovatív alkotással. Nem kell más, csak egy szuper terv és az elszántság, hiszen minden nagy dolog egy ötlettel kezdődik. Az ötlet legfeljebb kétoldalas tervét a www.otio.hu/nevezes oldalra kell feltölteni november 28-áig. Az első fordulóban elfogadott és részletesen kidolgozott pályázatok le­írását 2023. április harmadikán éjfélig kell feltölteni.

Érdekesség, hogy a második fordulóba jutott fiatalok a felkért mentorokkal többször egyeztethetnek, illetve részt vehetnek kommunikációs, tudományos és üzleti tréningeken. A kidolgozás indokolt költségeit – számlák alapján, bruttó 50 ezer forint értékben – utólag megtérítik. Azaz a zseniális ötletek megvalósítását nem kell saját zsebből finanszírozniuk a fiataloknak. A verseny döntőjére 2023 májusában kerül sor a legjobb húsz-harminc pályázó részvételével. Kétnapos kiállítás keretében prezentálják munkáikat a zsűrinek és a látogatóknak. Az újítások mind azt a célt szolgálják, hogy minél többen pályázzanak, mert bizonnyal jóval több ötlet születik, mint ahányan pályáztak a korábbi években.

Összesen tíz pályázó fejenként 200–500 ezer forint jutalomban részesül, míg további tíz-tizenöt pályázó 100 ezer forintot kap. A legeredményesebben szereplő nyolc-tíz iskola akár egymillió forint támogatásban részesülhet, míg a legeredményesebb tanárokat 600–800 ezer forint egyszeri elismeréssel díjazzák. A legjobb diákok számos nemzetközi versenyen és szakmai utazáson vehetnek részt, a többi között a tudományos versenyek olimpiáján az Egyesült Álla­mokban, illetve egyikük jövőre a Nobel-díj átadási ünnepségén is ott lehet.•