Újabb elismert vendégkutatók akadémiai intézetekben
A Magyar Tudományos Akadémia a kutatóhálózat megújítási program elemeként először 2012 májusában írt ki pályázatot nemzetközileg elismert külföldi szakemberek meghívására. Az Akadémia történetében első ízben meghirdetett pályázat célja az volt, hogy felkérje a kiemelkedő külföldi egyetemek legmagasabb – „distinguished professor” – címet elnyert kutatóit (a természettudományok, élettudományok, humán- és társadalomtudományok területén), hogy vendégkutatóként segítsék az MTA kutatóintézeteiben, illetve a hazai egyetemeken működő kutatócsoportok munkáját.
A tavalyi felhívásra 16 tudós jelentkezett, közülük a Pálinkás József által felkért zsűri hat kutató 3–12 hónap időtartamú magyarországi tartózkodásra és tudományos munkára szóló pályázatát támogatta összesen 70 millió forinttal. Ennek a pályázatnak köszönhetően töltött fél évet Debrecenben, az MTA Atommagkutató Intézetben az elméleti nukleáris asztrofizika egyik legjelentősebb kutatója, az osztrák Thomas Rauscher. Az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet munkájába négy hónapig a brit neurobiológus, A. Robin Silver, a University College London Neurobiológia, Élettani és Gyógyszertani Tanszékének professzora kapcsolódott be. A magyar Bögre László az angliai Royal Holloway University of Londonból érkezett az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjába. Stephen James Mojzsis, a University of Colorado geológusprofesszora az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontban dolgozott. A kvantumtérelmélet egyik legtöbbet publikáló szaktekintélye, a német Ulrich David Jentschura az MTA-DE Részecskefizikai kutatócsoportjával működött együtt. Az amerikai James Wesley Scott, a finnországi Karelian Institute at the University of Eastern Finland kutatója az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontban dolgozott hónapokig.
A második alkalommal közzétett pályázatra, amely Meghívás 13 néven jelent meg, ugyancsak tizenhat jelentkezés érkezett. Az MTA elnöke által felkért zsűri, majd az MTA Elnöksége négy kutató 3–10 hónapos magyarországi tudományos munkára szóló pályázatát támogatta, összesen 57,5 millió forint értékben. A négy kutató mindegyike – csillagász, geokémikus, idegkutató és kutatóorvos – az Egyesült Államokból érkezik.
Željko Ivezić, a Washingtoni Egyetem csillagászprofesszora, a Large Synoptic Survey Telescope (LSST) program irányítója három hónapon át dolgozik az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontban. Az asztrofizikus olyan újszerű adatelemző módszerek kidolgozására irányuló kutatásokba kapcsolódik be, amelyek a megfigyelő csillagászat számára jelenleg nem elérhető, külső kisbolygócsaládok feltérképezését, illetve sok százezernyi változó csillag elemzését célozzák. A radiokarbonos (C-14) kormeghatározás egyik szaktekintélye, Anthony John Timothy Jull, az Arizonai Egyetem professzora márciusban érkezett a debreceni MTA Atommagkutató Intézetbe, és négy hónapon át dolgozik együtt magyar kollégáival. Az intézetben két évtizede folyó radiokarbonos eljárás egy nemrégiben beszerzett, környezeti mérésekre specializált C-14 gyorsító tömegspektrométernek (AMS) köszönhetően a nagyon kis mintamennyiségek alapján végezhető vizsgálatokra is alkalmas lesz. Ennek a munkának a beindítását segíti az amerikai professzor. A matematika, az idegtudomány és az ideggyógyászat határterületeit kutató John G. Milton 2013 decemberétől hét hónapig vesz részt az MTA-BME Gépek és Járművek Kutatócsoport munkájában. A kaliforniai professzor a matematikai eszközök és dinamikai koncepciók gyakorlati klinikai alkalmazásokba való átültetésének lehetőségével foglalkozik. A hazai kutatócsoporttal bő tíz éve kapcsolatban álló tudós Budapesten az emberi mozgásszabályozást vizsgálja olyan egyszerű feladatokon keresztül, mint a járás vagy az egyensúlyozás.
Szállási Zoltán, a Harvard Children’s Hospital kutatója az SE-MTA Daganatprogresszió Kutatócsoport munkájába kapcsolódik be. A Debreceni Egyetemen 1988-ban orvosi diplomát szerzett kutató orvos jelenleg az Egyesült Államokban dolgozik. Az általa vezetett USA–Dán–Magyar tudományos konzorcium mutatta ki, hogy az adott rákmegbetegedést létrehozó genomikai instabilitás altípusa és mértéke meghatározza a kemoterápiával szembeni érzékenységet. Az eredmények, melyeket a Nature Genetics című folyóiratban is közöltek, bekerültek a Lancet folyóirat által legígéretesebbnek tartott rákkutatási irányzatok közé. Szállási Zoltán kilenc hónapos budapesti munkája mérföldkő lehet a vastagbélrák kutatásában, eredményei pedig hozzájárulhatnak a betegség hatékonyabb gyógyításához.•