Új hatáskörök, bővülő feladatok az OAH-nál
Az atomenergia szerepe – mint energiatermelő erőforrás, mint központi elem napjaink egészségügyi ellátásában, a kutatás-fejlesztés és az oktatás területein – megkérdőjelezhetetlen, széles körű alkalmazása várhatóan tovább fog növekedni. Mindezek azt támasztják alá, hogy az e területen szabályozást végző és felügyeletet ellátó szervezetek kompetenciáját, hatáskörét és jogköreit hozzá kell igazítani a jelen és a jövő új kihívásaihoz.
Ez a folyamat ment végbe az elmúlt években Magyarországon, és ennek során az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) új hatásköröket kapott, feladatainak száma nagymértékben nőtt. Mára az OAH több mint 4000 engedélyest felügyel, közel 1500 engedélyt bocsát ki, és több mint 1000 helyszíni ellenőrzést végez évente.
Az új feladatok közül a legjelentősebbek közé tartozik a radioaktívhulladék-tárolók felügyelete 2014-től, valamint az építésügyi hatósági feladatok ellátása a nukleáris létesítmények biztonsági övezetén belül 2016-tól.
Az engedélyesek számának radikális emelkedését hozta, hogy 2016-ban a sugárvédelem területe is az OAH-hoz került. Ennek következtében a korábbi négy „nagy” engedélyes (a Paksi Atomerőmű, a Kiégett Kazetták Átmenti Tárolója, a Budapesti Kutatóreaktor, valamint a BME Nukleáris Technikai Intézet területén található Oktatóreaktor) mellett megjelent 4000 kisebb engedélyes (ipari és egészségügyi intézmények), és ezzel párhuzamosan évente 1300 engedélykérelem is érkezett a hatósághoz. Összetett hatósági engedélyezési-ellenőrzési-bejelentési rendszert kellett tehát kiépíteni, továbbá országos szintű ellenőrzési rendszert kellett létrehozni területi ellenőrökkel.
Az új feladatok ellátása érdekében a szervezet létszáma az évek során 80 főről több mint 210-re nőtt. Ugyanakkor a magasan szakképzett munkaerő-felvétel és -megtartás szempontjából kihívást jelentett a munkaerőpiaci viszonyokhoz való igazodás, valamint a további feladatok jelentős mértékű növekedése volt előre jelezhető (leginkább az új atomerőművi blokkokhoz kapcsolódóan).
A növekvő feladatok mellett figyelmet kell fordítani a keretrendszerre, amelybe a hatóság illeszkedik. Tekintettel a terület összetettségére, az atomenergia alkalmazása és a hatósági felügyelet gyakorlata szigorú hazai és nemzetközi követelmények, ajánlások alapján jött létre, és ez a tudomány és a technológia fejlődésével folyamatosan csiszolódik. Vagyis a mindennapos kihívásokra úgy kell választ adni, hogy azok a jogi és műszaki keretrendszerbe maximálisan illeszkedjenek.
Az OAH esetében a megoldások keresését befolyásoló fő sarokpontok az alábbiak voltak:
- növekvő feladatok mellett a hatékony működés biztosítása, hatás- és felelősségi körök egyértelmű meghatározása;
- az európai uniós jogi kereteknek való megfelelés továbbra is biztosított legyen;
- a korábbi hatósági szervezet keretei között elért szakmai eredmények, jógyakorlatok megőrzése;
- a Hivatal munkaerőpiaci versenyképességének javítása.
Mindezek alapján a jogalkotó arra a döntésre jutott, hogy szükséges az OAH jogállásának megváltoztatása, és ennek eredményeként 2022. január 1-jétől különleges jogállású szervvé alakult, élére elnök került, Kádár Andrea Beatrix személyében. Ezáltal az OAH legmagasabb szintű felügyeletét az Országgyűlés biztosítja, így olyan szervezetek közé került, mint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, a Gazdasági Versenyhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság vagy a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága.
Az átalakulás garantálja az OAH gazdálkodásának és működésének függetlenségét. A szervezet alaplétszámát, szervezeti struktúráját az OAH elnöke határozza meg, illetve módosíthatja a rendelkezésére álló költségvetési források és a feladatok figyelembevételével. A juttatások új rendszere lehetővé teszi, hogy a munkaerőpiacon versenyképes és vonzó feltételeket kínáljon az OAH, erősödjön a szervezet munkaerő-megtartó képessége, továbbá azt is, hogy könnyebb legyen magasan képzett szakembereket felvenni.
Az OAH-nak ez év májusától jogalkotási feladatai is vannak, elnöki rendeletté alakulnak a szakterületet meghatározó jogszabályok, a többi között a nukleáris és tároló biztonsági szabályzatok, az ionizáló sugárzás elleni védelemről szóló jogszabály, valamint a szakmagyakorlás szabályairól szóló rendelet.
Az átalakulás ötvözi a korábbi szervezeti felépítésből adódó előnyöket, kialakított az új jogállás biztosította lehetőségekkel. Ezáltal egy erős, gyors és hatékony szabályozóhatóság jön létre, mely megfelelő kompetenciával, erőforrásokkal, valamint önállósággal látja el feladatait, megőrizve korábbi szigorú szakmai függetlenségét.
A nukleáris biztonság, védettség, sugárvédelem, a biztonsági kultúra magas szinten tartása, a jövő szakember-utánpótlása érdekében az OAH fontosnak tartja, hogy a hatósági feladatok mellett innovatív tudásközpontként működjön, és a maga eszközeivel teret biztosítson a tudományos eszmecserének, az eredmények megosztásának és hasznosulásának. A hatósági munkához kapcsolódóan – ahogy eddig is – a jövőben is számít az OAH a háttértámogató intézmények szakértelmére.
A korábbi eredmények, jógyakorlatok között mindenképpen meg kell említeni a – pandémiás helyzet alakulása miatt tavaly elmaradt, de – korábban évente megrendezett, a kutatási eredmények és a szakterületek fejlődési irányainak széles körű bemutatására létrejött TSO-szemináriumot, mely a tervek szerint idén, a jubileumi 15. alkalommal ismét lehetőséget biztosít az iparági szakértők számára szakmai beszélgetésekre, előadások közötti a tapasztalatcserére.•