Tiszta ivóvíz

A HUN-REN több intézetének kutatói, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Mis­­kolci Egyetem, a Nemzeti Népegészségügyi Központ és a Fő­városi Vízművek Zrt. összefogásával megvalósult kutatás adhat választ arra, hogy honnan és hogyan kerül tiszta ivóvíz a budapesti háztartásokba.


A kutatók a Szentendrei- és a Csepel-szigeten egy éven át rendszeresen mérték a kutak és a Duna vizének fizikai és kémiai jellemzőit. 

TérképA mintavételi helyek elhelyezkedése a Dunán, zárójelben a vizsgálat ideje. (Kép: hun-ren.hu)

A vizsgálat során megállapították például, hogy a Duna vize 2-7 hét alatt ér el a kutakhoz, attól függően, milyen távolságban vannak a folyó­tól, és milyen a talaj felépítése. Az is kiderült, hogy a vizsgált kutakban a víz több mint 80 százaléka közvetlenül a Dunából származik, és csupán ki­sebb részben helyi csapadékból. Húszévnyi adatsor elemzése alapján kimutatták, hogy Budapestnél a Duna izotópos összetétele kissé eltér a bécsi szakaszhoz képest, főként a helyi talajvízbefolyás és kisebb mértékű párolgás következtében, ami önmagában se nem rossz, se nem jó az ivóvíz minősége szempontjából. 

A kutatók leszögezték, hogy a globális ivóvízellátásban fontos szerepe van a parti szűrésnek, mely során a Duna vize a folyóparti rétegeken átszivárogva megtisztul, mielőtt elérné az ivóvízellátásra használt kutakat. A Journal of Hydrology folyóiratban megjelent tanulmány szerint ez a part menti kavicsos-sóderes rétegeken keresztül történő természetes tisztulás azonban rendkívül sérülékeny, melynek hatékonyságát befolyásolhatják az árvizek és a folyó szennyeződései.•

Címlapkép: hun-ren.hu


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024  2025
Címkék

Innotéka