Kép: Depositphotos/AntonMatyukha

Mi tekinthető ökológiai mezőgazdasági gyakorlatnak, illetve ökológiai módon megtermelt élelmiszernek?

– Ezt valóban fontos definiálni, hiszen sok a félreértés ezzel kapcsolatban a magyar lakosság körében. Az ökológiai termelésben előállított élelmiszereket szinonim kifejezésként bio-, öko-, ökológiai vagy organikus élelmiszereknek is nevezzük. E megnevezések alatt az ökológiai gazdálkodás jogszabályi (2018/848 EU ökológiai rendelet) feltételei alapján előállított, ellenőrzött és tanúsított élelmiszereket értjük. De melyek ezek a feltételek? Azok az élelmiszerek kaphatják meg a bio- vagy ökológiai minősítést, amelyek termelése során betartják az ökológiai gazdálkodás alapelveit. Ezek közé tartozik a talaj, az ökoszisztémák és az ember egészségének fenntartására, megóvására való törek­vés. Építenünk kell a helyi adottságokhoz alkalmazkodó ökológiai folyamatokra, a biológiai sokféleségre és a természetes körforgásokra. Eközben e rendszer tiltja, illetve korlátozza az emberi egészségre, a környezetre és az élővilágra potenciálisan veszélyes anyagok és technológiák használatát. Ezek közé tartoznak például a szintetikus kémiai rovar- és gyomirtó szerek, műtrágyák, genetikailag módosított szervezetek és ezek származékai, továbbá a mesterséges állatgyógyászati készítmények, hormonok, hozamfokozók, valamint a szintetikus adalék- és segédanyagok, illetve az ionizáló sugárzás alkalmazása az élelmiszer-feldolgozásban. Eközben az ökoló­giai állattartóknak fokozott állatjólléti szabályokat kell betartaniuk. Csak azok a termelők, feldolgozók és kereskedők használhatják Magyarországon a bio- vagy ökológiai minősítést, akik megfelelnek ezeknek a jogszabályi feltételeknek, és szigorú ellenőrzésen, majd tanúsításon estek át.

A bioélelmiszereket gyakran összekeverik például a reform-, a vegán- vagy a natúrtermékekkel, sőt akár a kézműves vagy tradicionális módon előállított termékekkel is.

Hogy látják, ehhez képest mit tartanak a fogyasztók bio- vagy ökológiai élelmiszernek?

– Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézetben végzett fogyasztói felmérések során azt is vizsgáltuk, hogy mit tekintenek a fogyasztók bioélelmiszernek. Míg a megkérdezettek egy része helyes választ adott a bioélelmiszerről, addig mások gyakran azonosították e termékeket a vegyszermentesen előállított, de nem minősített élelmiszerekkel. Csakhogy hiába állítják elő a terméket vegyszerek nélkül, azt csak akkor lehet a kereskedelmi forgalomban bioélelmiszerként eladni, ha megfelel a jogszabályi el­várásoknak, és minősítő tanúsítvánnyal rendelkezik. Ezt a csomagoláson egy kód és/vagy védjegy feltüntetésével is jelölik. A bioélelmiszereket gyakran összekeverik például a reform-, a vegán- vagy a natúrtermékekkel, sőt akár a kézműves vagy tradicionális módon előállított termékekkel is. Ezek azonban megint csak nem felelnek meg a vonatkozó jogszabályi feltételeknek.

Magasabb polifenoltartalom

Ezek tehát azok a jellegzetességek, amelyek a törvény szerint megkülönböztetik az ökológiai gazdálkodás során előállított táplálékot. De miben különböznek ezek az élelmiszerek fizikai tulajdonságaikat tekintve a hagyományosan termelt élelemtől? Miért jobbak?

– Két jelentős értékadó tulajdonság kapcsolható a bioélelmiszerekhez. Egyrészt e termékek előállításának környezetre gyakorolt hatásai messze jobbak, mint a nem ökológiai élelmiszer-termelésé. Másfelől ezeket a termékeket értékessé teszi a kedvező beltartalmi összetételük és a kisebb szennyezőanyag-tartalmuk is, ami miatt nagyobb hozzáadott értékkel is bírnak. 

Azok az élelmiszerek kaphatják meg a bio- vagy ökológiai minősítést, amelyek termelése során betartják az ökológiai gazdálkodás alapelveit. Ezek közé tartozik a talaj, az ökoszisztémák és az ember egészségének fenntartására, megóvására való törekvés. (Kép: Depositphotos/AndrewLozovyi)

A biotermékek nemritkán kisebbek, méretük és formájuk pedig változatosabb, viszont az állaguk gyakran tömörebb, a színük, ízük és illatuk pedig intenzívebb. Minthogy a termelésük során tiltott a szintetikus kémiai növényvédő szerek használata, e vegyszerek maradványai nem kerülhetnek ki a természetbe, illetve nem kerülhetnek magába a termékbe sem. A konvencioná­lis – vegyipari eredetű anyag- és energia­felhasználásra alapozott – mezőgazdasági termelés során a szinteti­kus növényvédő szerek bomlástermékei bejuthat­nak a talajba, a felszíni és a felszín alatti vizekbe, egyes szermaradványokat még a csapadékból is ki lehet mutatni. Ezekkel a kockázatokkal az ökológiai termelés ese­tén nem kell számolni. A műtrágyázott termőföldek­ből sokkal több nitrogén mosódik ki a talajvízbe, viszont az ökológiai növénytermesztésben a szabályozási feltételek határt szabnak az alkalmazható természetes eredetű nitrogén mennyiségének. Emellett az ökológiai termelés kevesebb üvegházhatású gáz kibocsátásával jár, a termőföldek környékén nagyobb a növény- és állatvilág biodiverzitása, valamint e gazdálkodási rendszer kiemelt hangsúlyt fektet a talaj egészségének meg­őrzésére is. A kutatások szerint az ökológiai gazdálkodás elvei szerint művelt talajok humusztartalma magasabb, jobb a talaj szerkezete és vízmegtartó képessége.

Minthogy a bioélelmiszerek termelése során tiltott a szintetikus kémiai növényvédő szerek használata, e vegyszerek maradványai nem kerülhetnek ki a természetbe, illetve nem kerülhetnek magába a termékbe sem.

A bioélelmiszerek pozitív egészségi hatásai is bizonyítottak?

– Számos nemzetközi áttekintő tanulmány és metaanalízis is beszámol arról, hogy vannak olyan táplálkozási szempontból releváns beltartalmi összetevők, amelyek szignifikánsan nagyobb mennyiségben találhatók meg a biotermékekben, mint a konvencionális megfelelőikben. Ilyenek az antioxidáns tulajdonsággal rendelkező fitovegyületek (másodlagos növényi anyagcseretermékek), például a polifenolok, flavonoidok és antociánok, amelyek a nemzetközi kutatások szerint 10-50 százalékkal nagyobb mennyiségben fordulnak elő a biozöldségekben és a biogyümölcsökben. Egy magyar kutatásban (amely része volt a PhD-disszertációmnak) kimutattuk, hogy a hazai kereskedelmi forgalomban megvásárolható egyes biozöldség- és gyümölcsleveknek, illetve az ökológiai termesztésű bogyós gyümölcsöknek és paradicsomnak számottevően magasabb volt a polifenoltartalma, mint a konvencionális mintáknak. Továbbá a bio fekete ribizli, piros ribizli és szeder szignifikánsan nagyobb antocianintartalommal rendelkezett, mint a konvencionális társaik. Az ökológiai állati termék esetén is hasonló a helyzet: az összehasonlító vizsgálatok egyértelműen alátámasztják, hogy a biohúsokban és -tejtermékekben több a telítetlen zsírsav, illetve az omega-3 zsírsavak koncentrációja. 

A bioélelmiszereket fogyasztók vizeletéből kevesebb növényvédőszer-metabolit mutatható ki.

A bioélelmiszerek legfőbb egészségi pozitívuma megegyezik a környezeti előnyeikkel: kevesebb bennük a növényvédőszer-maradvány. A bioélelmiszerek fogyasztása jelentősen csökkentheti az emberi szervezet peszticidterhelését, melyet számos klinikai vizsgálat is alátámasztott már. Például a bioélelmiszereket fogyasztók vizeletéből kevesebb növényvédőszer-metabolit mutatható ki. Emellett a megfigyeléses kutatások eredményei összefüggésbe hozták a fokozott bioélelmiszer-fogyasztást egyebek között a meddőség, az allergiás megbetegedések, a metabolikus szindróma és a non-Hodgkin limfóma, továbbá a terhességi toxémia és a terhességi cukorbetegség gyakoriságának csökkenésével.

A biotermékek nemritkán kisebbek, méretük és formájuk pedig változatosabb, viszont az állaguk gyakran tömörebb, a színük, ízük és illatuk pedig intenzívebb. A táplálkozási szempontból releváns beltartalmi összetevők szignifikánsan nagyobb mennyiségben találhatók meg bennük. (Kép: Depositphotos/Shebeko)

Felárfizetési hajlandóság

A hagyományos mezőgazdaságban alapvetően azért alkalmaznak növény- és gyomirtó szereket, műtrágyákat, állategészségügyi készítményeket, illetve intenzív eljárásokat, hogy ezzel növeljék a hatékonyságot. Vagyis magasabbak lesznek a termés­átlagok, miközben csökkennek a költségek – összességében tehát csökken a termékek ára. Ez az oka annak, hogy a bioélelmiszerek drágábbak a hagyományos termékeknél?

– A biotermékek magasabb fogyasztói ára komplex gazdasági és termelési tényezők együttes hatásának tudható be. Az ökológiai gazdálkodás során alkalmazott inputkorlátozások következtében a hektáronkénti hozamok valóban alacsonyabbak, miközben a termelésnek magasabb az élőmunkaigénye. Emellett ott vannak a tanúsítási és ellenőrzési eljárások többletköltségei is. A már említett táplálkozási és környezeti előnyök fogyasztói megítélése mégis erősíti a bioélelmiszerek piacán tapasztalható felárfizetési hajlandóságot. Az árérzékenység vizsgálatára vonatkozóan is vannak kutatásaink. Az eredményekből egyértelműen kitűnik, hogy a magyar vásárlók árérzékenyek. Azok a fogyasztók hajlandóbbak magasabb árat fizetni ezekért a termékekért, akik gyakrabban is vásárolják őket. A V4-országokban (visegrádi négyek: Lengyelország, Szlovákia, Csehország és Magyarország – a szerk.) végzett kutatásunkból kiderül, hogy a válaszadók 46 százaléka szerint még a 11-20 százalékkal magasabb ár is elfogadható a bioélelmiszerekért, míg 26 százalékuk legfeljebb tíz százalékkal magasabb árat fizet ki szívesen értük.

Mekkora szerepet játszanak a bioélelmiszerek a hazai piacon? Az átlagos fogyasztók milyen arányban vásárolják őket?

– Az ÖMKi és a Nielsen IQ piackutató cég közös felmérése szerint a bioélelmiszer-piac egyenletes növekedést mutat Magyarországon. Az értékesítés teljes mennyisége 2022 és 2024 között 36 százalékkal növekedett. A Nielsen IQ által mért biotermékek kiskereskedelmi forgalma 2024-ben 38,7 milliárd forint volt, ami a KSH adatai szerint a teljes élelmiszer-forgalom 0,6 százalékát tette ki. Ez alapján úgy becsülhetjük, hogy a bioélelmiszerek teljes kiskereskedelmi forgalma 0,8-1 százalék körül mozoghat. A hazai termelők e csekély magyarországi részarány miatt sok esetben külföldön értékesítik az itthon megtermelt bioélelmiszer-alapanyagot, illetve az előállított biotermékeket, hiszen Magyarországon még viszonylag szűkös a fizetőképes kereslet. Ugyanakkor elmondható, hogy az ökológiai művelés alatt álló földterületek nagyságában dinamikus növekedés tapasztalható, ahogy a biotermelők száma is nő. A kínálati oldal tehát dinamikusan gyarapo­dik, de a felméréseinkből egyértelmű, hogy még nagyon sok oldalról kellene megtámogatni ezt a szektort ahhoz, hogy a kereslet is érzékelhető növekedésnek induljon.

A magyar vásárlók árérzékenyek, ám a táplálkozási és környezeti előnyök fogyasztói megítélése mégis erősíti a bioélelmiszerek piacán tapasztalható felárfizetési hajlandóságot. (Kép: Depositphotos/antoniotruzzi)

Biobébiételek

A termelés növekedését akkor tehát nem elsősor­ban a hazai kereslet emelkedése hajtja, hanem az exportlehetőségek, illetve az európai uniós támoga­tások? Köztudott ugyanis, hogy az ökológiai mező­gazdaságra való átállással jelentős uniós agrár­forrásokhoz lehet hozzájutni.

– Véleményem szerint mindhárom tényezőnek van ebben szerepe. Az európai uniós Zöld Megállapodás Termőföldtől az asztalig stratégiája célul tűzte ki, hogy az évtized végére az európai termőföldek negyedét ökológiai el­vek szerint műveljék meg. A magyar célkitűzés ennél ki­sebb arányú ökológiai átállást irányoz elő. A nálunk elfoga­dott irányelvekben (Nemzeti Cselekvési Terv az Ökoló­giai Gazdálkodás Fejlesztéséért) az szerepel, hogy 2027-re az ökológiai termelés részaránya érje el a tíz százalé­kot. A legutóbbi, 2023-as adatok szerint jelenleg a mezőgazdasági területek 6,4 százaléka áll ökológiai művelés alatt. Összességében az elérhető támogatások kétségte­le­nül komoly motivációt jelentenek a gazdálkodók számá­ra, amikor arról kell dönteniük, hogy a földjeiket ökogaz­dálkodás alá vonják-e. Ugyanakkor a termelők döntései­ben egyre nagyobb szerepet játszik az is, hogy a fogyasztók környezet- és egészségtudatossága nő. A fogyasztói felméréseinkből is jól látszik, hogy az egészségmegőr­zés igen fontos szempont a fogyasztói döntésekben. Ami­kor a bioélelmiszerekkel kapcsolatos vásárlási döntéseiket befolyásoló legfontosabb tényezőkről kérdeztük őket, a válaszadók a szintetikus növényvédő szerektől, a mesterséges adalékanyagoktól, valamint a genetikailag módosított szervezetektől (GMO) való mentességet jelölték meg. A bioélelmiszerek hazai piacán tehát még jelentős a fejlődési potenciál. Az emberek szeretnének biotermékeket fogyasztani, de ehhez sokan még nem rendelkeznek kellő vásárlóerővel. Emellett e termékek ismertségén is sokat kell még javítani, amihez jól felépített marketingstratégiára van szükség.

A bioélelmiszerek bizalmi termékek, a fogyasztók azért vásárolják őket, mert bíznak a magas minőségükben.

A magyar ökológiai gazdálkodás nagyrészt a növények biotermesztéséről szól, vagy az organikus állattartás is számottevő szerepet játszik benne?

– A magyarországi ökológiai gazdálkodóknál elsősorban valóban a növénytermesztés dominál, de az ökológiai állattartás – különösen a húsmarhaágazat – is jelentős szerepet játszik benne, különösen a nagyobb, teljesen átállt gazdaságok körében. A hazai kiskereskedelmi fel­mérésünkből kiderült, hogy forgalmi értékben toronyma­gasan vezetnek a biobébiételek, őket követik a biozöldségek és a biogyümölcsök. Minthogy tehát a vásárlók a növényi termékeket keresik leginkább, érthető, hogy a termelők is erre koncentrálnak. A biobébiételek vezető szerepe nem meglepő, hiszen minden szülő igyekszik a legegészségesebb módon táplálni a csecsemőkorú gyermekét. Ebből is látszik, hogy a vásárlók bíznak abban, hogy az ökológiai élelmiszerek nem tartalmaznak az egészségre ártalmas vegyi anyagokat.

A 2023-as adatok szerint jelenleg a mezőgazdasági területek 6,4 százaléka áll ökológiai művelés alatt. Elsősorban a növénytermesztés dominál, de az ökológiai állattartás – különösen a húsmarhaágazat – is jelentős szerepet játszik benne. (Kép: Depositphotos/belchonock)

Mit tudhatunk a biotermékek vásárlóinak demográfiai összetételéről? Helytálló az a feltételezés, miszerint a jómódú városi fiatalok veszik elsősorban ezeket a termékeket?

– A fiatal korosztály elkötelezettsége csak részben igaz. A felméréseink szerint elsősorban a 29–54 év közötti felnőtt korosztály tagjai, elsősorban nők vásárolják ezeket a termékeket. Ugyanakkor a Z generáció tagjai – az 1995 és 2009 között születettek – is nagyon érdeklődnek a bioélelmiszerek iránt, főként egészségi okokból, bár ők még nem feltétlenül rendelkeznek kellő vásárlóerővel: nem elég magas a jövedelmük ahhoz, hogy rendszeresen biotermékeket tudjanak vásárolni. Az 55 évesnél idősebb korosztály viszont kevésbé keresi e termékeket. Tehát egyértelmű az ökológiai élelmiszerek kereslete, illetve az életkor és a jövedelmi helyzet közötti összefüggés.

Mit vár a jövőtől? A jelenlegi állapot szerint, jóllehet a fogyasztók körében érezhető a bioélelmiszerek iránti igény, az árérzékenységük visszatartja őket attól, hogy nagyobb arányban vásároljanak ilyen termékeket. Milyen trendek várhatók a jövőben, mi alapozhatja meg a fejlődést?

– Bizakodóan állok ehhez a kérdéshez. Az egyértelmű, hogy a magyarországi forgalom növeléséhez mind a termelői, mind a fogyasztói oldalon nagyarányú fejlődésre lenne szükség. A gazdálkodóknak kiszámítható és jelen­tős támogatásra van szükségük ahhoz, hogy hosszú távon is tervezni tudjanak az ökológiai gazdálkodási móddal, illetve fedezni tudják a felmerülő költségeiket. De a ke­res­leti oldalon is növekedésre van szükség. A gazdákat semmi sem motiválhatja annyira, mint az, ha látják, hogy a terményeiknek van felvevőpiaca, és így van értelme a munkájuknak. Ehhez növelni kell a fogyasztói tudatossá­got. Ezért minél több csatornán kell kommunikálnunk a bioélelmiszerek fogalmáról, táplálkozási és környezeti előnyeiről, valamint arról, hogy alapvetően mi különbözteti meg őket a konvencionális élelmiszerektől, és leg­fő­képpen: hogyan lehet őket felismerni. A bioélelmiszerek bizalmi termékek, a fogyasztók azért vásárolják őket, mert bíznak a magas minőségükben. Ezért kiemelten fon­tos a tudományos megalapozottságú kommunikáció. De a piac fejlődésében a kereskedőknek szintén jelentős a szerepük, hiszen nekik van lehetőségük arra, hogy közvetlenül befolyásolják a fogyasztói magatartást; például a reklámjaikkal, az árképzéssel, az akciókkal, a termékek elhelyezésével irányíthatják a vásárlók döntéseit.•

Címlapkép: Depositphotos/packshot